980 évvel ezelőtt ...

1046. szeptember 24-én Gellért püspök a magyar püspöki kar zömével szenvedett a keresztény hitért erőszakos halált. Szent Gellért nagyobbik legendája szerint, amikor Péter király és a magyarok között végleges egyenetlenség támadt, Vászoly fiai, András és Levente Lengyelországból Magyarországra jöttek, hol is a magyarok mind melléjük álltak. Mikor híre jött, hogy a hercegek - részben pogányságot követelő - híveikkel Pest városához értek, Szent Gellért, Beszteréd, Bödi, Benéta püspökök és Szolnok ispán, akik sok kereszténnyel Székesfehérvárra gyűltek öszsze, elindultak Buda felé. Gellért társaival Diódon, a Szent Szabina templomban misét mutatott be, megjósolván halálukat, megáldoztatta azokat. Eztán elindultak a Duna révje felé, hol a Vata által fellázított tömeg - talán csak Benéta püspök kivételével, akit állítólag András herceg (a későbbi I. András király) mentett meg - legyilkolta.

815 évvel ezelőtt...

A szolnoki révjövedelem egy részét Boleszláv váci püspök 1211-ben a leleszi prépostságnak adja.

780 évvel ezelőtt...

IV. Béla király 1246-ban visszatelepítette a kunokat a tatárdúlás következtében elnéptelenedett Duna-tisza közébe és a Szolnok-Debrecen közötti területekre. A kunokkal együtt a jászok is jöttek.

475 évvel ezelőtt...

1551. november 8-án Szolnokon kelt a Hadtörténelmi Levéltár legrégibb magyar nyelvű irata. Ezt a levelet Horwatinowyth (Horvatinovich Bertalan) kapitány írta Teuffel Erasmusnak és Thurzó Ferencnek, melyben Lippa város ostromáról számolt be.

1551-ben épült a várost övező erődítés, a palánkfal és az előtte lemélyített vizesárok. A mezőváros kiterjedésére az ekkor felépített védműveinek elhelyezkedéséből következtethetünk, hiszen azok minden bizonnyal a meglévő települést határolták.

465 évvel ezelőtt...

1561-ben, Mahmed bég foglyaként, került a szolnoki vár börtönébe Szegedi Kis István kálvinista prédikátor, aki korábban 1551-ben Mezőtúron a református iskolát vezette egy esztendeig, amely intézmény ma a prédikátor nevét őrzi. A szolnokiak kijárták a török bégnél, hogy Szegedi Kis István kijárhasson a városba prédikálni. 1563-as szabadulása emlékét versben örökítette meg "Szegedi Istvánnak a török rabságából kiszabadulásáért való hálaadása" címmel.

A reformátor szolnoki tartózkodásának emlékére 1962-ben a református templom falán emléktáblát emeltek Szamosközi István püspök jelenlétében. Az ezredforduló után a közösségi ház Tisza partra néző homlokzatán avattak emlékjelet Szegedi Kis István tiszteletére.

430 évvel ezelőtt...

1596 őszén III. Mohamed szultán is megfordult a szolnoki várban hadai élén, mielőtt Eger ostromára indult.

340 évvel ezelőtt...

Gyulán a török hadvezetés 1686 tavaszán csapatokat vont össze Szolnok visszavételére, hogy az ostrom előtt álló Budára élelmet és hadfelszerelést juttasson. Ennek megakadályozására Mercy, Heissler és Caraff a tábornokok csapatai Szolnok környékéről fedezték a felvonuló ostromló hadakat. Elfogtak egy nagy élelmiszerszállítmányt, majd április 24-én lerohanták Ahmed pasa Szegednél gyülekező hadait. Szolnok birtoklása így nagyban elősegítette az ősz folyamán Buda visszafoglalását.

320 évvel ezelőtt...

1706-ban Szolnok rövid időre a kuruc állam hat kerületi főkapitánysága egyikének központja lett. Ennek ellenére a Tiszántúl fokozatos elnéptelenedését a vidék biztonságát is erősíteni hivatott itteni csapatok sem tudták megakadályozni. Rabutin császári tábornagy 1706 augusztusában 15-20 ezer fős haderővel megindult a félkész erőd ellen. A kurucok a nyílt ütközetet nem merték vállalni, ezért Rákóczi parancsára Károlyi Sándor tábornok a várat és a várost felégette. A lakosság többsége a Mátra vidékére menekült, és még a ferencesek is távoztak.

Jean Louis Rabutin de Bussy császári tábornagy, erdélyi főparancsnok

A császáriak szeptember elején Visconti hadmérnök tervei alapján alig egy hét alatt megerősítették a várat, melybe jelentős helyőrséget helyeztek. A megerősített szolnoki vár már a Hegyaljának és a Felvidéknek is fenyegetést jelentett. Rabutin azonban ellátási nehézségek miatt 1707 elején az őrséget kivonta Szolnokról, a várat pedig elpusztította. Három évig a város jórészt lakatlan volt, a Jászságot támadó rácok többször is itt keltek át a Tiszán.

315 évvel ezelőtt...

A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és az 1709-től pusztító pestis miatt a lakosság nagyobb számban csak 1711-ben kezdett visszatérni. Ekkora fokozatosn kiépült a földesúri-kamarai igazgatás rendszere is.

Szolnok újjáépített vára 1712-ben

295 évvel ezelőtt...

