{"id":2098,"date":"2021-06-10T13:25:04","date_gmt":"2021-06-10T13:25:04","guid":{"rendered":"http:\/\/szolnoktar.hu\/?p=2098"},"modified":"2021-06-10T13:41:54","modified_gmt":"2021-06-10T13:41:54","slug":"vallasi-temaju-kisnyomtatvanyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/?p=2098","title":{"rendered":"Vall\u00e1sos t\u00e9m\u00e1j\u00fa kisnyomtatv\u00e1nyok"},"content":{"rendered":"

 A Verseghy Ferenc K\u00f6nyvt\u00e1r Helyismereti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny vall\u00e1sos t\u00e9m\u00e1j\u00fa kisnyomtatv\u00e1ny.<\/p>\r\n

A mag\u00e1n\u00e1h\u00edtatot szolg\u00e1l\u00f3 grafikai jelleg\u0171 szentk\u00e9pekek ir\u00e1nti tudom\u00e1nyos. \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a szakr\u00e1lis n\u00e9prajz m\u0171vel\u0151i ind\u00edtott\u00e1k el. Georg Schreiber, Beda Kleinschmidt, Hans Otto M\u00fcnsterer, Leopold Kretzenbacher \u00e9s Lenz Kriss-Rettenbeck vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saikban fontos szerepet juttattak a szentk\u00e9peknek. A Popul\u00e4re Druckgraphik Europas (M\u00fcnchen, 1967) k\u00f6nyvsorozat n\u00e9met n\u00e9pi grafik\u00e1val foglalkoz\u00f3 k\u00f6tet\u00e9ben Wolfgang Br\u00fcckner, n\u00e9metalf\u00f6ldi k\u00f6tet\u00e9ben Maurits De Meyer k\u00fcl\u00f6n fejezetet szentelt a szentk\u00e9pek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek. Adolf Spamer monogr\u00e1fi\u00e1ja (M\u00fcnchen, 1930) a lev\u00e9lt\u00e1ri adatok \u00e9s az akkor fellelhet\u0151 gy\u0171jtem\u00e9nyek \u00e1tvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen alapvet\u0151 m\u0171, amely m\u00f3dszer\u00e9vel meghat\u00e1rozta a tov\u00e1bbi kutat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1t. Antwerpen vir\u00e1gz\u00f3 szentk\u00e9pkult\u00far\u00e1j\u00e1val Emile H. van Heurck Les Images de D\u00e9votion Anversoies du XVIe au XIXe siecle (Antwerpen, 1930) c. m\u0171v\u00e9ben foglalkozott.<\/p>\r\n

Ezek a munk\u00e1k m\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1gak m\u0171vel\u0151inek figyelm\u00e9t is felkeltett\u00e9k. Az ikonogr\u00e1fia kutat\u00f3i k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen B. Knipping \u00e9s Hans Aurenhammer ford\u00edtottak komoly figyelmet a szentk\u00e9pekre. Gustav Gugitz az osztr\u00e1k kegyk\u00e9peir\u0151l \u00e9s -szobrair\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szentk\u00e9peket foglalta korpuszba 1950-ben. Magyarorsz\u00e1gon a szentk\u00e9pekkel foglalkoz\u00f3 rendszeres \u00e9s m\u00f3dszeres kutat\u00e1s elind\u00edt\u00f3ja N\u00e9methy Lajos, aki finom \u00e9rz\u00e9kkel reag\u00e1lva a r\u00e9gm\u00falt \u00e9rt\u00e9keire, felfigyelt a szentk\u00e9pm\u0171vess\u00e9gre. Sz\u00e1mos ma m\u00e1r nem l\u00e9tez\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyr\u00f3l tett eml\u00edt\u00e9st, t\u00f6bbnek a k\u00e9p\u00e9t is k\u00f6z\u00f6lte. B\u00e1lint S\u00e1ndor is \u00e9rt\u00e9kes szentk\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9nnyel rendelkezett, \u00edr\u00e1saiban nemcsak dokumentat\u00edv \u00e9rt\u00e9k\u0171 lapokra hivatkozott, hanem felh\u00edvta a figyelmet a kall\u00f3d\u00f3 eml\u00e9kanyag s\u00fcrget\u0151 \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9re is, ez \u00fcgyben felvette a kapcsolatot a N\u00e9prajzi M\u00fazeummal is. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl Csatkai Endre cikkeket \u00edrt a Kis-Grafika c. lapban A kis \u00e1jtatoss\u00e1gi k\u00e9p (1942), M\u00e1jer Istv\u00e1n, a r\u00e9gi magyar kisgrafika szer\u00e9ny munk\u00e1sa (1943) \u00e9s a Soproni Szeml\u00e9ben Soproni vonatkoz\u00e1s\u00fa kis szentk\u00e9pek (1942) c\u00edmmel. Az \u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t a soproni Liszt Ferenc M\u00fazeum \u0151rzi.<\/p>\r\n

