A trianoni d\u00f6nt\u00e9s elleni nemzeti tiltakoz\u00e1s egyik jelk\u00e9pe volt az 1930-as \u00e9vekben az Orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 mozgalom. A kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1si v\u00e1rosh\u00e1za parkj\u00e1ban 1936. okt\u00f3ber 25-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t. Az eml\u00e9km\u0171vet 1945 tavasz\u00e1n lebontott\u00e1k \u00e9s a szovjet h\u0151si eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a hely\u00e9re. A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n pedig a kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1si magyar m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas h\u0151s\u00f6k eml\u00e9km\u0171v\u00e9t avatt\u00e1k fel ezen a helyen 1992-ben.<\/p>\r\n
A trianoni orsz\u00e1gcsonk\u00edt\u00e1s 90. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l Kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1son k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l 2010. j\u00fanius 4-\u00e9n avattak eml\u00e9km\u0171vet. A turulmadaras, orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3s eml\u00e9km\u0171 Gy\u0151rfi Lajos Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edjas p\u00fcsp\u00f6klad\u00e1nyi szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa, mely az 1936-45 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 eml\u00e9km\u0171 mint\u00e1j\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
K\u00e1roly N\u00f3ra felv\u00e9tele - Verseghy Ferenc K\u00f6nyvt\u00e1r Fot\u00f3t\u00e1ra<\/span><\/span><\/p>\r\n Kedves Bar\u00e1taim!<\/p>\r\n Mindenkinek, aki valamilyen m\u00f3don k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt e turulmadaras eml\u00e9km\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, tisztelettel k\u00f6sz\u00f6netet mondok. Legyen ez az eml\u00e9km\u0171avat\u00e1s, ez a mad\u00e1r egy \u00faj \u00e1lom megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak kezdete. Folytassuk \u00e9s val\u00f3s\u00edtsuk meg Emese hajdani \u00e1lm\u00e1t egy er\u0151s, szabad \u00e9s \u00f6sszetart\u00f3 nemzetr\u0151l; itt, Kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1son pedig egy \u00f6sszetart\u00f3, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 v\u00e1rosr\u00f3l. A mad\u00e1r jelentse \u0151si m\u00faltban gy\u00f6kerez\u0151 hit\u00fcnket az \u00e9gi, v\u00e9delmez\u0151 er\u0151r\u0151l, mely - higgy\u00fck - itt fog \u0151rk\u00f6dni felett\u00fcnk. Mi pedig tegy\u00fck azt, amit V\u00e1ci Mih\u00e1ly k\u00f6lt\u0151nk utols\u00f3 vers\u00e9ben mondott: \"\u00dajra kell kezdeni mindent, \/ - minden sz\u00f3t \u00fajra kimondani. \/ \u00dajra kezdeni minden \u00f6lel\u00e9st, \/ - minden szerelmet \u00fajra kibontani. \/ \u00dajra kezdeni miden m\u0171vet \u00e9s minden \u00e9letetm \/ - kez\u00fcnket mindenkinek \u00fajra odany\u00fajtani.\"<\/p>\r\n \"Magyar az, akinek f\u00e1j Trianon\"<\/span><\/strong><\/p>\r\n Az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 mozgalom t\u00f6rt\u00e9nete a trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sig ny\u00falik vissza. A b\u00e9kedikt\u00e1tum folyt\u00e1n mind ter\u00fcleti egys\u00e9gben, mind lelk\u00e9ben megroppant orsz\u00e1g nemzeti \u00f6sszetartoz\u00e1s\u00e1nak jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3. 1928. augusztus 20-\u00e1n, Szent Istv\u00e1n napj\u00e1n avatt\u00e1k fel az els\u0151, \u00fan. erekly\u00e9s orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t Budapesten, a Szabads\u00e1g t\u00e9ren. Az \u00f6tlet Urm\u00e1nczy N\u00e1ndor erd\u00e9lyi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151\u00e9 volt. \u0150 \u00e1lmodta - \u00e9lete f\u0151 m\u0171vek\u00e9nt - a Szabads\u00e1g t\u00e9rre ezt az eml\u00e9km\u0171vet. Maga a z\u00e1szl\u00f3 egy nemzeti sz\u00edn\u0171 lobog\u00f3 volt, k\u00f6zep\u00e9n az angyalos-koron\u00e1s nagyc\u00edmmerrel, melyen az elszak\u00edtott orsz\u00e1gr\u00e9szek c\u00edmerpajzsai is \u00e1br\u00e1zolva voltak. A z\u00e1szl\u00f3 alapj\u00e1n