Kegyk\u00e9p, kegyt\u00e1rgy \u00e9s szentk\u00e9p<\/span><\/h3>\r\n

A kegyk\u00e9p olyan vall\u00e1sos \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, melyhez rendk\u00edv\u00fcli, term\u00e9szetf\u00f6l\u00f6tti jelens\u00e9g, k\u00fcl\u00f6nleges imameghallgat\u00e1s f\u0171z\u0151dik. Ez\u00e9rt vall\u00e1sos tiszteletben r\u00e9szes\u00fcl. A sz\u00f3 a kegyelemk\u00e9p r\u00f6vid\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l keletkezett. A kegyelemk\u00e9p kifejez\u00e9st a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig haszn\u00e1lta a magyar nyelv, egyar\u00e1nt \u00e9rtettek alatta k\u00e9pet is, szobrot is. - Meghat\u00e1rozott f\u00f6lt\u00e9telek mellett b\u00e1r a kegyk\u00e9pnek is kegyelemk\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepe van, de nem olyan \u00e9rtelemben, mint a szents\u00e9geknek. A kegyk\u00e9p az im\u00e1ds\u00e1g\u00e1t\u00f3l t\u00e1mogatva el\u0151k\u00e9sz\u00edti a l\u00e9lekben a kegyelem befogad\u00e1s\u00e1t, \u00e9s seg\u00edt azzal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni.<\/p>\r\n

A csodat\u00e9v\u0151 er\u0151 sem a kegyk\u00e9p saj\u00e1tja: a kegyk\u00e9p ir\u00e1nti tisztelet alapja Istennek az a cselekedete, mellyel \u0150 a kegyk\u00e9pet eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lva csod\u00e1t tett (Lourdes), s ezzel kifejezte, hogy a konkr\u00e9t k\u00e9pet, szobrot k\u00fcl\u00f6nleges kegyelmek k\u00f6zvet\u00edt\u0151j\u00e9v\u00e9 akarja tenni.<\/p>\r\n

A kegyk\u00e9pekr\u0151l, a k\u00e9ptiszteletr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 egyh\u00e1zi tan\u00edt\u00e1s hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadok alatt alakult ki. A reform\u00e1ci\u00f3 radik\u00e1lis k\u00e9pelleness\u00e9g\u00e9vel szemben a trienti zsinat fogalmazta meg az Egyh\u00e1z tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get t\u00e9ve az iconum \u00e9s az idolum k\u00f6z\u00f6tt. N\u00e9h\u00e1ny h\u00edres kegyk\u00e9p m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t sok\u00e1ig tiltott\u00e1k.<\/p>\r\n

Az egyes t\u00f6rt\u00e9nelmi koroknak megvolt a korra jellemz\u0151 kegyszobor-t\u00edpusa. A k\u00f6z\u00e9pkkort a tr\u00f3nol\u00f3 Madonna-szobrok, a g\u00f3tik\u00e1t az \u00e1ll\u00f3 Boldogasszony, a 15-17. sz\u00e1zadot: a Pi\u00e9t\u00e0-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok jellemzik. Egyes kegyk\u00e9pek t\u00edpusokk\u00e1 merevedtek, m\u00e1solataik k\u00f6r\u00fcl is b\u00facs\u00fas kultusz keletkezett.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

Egyes kegyk\u00e9p t\u00edpusok szerzetes rendekhez k\u00f6t\u0151dtek. A kapucinusok passaui kolostor\u00e1b\u00f3l a Seg\u00edt\u0151 M\u00e1ria (Mariahilf) kegyk\u00e9p\u00e9nek m\u00e1solatai terjedtek el a t\u00f6r\u00f6k ut\u00e1ni id\u0151ben, r\u00e9szben a kapucinus kolostorok, r\u00e9szben a n\u00e9met telepesek r\u00e9v\u00e9n. P\u00e1losok gondozt\u00e1k M\u00e1riav\u00f6lgy, Sasv\u00e1r, M\u00e1rianosztra, Sopronb\u00e1nfalva kegyhelyeit. Egyes, els\u0151sorban M\u00e1ria-kegyk\u00e9pek csod\u00e1s jelen\u00e9sek (k\u00f6nnyez\u00e9s, v\u00e9rrel ver\u00edt\u00e9kez\u00e9s) r\u00e9v\u00e9n, amelyek b\u00e1ntalmaz\u00e1sok miatt is bek\u00f6vetkezhettek, v\u00e1ltak kegyk\u00e9pp\u00e9.<\/p>\r\n

A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kegyt\u00e1rgyak (lat. devotionalia): az egy\u00e9ni vall\u00e1soss\u00e1g \u00e1h\u00edtat\u00e1t el\u0151seg\u00edt\u0151 dologok: J\u00e9zus-, M\u00e1ria-szobor, szentek szobra, kereszt, fesz\u00fclet, szentk\u00e9p, kegy\u00e9rem, r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r, skapul\u00e1r\u00e9). <\/p>\r\n

A kegyt\u00e1rgyak a fogadalmi t\u00e1rgyakkal szemben mindig szem\u00e9lyes tulajdont k\u00e9peznek, s birtokosuk \u00e1ltal\u00e1ban mag\u00e1val hordja \u0151ket. L\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1sok, mint az amulettek, melyeknek visel\u0151i m\u00e1gikus er\u0151t tulajdon\u00edtanak a t\u00e1rgynak. Ugyanakkor a tulajdonos ugyanazt a t\u00e1rgyat tekintheti fogadalmi t\u00e1rgynak vagy amulettnek.<\/p>\r\n

Az \u00f3korban gyakori istenszobrok miatt, melyeket pog\u00e1ny kultuszhelyek mellett k\u00e9sz\u00edtettek \u00e9s \u00e1rus\u00edtottak, a kereszt\u00e9nys\u00e9g az els\u0151 sz\u00e1zadokban tiltotta a kegyt\u00e1rgyakat. A 2. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l gyakori kegyt\u00e1rgyak az erekly\u00e9k \u00e9s a szent helyekr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 anyagok.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

A 4. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdett elterjedni a szent kereszt m\u00e1solata mint kegyt\u00e1rgy. A k\u00e9pek kegyt\u00e1rgyk\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lata a zar\u00e1ndok- \u00e9s b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 helyekkel f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze.<\/p>\r\n

A hat\u00e1lyos jog szerint a kegyt\u00e1rgyak haszn\u00e1lat\u00e1t az Egyh\u00e1z j\u00f3v\u00e1hagyja, gyakran meg\u00e1ldja, s\u0151t b\u00facs\u00fakkal l\u00e1tja el azokat. Azonban a meg\u00e1ldott, megszentelt kegyt\u00e1rgyakkal nem szabad kereskedni (CIC 924.k. 2.\u00a7). Ugyancsak \u201eelvesz\u00edtik az \u00e1ld\u00e1st\u201d, ha prof\u00e1n c\u00e9lra haszn\u00e1lj\u00e1k azokat.<\/p>\r\n

A r\u00f3mai katolikus vall\u00e1sgyakorl\u00e1s \u00e1jtatoss\u00e1gi form\u00e1i az imak\u00f6nyvek, \u00e9nekesk\u00f6nyvek, ponyvanyomtatv\u00e1nyok n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos haszn\u00e1lata, a latin szenteket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobrok, k\u00e9pek, kegyt\u00e1rgyak gy\u0171jt\u00e9se.<\/p>\r\n

A szentk\u00e9pek sz\u0171kebb \u00e9rtelemben a mag\u00e1n\u00e1jtatoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 grafikai jelleg\u0171, kism\u00e9ret\u0171 - imak\u00f6nyvben \u0151rizhet\u0151 - k\u00e9p.<\/p>\r\n

T\u00e9m\u00e1i bibliai jelenetek, J\u00e9zus Krisztus, Sz\u0171z M\u00e1ria, szentek (\u00e9s erekly\u00e9ik), hitigazs\u00e1gok.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

A k\u00f6z\u00e9pkori kolostorok kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz szorosan hozz\u00e1tartoztak a pap\u00edrra vagy  pergamenre festett szentk\u00e9pek, melyeket a szerzetesi cella ablak\u00e1ra helyeztek, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mag\u00e1n\u00e1jtatoss\u00e1goknak ily m\u00f3don mindig szembet\u0171n\u0151, vizu\u00e1lis jelei legyenek.<\/p>\r\n

A k\u00f3dexek illumin\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett szentk\u00e9pfest\u00e9szet a miniat\u00farafest\u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1gak\u00e9nt 1750 k\u00f6r\u00fcl t\u0171nt fel, els\u0151sorban a n\u00e9met ap\u00e1cakolostorokban. A miniat\u00far\u00e1k st\u00edlus\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt egyedi lapok kevesek sz\u00e1m\u00e1ra voltak hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k. A sokszoros\u00edt\u00f3 grafikai elj\u00e1r\u00e1sok (fa- \u00e9s r\u00e9zmetszet, r\u00e9zkarc) megjelen\u00e9s\u00e9vel azonban a szentk\u00e9pek t\u00f6megcikk\u00e9 v\u00e1ltak, v\u00e1s\u00e1rokon \u00e9s b\u00facs\u00fakon v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k \u0151ket, egyenetlen m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonaluk a k\u00f6z\u00edzl\u00e9s sokfeles\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\r\n