a Trianon el\u0151tti Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9re utalva az \"'\u00cdgy volt, \u00edgy lesz\" felirat volt olvashat\u00f3. A 20 m\u00e9ter magas z\u00e1szl\u00f3r\u00fadon a gy\u00e1sz jel\u00e9\u00fcl \u00e1lland\u00f3an f\u00e9l\u00e1rb\u00f3cra eresztett 8 m\u00e9ter hossz\u00fa nemzeti lobog\u00f3 f\u00fcgg\u00f6tt. A z\u00e1szl\u00f3 t\u00f6v\u00e9ben kibontott sz\u00e1rny\u00fa bronzturul \u00e1llt. Az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny talapzat\u00e1ba egy ereklye-f\u00f6ldtart\u00f3 volt be\u00e9p\u00edtve, melyben a Csonka-Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Nagy-Magyarorsz\u00e1g minden v\u00e1rmegy\u00e9j\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 r\u00f6g\u00f6ket \u00f6sszekeverve helyezt\u00e9k el.<\/p>\r\n Az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3-\u00e1ll\u00edt\u00e1s - a budapesti eml\u00e9km\u0171 mint\u00e1j\u00e1ra - mozgalomm\u00e1 tereb\u00e9lyesedett a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti Magyarorsz\u00e1gon. Moln\u00e1r Ferenc tarcali pedag\u00f3gus \u00e1llt el\u0151 azzal a gondolattal, hogy Budapest nyom\u00e1n a t\u00f6bbi magyarorsz\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9s is \u00e1ll\u00edtson orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t. Az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t minden \u00fcnnepen vonj\u00e1k fel, majd a trianoni gy\u00e1sz jel\u00e9\u00fcl engedj\u00e9k f\u00e9l\u00e1rb\u00f3cra. A javaslat orsz\u00e1gos mozgalomm\u00e1 szervez\u0151d\u00f6tt. A mozgalom vid\u00e9ken, 1932 m\u00e1jus\u00e1ban Nagykanizs\u00e1n indult \u00fatj\u00e1ra. A 100. z\u00e1szl\u00f3t 1935-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel S\u00e1toralja\u00fajhelyen. A bajt\u00e1rsi \u00e9s nemzeti sz\u00f6vets\u00e9gek szervez\u00e9s\u00e9ben 1939-ig 350 magyarorsz\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9sen \u00e1ll\u00edtottak orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t. A hatsz\u00e1zadik orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t 1941-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, az utols\u00f3kat 1944-ben Erd\u00e9lyben, a visszacsatolt ter\u00fcleteken.<\/p>\r\n A kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1si orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t az 1934. febru\u00e1r 4-\u00e9n alakult Kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1si V\u00e1rossz\u00e9p\u00edt\u0151 Egyeslet eln\u00f6ke, dr. Cs\u00e1nyi J\u00f3zsef fogorvos kezdem\u00e9nyezte. megalakult a v\u00e1ros Orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3s Bizotts\u00e1g, \u00e9s megkezdte a gy\u0171jt\u00e9st. A bizotts\u00e1g eln\u00f6ke V\u00e1dai Ferenc gimn\u00e1ziumi igazgat\u00f3 volt. A k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l elk\u00e9sz\u00fclt eml\u00e9km\u0171vet 1936. okt\u00f3ber 25-\u00e9n avatt\u00e1k fel. A v\u00e1ros els\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9km\u0171nek a felavat\u00e1s\u00e1ra a szervez\u0151k Urm\u00e1nczy N\u00e1ndort, az Erekly\u00e9s Orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 Nagybizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6k\u00e9t k\u00e9rt\u00e9k fel, de tragikus hal\u00e1la miatt dr. Javorniczky Jen\u0151 t\u00e1rseln\u00f6k \u00e9rkezett az \u00fcnneps\u00e9gre. A p\u00e1lyaudvaron dr. Ga\u00e1l J\u00e1nos polg\u00e1rmester fogadta a vend\u00e9geket, majd a V\u00e1rosh\u00e1za el\u0151tt dr. Porteleky L\u00e1szl\u00f3 az egyes\u00fcletek nev\u00e9ben k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a k\u00fcld\u00f6tts\u00e9get. A himnusz hangjai mellett vont\u00e1k f\u00e9l\u00e1rb\u00f3cra a nemzeti lobog\u00f3t, majd Kiss Tam\u00e1s seg\u00e9dlelk\u00e9sz szavalta el a \"Magyar Miaty\u00e1nkot\" dr. Javorniczky Jen\u0151 besz\u00e9d\u00e9ben hangs\u00falyozta, hogy nem fegyverrel kell visszaszerezn\u00fcnk a t\u0151l\u00fcnk elrabolt ter\u00fcleteket, hanem igazs\u00e1gunk hirdet\u00e9s\u00e9vel, a hazugs\u00e1gok