E szentk\u00e9peket falra f\u00fcggesztett\u00e9k, \u00e1gyt\u00e1ml\u00e1ra er\u0151s\u00edtett\u00e9k, szekr\u00e9nyekbe, l\u00e1d\u00e1kba ragasztott\u00e1k, a zar\u00e1ndokok kalapjukra t\u0171zt\u00e9k. Az els\u0151 d\u00e1tummal jelzett (1423), fennmaradt szentk\u00e9pet Buxheimben k\u00e9sz\u00fclt fametszet, Szent Krist\u00f3f a gyermek J\u00e9zussal. Al\u00e1\u00edr\u00e1sa: \u201eAmely napon te Krist\u00f3f arc\u00e1ba n\u00e9zel, azon a napon nem fogsz gonosz hal\u00e1llal halni<\/em>!\u201d<\/p>\r\n

1300  ut\u00e1n a jubileumi \u00e9vek hat\u00e1s\u00e1ra b\u00facs\u00fakiv\u00e1lts\u00e1ggal is ell\u00e1tott, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelt t\u00edpusok alakultak ki: kegyelem tr\u00f3nusa, Nagy Szent Gergely mis\u00e9je, Vir dolorum, Veronika kend\u0151je, Szoptat\u00f3 Madonna, Napba\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Asszony, Gyermek J\u00e9zus.<\/p>\r\n

A t\u00f6meges el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1st f\u00f6llend\u00edtette a szentk\u00e9pek aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s\u00e1nak terjed\u00e9se. A szakr\u00e1lis t\u00e1rgy\u00fa fametszeteket gyakran egyh\u00e1zi int\u00e9zm\u00e9nyekben, kolostorokban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151 \u00e9s sokszoros\u00edtott\u00e1k. Az eur\u00f3pai grafika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u0171v\u00e9szi nyomataikkal k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a burgundi \u00e9s n\u00e9metalf\u00f6ldi ap\u00e1ts\u00e1gok, monostorok t\u0171ntek ki, legjelent\u0151sebb k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a 16. sz\u00e1zad: a Saint-Truiden benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g. A t\u00f6bbnyire ismeretlen mesterek mellett k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r ismert m\u0171v\u00e9szek is k\u00e9sz\u00edtettek szentk\u00e9peket: Albrecht Altdorfer, Martin Schongauer, Albrecht D\u00fcrer. A k\u00e9pes imalapok \u00e9s a b\u00facs\u00fac\u00e9dul\u00e1k terjed\u00e9s\u00e9vel a szentk\u00e9pek bizonyos \u201er\u00f6plap\u201d jelleget is kaptak.<\/p>\r\n

A nyomtatott im\u00e1ds\u00e1gosk\u00f6nyvek lapjai k\u00f6z\u00f6tt a kisebb m\u00e9ret\u0171 szentk\u00e9peket k\u00f6nyvjelz\u0151k\u00e9nt is haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\r\n

A szentk\u00e9pek apologetikus c\u00e9lzata igaz\u00e1n a reform\u00e1ci\u00f3val szemben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Luther k\u00f6vet\u0151i is terjesztettek szeml\u00e9let\u00fcket t\u00fckr\u00f6z\u0151 vall\u00e1sos \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat. A flamand m\u0171v\u00e9szet 17. sz\u00e1zadi f\u00e9nykor\u00e1ban a Wiericx, Huberti, Merlen, Galle grafikus-csal\u00e1dok nemzed\u00e9keinek fa- \u00e9s r\u00e9zmetszet\u0171 szentk\u00e9peit Eur\u00f3a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 helyein minden\u00fctt forgalmazt\u00e1k. A szentk\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zpontja Antwerpen (a jezsuit\u00e1k egyik v\u00e9gv\u00e1ra) \u00e9s Augsburg volt. Az augsburgi vall\u00e1sos t\u00e1rgy\u00fa r\u00e9zmetszetek a 18. sz\u00e1zadt\u00f3l a rokok\u00f3 szentk\u00e9pek p\u00e9ldak\u00e9pei lettek Ausztria, Csehorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

A flamand mesterek hozt\u00e1k divatba a korabeli vir\u00e1gcsend\u00e9letek t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9vel megfestett pomp\u00e1s vir\u00e1g- \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcskoszor\u00fakba foglalt Madonna- \u00e9s egy\u00e9b szakr\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat. A kis szentk\u00e9pek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00fatt\u00f6r\u0151i is n\u00e9metalf\u00f6ldi r\u00e9zmetsz\u0151k voltak, munk\u00e1ikon sz\u00edvesen alkalmazt\u00e1k - m\u00e9g haz\u00e1jukt\u00f3l t\u00e1vol is - az \u00f6r\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt magukkal hozott gazdag vir\u00e1gd\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeket. A pergamen lapokra festett ornamentik\u00e1t gyakran kicsipk\u00e9zt\u00e9k, \u00edgy a k\u00e9p tetszet\u0151s, \u00e1tt\u00f6rt foglalatot kapott.<\/p>\r\n

Amint a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s a k\u00f3dexfest\u00e9szetet is v\u00e1ls\u00e1gba juttatta, \u00fagy szor\u00edtott\u00e1k mindink\u00e1bb h\u00e1tt\u00e9rbe a sz\u00ednezett fa- \u00e9s r\u00e9zmetszet\u0171 szentk\u00e9pek a nagyobb ig\u00e9nnyel \u00e9s m\u0171gonddal k\u00e9sz\u00fclt pergamen miniat\u0171r\u00f6ket. Ugyanakkor a k\u00e9t technika k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok a barokk szentk\u00e9pek az\u00f3ta is alig fel\u00fclm\u00falhat\u00f3 formai \u00e9s gondolati gazdags\u00e1g\u00e1t eredm\u00e9nyezt\u00e9k magas m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonalon.<\/p>\r\n

B\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 helyeken a szentk\u00e9peket meg\u00e1ldott\u00e1k, ill. a zar\u00e1ndokok az eredetit \u00e9rintett\u00e9k \u00e9s b\u00facs\u00fafiak\u00e9nt vitt\u00e9k \u0151ket magukkal. K\u00fcl\u00f6nleges kiv\u00e9telk\u00e9nt a radnai Sz\u0171zanya-k\u00e9p eredetileg r\u00e9zmetszet volt (ismeretlen mester m\u0171ve 1450 k.), ez v\u00e1lt kegyk\u00e9pp\u00e9. A b\u00facs\u00fak \u00e9s v\u00e1s\u00e1rok ponyv\u00e1in t\u00f6megesen \u00e1rus\u00edtott\u00e1k a n\u00e9pi kiad\u00f3k olcs\u00f3, ink\u00e1bb a szeg\u00e9nyebb r\u00e9tegeknek k\u00e9sz\u00fclt, t\u00f6bbnyire fametszet k\u00e9pekkel d\u00edsz\u00edtett \u00e9nek- \u00e9s imalapjait. Az \u00e1rus\u00edt\u00e1s hely\u00e9r\u0151l ponyv\u00e1nak mondott nyomtatv\u00e1nyok naiv \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3djukkal mind a k\u00f6z\u00edzl\u00e9st, mind a n\u00e9pi \u00fcvegk\u00e9pfest\u00e9szetet, ker\u00e1mi\u00e1t \u00e9s b\u00e1bs\u00fct\u0151minta-k\u00e9sz\u00edt\u00e9st befoly\u00e1solt\u00e1k.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

Magyarorsz\u00e1gon. III. Andr\u00e1s kir. 1290 k. k\u00e9sz\u00fclt h\u00e1ziolt\u00e1ra, az \u00fan. Berni diptychon (Bern, Historisches Museum) pergamenre festett miniat\u0171r szentk\u00e9pek eg\u00e9sz sor\u00e1t foglalja mag\u00e1ba. Temesv\u00e1ri Pelb\u00e1rt pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3inak szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re is aj\u00e1nlotta a szentk\u00e9peket. A budaszentl\u0151rinci p\u00e1los ktor fametsz\u0151 m\u0171hely\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt az esztergomi Kereszt\u00e9ny M\u00fazeum \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szt Margitot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 sz\u00ednezett fametszete (1500 k.), a hazai grafikat\u00f6rt\u00e9net \u00e9rt\u00e9kes darabja.<\/p>\r\n

A 15-16. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1r\u00f3l t\u00f6bb magyar k\u00f6nyv\u00e1rus \u00e9s -kiad\u00f3 jelv\u00e9nye, embl\u00e9m\u00e1ja maradt f\u00f6nn. A huszit\u00e1k a kisgrafik\u00e1k ironikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1saival t\u00e1madt\u00e1k a katolikus tan\u00edt\u00e1st; az ellen\u00fck folytatott szellemi k\u00fczdelem eml\u00e9ke az 1500: a szeged-als\u00f3v\u00e1rosi ferences ktorba ker\u00fclt 16 fametszet\u0171 szentk\u00e9p. A barokk szentk\u00e9p- \u00e9s c\u00edmerfest\u00e9szet k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9ke a Supanisch Gy\u00f6rgy gy\u0151ri misek\u00f6nyv\u00e9be ragasztott, 1668-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 pergamen el\u0151z\u00e9kk\u00e9p a f\u0151pap c\u00edmer\u00e9vel (Szt Gy\u00f6rgy \u00e9s a Magyar H\u00e1romkir\u00e1lyok, a h\u00e1tt\u00e9rben Gy\u0151r egykori l\u00e1tk\u00e9p\u00e9vel).<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