leleplez\u00e9s\u00e9vel. Minden m\u00f3don nemzet\u00fcnk meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t kell szolg\u00e1lnunk szellemi \u00e9s anyagi t\u00e9ren is, \u00edgy van es\u00e9ly\u00fcnk. \"Az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 most f\u00e9l\u00e1rbocon leng, mert f\u00e1jdalmat, szenved\u00e9st hirdet, mert haz\u00e1nk ter\u00fclet\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t, testv\u00e9reink milli\u00f3it elrabolt\u00e1k! De hirdeti az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 a magyar \u00e9lni akar\u00e1st is. (...) A felt\u00e1mad\u00e1s hit\u00e9t szimb\u00f3liz\u00e1lja az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3, \u00e9s nem a lemond\u00e1s rem\u00e9nytelens\u00e9g\u00e9t<\/em>\" - hangs\u00falyozta a sz\u00f3nok. Az eml\u00e9km\u0171vet az Orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3 Bizotts\u00e1g nev\u00e9ben Vadai Ferenc eln\u00f6k adta \u00e1t a v\u00e1rosnak, meg\u0151rz\u00e9sre P\u00e1pay Istv\u00e1n f\u0151jegyz\u0151 vette \u00e1t. Az eml\u00e9km\u0171re koszor\u00fat helyeztek el az egyes\u00fcletek, a hadirokkantak, frontharcosok, levent\u00e9k, a polg\u00e1ri \u00e9s elemi iskol\u00e1k tantest\u00fcletei. A magyar Hiszekegy elhangz\u00e1sa ut\u00e1n a vit\u00e9zek, rokkantak, frontharcosok, elemist\u00e1k, gimnazist\u00e1k \u00e9s levent\u00e9k d\u00edszmenetben vonultak el az eml\u00e9km\u0171 el\u0151tt. Az eml\u00e9km\u0171 1945 tavasz\u00e1ig volt d\u00edsze a V\u00e1rosh\u00e1za parkj\u00e1nak. Ekkor bontotta az \u00faj igazgat\u00e1s. Hely\u00e9re egy s\u00edrba a v\u00e1rosi harcokban elesett szovjet, n\u00e9met \u00e9s magyar katon\u00e1kat temett\u00e9k, majd egy szovjet h\u0151si eml\u00e9km\u0171vet emeltek a s\u00edr f\u00f6l\u00e9. Az eml\u00e9km\u0171 turulmadara sok\u00e1ig a v\u00e1rosist\u00e1ll\u00f3 padl\u00e1s\u00e1n porosodott, majd az \u00f6tvenes \u00e9vek vasgy\u0171jt\u00e9si akci\u00f3j\u00e1nak \u00e1ldozata lett - b\u00e1r nem bronzb\u00f3l, hanem spi\u00e1terb\u0151l \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Az eml\u00e9km\u0171 vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9vekkel ezel\u0151tt a Nagykun Polg\u00e1ri K\u00f6r kezdem\u00e9nyezte, a gy\u0171jt\u0151munk\u00e1t Nagy Istv\u00e1n, a k\u00f6r eln\u00f6ke v\u00e9gezte nagy aktivit\u00e1ssal. A gy\u0171jt\u00e9shez \u00e9s az admisztrat\u00edv teend\u0151k ell\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz a Nagykun Kis\u00fajsz\u00e1ll\u00e1s\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s a Tat\u00e1r Zolt\u00e1n eln\u00f6k vezette V\u00e1rosv\u00e9d\u0151 \u00e9s -Sz\u00e9p\u00edt\u0151 Egyes\u00fclet is csatlakozott. Nagyon sokan fizikai munk\u00e1t is v\u00e1llaltak az eml\u00e9km\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti lektor\u00e1tus javaslat\u00e1ra az eml\u00e9km\u0171 a V\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t\u00f3l keletre l\u00e9v\u0151 parkban nyert elhelyez\u00e9st. A k\u00f6zadakoz\u00e1shoz a v\u00e1ros \u00f6nkorm\u00e1nyzata is csatlakozott, a Gy\u00f6rfi Lajos Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edjas szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal elk\u00e9sz\u00edtett alkot\u00e1s fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz t\u00f6bb c\u00e9g is adott seg\u00edts\u00e9get.<\/p>\r\n Az orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3s eml\u00e9km\u0171 fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra a trianoni orsz\u00e1gcsonk\u00edt\u00e1s 90. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n ker\u00fclt sor 2010. j\u00fanius 4-\u00e9n 16 \u00f3rakor. Az \u00fcnnepi istentisztelet ut\u00e1n Kecze Istv\u00e1n polg\u00e1rmester mondott k\u00f6sz\u00f6nt\u0151t, majd Takar\u00f3 Mih\u00e1ly irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tartott eml\u00e9kbesz\u00e9det. Az \u00fcnneps\u00e9g emelkedett hangulat\u00e1t a debreceni Csokonai Sz\u00ednh\u00e1z m\u0171v\u00e9szeinek szerepl\u00e9se is fokozta.<\/p>\r\nForr\u00e1s:<\/span><\/h3>\r\n