A 17-18. sz\u00e1zad a szentk\u00e9pek (kis \u00e1jtatoss\u00e1gi k\u00e9pek, alkalmi \u00e9s t\u00e1rsulati eml\u00e9kk\u00e9pek, disput\u00e1kat h\u00edr\u00fcl ad\u00f3 \u00fan. t\u00e9zislapok, ap\u00e1camunk\u00e1k) vir\u00e1gkora. Aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1suk (f\u0151k\u00e9nt az \u00e9rt\u00e9kesebb pergamen miniat\u0171r szentk\u00e9pek\u00e9) f\u0151urak k\u00f6z\u00f6tt is buzd\u00edt\u00f3, hitre serkent\u0151, a szentek oltalm\u00e1t aj\u00e1nl\u00f3 nemes gesztusnak sz\u00e1m\u00edtott a korabeli feljegyz\u00e9sek szerint.<\/p>\r\n

Az erekly\u00e9s h\u00e1zi szentk\u00e9peben a trienti zsinatnak a reform\u00e1torok k\u00e9p- \u00e9s ereklyetiszteletet tagad\u00f3 tan\u00edt\u00e1s\u00e1val szembeni szellemi t\u00f6rekv\u00e9se \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t. \u00cdgy alakult ki a katolikus vid\u00e9keken az a szentk\u00e9pt\u00edpus, amely a keleti ikonokhoz hasonl\u00f3an tiszteletre k\u00f6telezett m\u00e9g a csal\u00e1di otthonokban is. Ezek k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151k a mag\u00e1n\u00e1h\u00edtatot szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e1blak\u00e9pek, melyek keret\u00e9be erekly\u00e9ket foglaltak. N\u00e9pszer\u0171ek voltak a polion-keretez\u00e9sbe foglalt, apr\u00f3l\u00e9kosan megmunk\u00e1lt zs\u00edrk\u0151- v. viaszfigur\u00e1k, valamint a csiszolt \u00fcveglapra, esetleg f\u00e9mlapra festett k\u00e9pecsk\u00e9k. Olykor a k\u00e9pet h\u00edmzett passepartout vette k\u00f6r\u00fcl, s\u0151t maga a k\u00e9p is t\u0171fest\u00e9ssel k\u00e9sz\u00fclt. <\/p>\r\n

A nevel\u00e9si \u00e9s okt. c\u00e9llal k\u00e9sz\u00fclt szentk\u00e9pek a hitoktat\u00e1s \u00e9s a pedag\u00f3giai \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s eszk\u00f6zei. Jutalomk\u00e9nt is osztogatt\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 er\u00e9nyeket jelk\u00e9pez\u0151 vir\u00e1g- \u00e9s mad\u00e1rszimb\u00f3lumokkal d\u00edsz\u00edtett, a v\u00e9d\u0151szenteket ismertet\u0151 szentk\u00e9peket.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

P\u00e1duai Szent Antal<\/span><\/span><\/p>\r\n

A protest\u00e1nsok \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1ltak a jezsuit\u00e1k iskolai szentk\u00e9pterjeszt\u00e9s\u00e9re: \u201e...a kisdedeken kezdik el \u00e1lnoks\u00e1gukat, \u00e9s az evang\u00e9likusok gyermekeit sok csal\u00e1rds\u00e1gokkal, holmi dib-d\u00e1bokkal, apr\u00f3 k\u00e9pecsk\u00e9kkel hitegetik az \u0151 szemin\u00e1riumokban<\/em>\u201d.<\/p>\r\n

A n\u00e9pi gy\u00f3gy\u00e1szat a szentk\u00e9pekeknek eg\u00e9szs\u00e9gjav\u00edt\u00f3 \u00e9s \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151 hat\u00e1st tulajdon\u00edtott. 1439: a beteg Habsburg Albert magyar kir\u00e1ly gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra kisle\u00e1nya, Erzs\u00e9bet hercegn\u0151 orvoss\u00e1gk\u00e9nt egyebek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1raz bors\u00f3h\u00e9jat k\u00fcld\u00f6tt k\u00e9t szentk\u00e9pekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt zacsk\u00f3ban. Ugyanilyen okb\u00f3l lett szok\u00e1s orvoss\u00e1gos \u00fcvegekre a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 Szent Erzs\u00e9bet \u00e9s m\u00e1s szentek apr\u00f3 metszetk\u00e9p\u00e9t ragasztani.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

\u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet<\/span><\/span><\/p>\r\n

Beteges k\u00e9pzel\u0151d\u00e9sek, r\u00e9ml\u00e1t\u00e1sok ellen hat\u00e1sosnak tartott\u00e1k a J\u00e9zus T\u00e1rsas\u00e1ga alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak k\u00e9p\u00e9t, amelyet ajt\u00f3kra \u00e9s h\u00e1zak kapuj\u00e1ra sz\u00f6geztek. Sz\u00fcl\u00e9si f\u00e1jdalmak enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re a sz\u00fcl\u0151anya nyak\u00e1ba Szent Ign\u00e1c k\u00e9p\u00e9t akasztott\u00e1k, melyet el\u0151z\u0151leg a szent erekly\u00e9ihez \u00e9rintettek. \u00c1ld\u00e1ssz\u00f6vegek m\u00e1s apr\u00f3nyomtatv\u00e1nyokon is el\u0151fordulnak.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

Szent Norbert<\/span><\/span><\/p>\r\n

Minden fontosabb kegyhelyr\u0151l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tisztelt kegyk\u00e9pr\u0151l \u00e9s kegyszoborr\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek szentk\u00e9pek, melyek seg\u00edtett\u00e9k a kegyhely kultusz\u00e1nak terjed\u00e9s\u00e9t. Egy kegyhelyhez k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s a szents\u00e9gi t\u00e1jba val\u00f3 tartoz\u00e1s tudat\u00e1t is el\u0151seg\u00edtett\u00e9k a zar\u00e1ndoklatr\u00f3l hazavitt kegyk\u00e9pek \u00e9s szoborm\u00e1solatok. Ezek beker\u00fclve a n\u00e9p lak\u00e1skult\u00far\u00e1j\u00e1ba, \u00e9vtizedeken \u00e1t \u00e1rulkodtak eredet\u00fckr\u0151l, \u00e9s dokument\u00e1lt\u00e1k az illet\u0151 szents\u00e9gi t\u00e1jhoz tartoz\u00e1s\u00e1t. Ugyanezt mondhatjuk p\u00e9ld\u00e1ul a szentelt gyerty\u00e1kr\u00f3l, amelyeket rendszerint v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si hely\u00fckr\u0151l emlegett\u00e9k. A kegyhelyek szellemi kisug\u00e1rz\u00e1sa megmutatkozott a legend\u00e1k \u00e9s mond\u00e1k ismeret\u00e9ben, a vall\u00e1sos \u00e9nekkult\u00far\u00e1ban, az imak\u00f6nyvhaszn\u00e1latban.<\/p>\r\n

F\u0151k\u00e9nt b\u00e9csi r\u00e9zmetsz\u0151k \u00f6r\u00f6k\u00edtettek meg sz\u00e1mos magyar kegyk\u00e9pet szentk\u00e9pk\u00e9nt. A b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 helyek szolg\u00e1lat\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 barokk r\u00e9zmetsz\u0151k k\u00f6z\u00fcl legkiemelked\u0151bb a pozsonyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa budai mester, Binder J\u00e1nos F\u00fcl\u00f6p. A cs\u00edksomly\u00f3i, ercsi, krisztinav\u00e1rosi, m\u00e1riabesny\u0151i, modordorfi, nagyszombati, \u00f3buda-kiscelli, radnai, r\u0151tfalvai \u00e9s t\u00e9tszentk\u00fati M\u00e1ria-kegyk\u00e9pek 18. sz\u00e1zad r\u00e9zmetsz\u0151i ismeretlenek.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

Cs\u00edksomly\u00f3i Sz\u0171z M\u00e1ria<\/span><\/span><\/p>\r\n

A R\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r Kir\u00e1lyn\u00e9ja \u00e9rdekes, \u00f6lt\u00f6ztethet\u0151 szobort\u00edpusa alakult ki a Habsburg Monarchi\u00e1ban az \u00fan. hordoz\u00f3 M\u00e1ria v\u00e1ltozataiban, melyeket rejtett M\u00e1ria Ter\u00e9zia-portr\u00e9knak tartanak a Madonna M\u00e1ria Ter\u00e9zia (ur. 1740-80) idej\u00e9ben divatos haj- \u00e9s \u00fcnnepi ruhaviselet\u00e9r\u0151l. E saj\u00e1tos M\u00e1ria-k\u00e9pek sz\u00e9p sz\u00e1mmal tal\u00e1lhat\u00f3k f\u0151k\u00e9nt Hevesben, Vasban (Vasv\u00e1ri Boldogasszony) \u00e9s Barany\u00e1ban. A Pr\u00e1gai Kis J\u00e9zus tisztelet\u00e9t a pozsonyi orsolyit\u00e1k Schmittner r\u00e9zmetszet-k\u00e9pecsk\u00e9ivel terjesztett\u00e9k.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

A 18. sz\u00e1zadb\u00f3l a kegyk\u00e9pt\u00edpusok sz\u00e1mtalan v\u00e1ltozata maradt f\u00f6nn, k\u00f6zt\u00fck festm\u00e9nyek, amelyek m\u00e1r nem szolgai m\u00e1solatok, hanem az eredeti \u201e\u00e1tk\u00f6lt\u00e9sei\u201d, v\u00e1ltozatoss\u00e1gukat \u00e9ppen a k\u00f6zk\u00e9zen forg\u00f3 metszetek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhetik. A b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 helyeken \u00e1rus\u00edtott szentk\u00e9pek a kegyk\u00e9pen k\u00edv\u00fcl \u00e1ltal\u00e1ban a helys\u00e9g l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtik, s gyakran forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171ek az \u00e9p\u00edt\u00e9szet- \u00e9s helyt\u00f6rt\u00e9net-kutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. A fogadalmi (vot\u00edvk\u00e9pek) kompoz\u00edci\u00f3in \u00e1ltal\u00e1ban a fels\u0151 szf\u00e9r\u00e1ban van a csodat\u00e9v\u0151 kegyk\u00e9p vagy -szobor, alatta az im\u00e1dkoz\u00f3 don\u00e1tor, a v\u00e1rosok vagy falvak l\u00e1tk\u00e9pe.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/h5>\r\n

A Szent Csal\u00e1d<\/span><\/span><\/p>\r\n

A 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l az egyre olcs\u00f3bb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 litogr\u00e1fia, majd a kezdetleges sz\u00ednnyomatok t\u00f6mege v\u00e1ltotta fel az \u00e9vsz\u00e1zadokig szok\u00e1sos r\u00e9zmetszet\u0171 szentk\u00e9peket. A p\u00e1rizsi Turgis kiad\u00f3 Bouasse-Lebel jelz\u00e9s\u0171 szentk\u00e9pei \u00e9s az einsiedelni Benziger c\u00e9gt\u0151l import\u00e1lt, sz\u00ednezett ac\u00e9lmetszet-k\u00e9pecsk\u00e9k \u00e9s k\u0151nyomatok biedermeier hangulatukkal, pap\u00edrcsipke d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00fckkel f\u0151leg a finomkod\u00f3, polg\u00e1ri \u00edzl\u00e9s ig\u00e9nyeit el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki.<\/p>\r\n

<\/a>\r\n

Eml\u00e9k els\u0151\u00e1ldoz\u00e1sra<\/span><\/span><\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n<\/h5>\r\n

Forr\u00e1s:<\/span><\/h3>\r\n

Magyar Katolikus Lexikon<\/p>\r\n

Magyar N\u00e9prajz, 3. k\u00f6tet. Budapest, <\/p>\r\n

Szil\u00e1rdfy Zolt\u00e1n: Barokk szentk\u00e9pek Magyarorsz\u00e1gon. Bp., 1984.<\/p>\r\n

Szil\u00e1rdfy Zolt\u00e1n: A mag\u00e1n \u00e1h\u00edtat szentk\u00e9pei. 17-18. sz. Szeged, 1995.<\/p>\r\n

Szil\u00e1rdy Zolt\u00e1n: A mag\u00e1n \u00e1h\u00edtat szentk\u00e9pei. 19-20. sz. Szeged, 1997.<\/p>\r\n

K\u00e9pek: Verseghy Ferenc K\u00f6nyvt\u00e1r Kisnyomtatv\u00e1ny-t\u00e1ra. Digitaliz\u00e1lta: Baricza Vikt\u00f3ria a Forum Hungaricum orsz\u00e1gos programja <\/a>keret\u00e9ben 2021-ben.<\/span><\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

 A Verseghy Ferenc K\u00f6nyvt\u00e1r Helyismereti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny vall\u00e1sos t\u00e9m\u00e1j\u00fa kisnyomtatv\u00e1ny. A mag\u00e1n\u00e1h\u00edtatot szolg\u00e1l\u00f3 grafikai jelleg\u0171 szentk\u00e9pekek ir\u00e1nti tudom\u00e1nyos. \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a szakr\u00e1lis n\u00e9prajz m\u0171vel\u0151i ind\u00edtott\u00e1k el. Georg Schreiber, Beda Kleinschmidt, Hans Otto M\u00fcnsterer, Leopold Kretzenbacher \u00e9s Lenz Kriss-Rettenbeck vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saikban fontos…<\/span><\/p>\n

Tov\u00e1bb \u203a<\/a><\/div>\n

<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2099,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"pgc_meta":"","footnotes":""},"categories":[128,4],"tags":[494,495],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2098"}],"collection":[{"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2098"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2098\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2119,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2098\/revisions\/2119"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2099"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2098"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2098"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szolnokanno.vfmk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2098"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}