A Kamara a hídvámot a városnak adta bérbe 1731-ben.

275 évvel ezelőtt...

1751-ben a Jászkun Kerület székhelyén Jászberényben levéltár létesült. Ettől kezdve itt gyűjtötték, rendezték a kerületi iratanyagot.

260 évvel ezelőtt...

Szolnokon az első céhet 1766-ban a ruházati iparhoz tartozók alakították, a szabókat, szűrszabókat és szűcsöket, összesen 27 mestert fogott össze. Azonban a XVIII. század végén már 24 iparágról tudunk a városban. A mesterek zöme a fafeldolgozásban (asztalos, ács, kerékgyártó) dolgozott, a többiek ruhadarabokat készítettek (csizmadia, gombkötő, süveges, szabó, szíjgyártó, szűrszabó, szűcs, takács, varga), építőipari tevékenységet (üveges, kőműves) folytattak, illetve a szolgáltató ágakban (kovács, lakatos, molnár, mészáros, pék) találták meg számításukat.

Botár Imre feltételezése szerint a XVIII. század első felében a postai járatok útvonala még nem vezetett keresztül a városon, de 1766-ban itt is létesítettek postaállomást. Így Szolnok a Buda-Debrecen-Kolozsvár közt húzódó erdélyi postai fővonal egyik jelentős állomásává vált.

215 évvel ezelőtt...

1811-ben szedték szét a nyugati várkaput,  köveinek felhasználásával épült fel a Városháza és a Zagyván készülő malom. Szolnok főterén már a XVIII. század közepén létezett egy földszintes épület, mely a város vezetésének adott otthont. Annak helyén épült újabb székház 1811-ben, amelyhez a szétszedett nyugati várkapu köveit is felhasználták. Elbontván a régi épületet, fundamentumában „pénzdarabokat találtak. Ezek között volt egy körmöci arany, egy Mária Terézia tallér, több ezüst pénz..." A felsorolt pénzek közül kronológiailag számunkra legfontosabb a Mária Terézia tallér, amely az elbontott városháza építésének korát behatárolja az 1740-1780. évek közé. 1811. április 8-án helyezték el az alapkövet. Novemberre Tunkl (Homályossy) Ferenc kamarai ácsmester és Koczka Jakab kőművesmester 
munkájaként már át is adták rendeltetésének az új városházát. Ez a középület az 1880-as évek elejéig szolgálta a várost, akkor emelték a mai városháza épületét.

205 évvel ezelőtt...

1821-ben jelent meg a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban a tudós földbirtokos-író Gorove László (1780-1839) Szolnok várának viszontagságai című publikációja. Az utókor kutatói számtalanszor hivatkoznak erre a helytörténeti munkára. Az írás legfőbb értéke a szolnoki várban meglévő törökkori épületek leírása, amelyet Gorove még a pusztulásuk előtt rögzített.

195 évvel ezelőtt...

A megelőző években marhapestis pusztított a vidéken, melyet kemény tél, majd árvíz, nyáron pedig pusztító aszály követett. Mindennek szükségszerű következményeként 1831 tavaszán éhség és mérhetetlen drágaság lépett fel. Ezt tetézve felütötte fejét a kolerajárvány.

1831-ben alapítottak gimnáziumot a ferences rendi szerzetesek I. Ferenc király engedélyével. Az oktatás a kolostor szobáiban indult meg. A ferences rend által fenntartott iskolát 55 év múlva, 1886-ban államosították, majd egy évvel később a város nagy áldozatvállalásával megkezdődött az új, korszerű gimnázium felépítése.

Fotó: Kósa Károly - Verseghy Könyvtár

190 évvel ezelőtt...

Tiszai Lajos Thália a Tisza partján című kötete szerint 1836 májusában Balogh István vándorló társulata Szolnokra érkezett. A Rómeó és Júliát mutatta be a szolnoki közönségnek.

180 évvel ezelőtt...

Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, ami 1846. augusztus 27-én vette kezdetét és 1880-ban ért véget. 1846 nyarán Széchenyi István a Pannonia gőzössel július 19-én ért a hajó Szolnokra. Fél 12-kor kötött ki a kamarai sóházon felül, a sóellenőr házánál.

Nemzeti Ujság, 1846. július 28.

Még ugyanebben az évben második alkalommal végighajózta a Tisza-völgyét. Október 10-én Illésy kunkapitánnyal érkezett Kunmadarasra. Október 11-én Fegyverneken és Szolnokon fordult meg Széchenyi és kísérete. Másnap a szolnoki városházán tartott tanácskozást. Mint a Helytartótanács közlekedési osztályának vezetője, Széchenyi jelentős szerepet szánt Szolnoknak nemcsak a tiszai gőzhajózásban, hanem a vasúthálózat kiépítésében is. A "legnagyobb magyart" egy helyi szerző tollából született ünnepi ódával köszöntötték a szolnokiak. A Pannónia gőzhajó október 13-án indult tovább Kunszentmárton felé. Szolnok utcai nevei: a Gőzhajó, a Széchenyi az Indóház utcával együtt állítanak emléket az 1846-os hajóút és az egy évvel későbbi vasútvonal avatásnak is.

175 évvel ezelőtt...

A Leipziger Illustrirte Zeitung 1851-es évfolyamában jelent meg Szolnokot ábrázoló két metszet. A Tisza-hidat és az Indóház környékét megörökítő képek visszaidézik a 19. századi Szolnokot.

Az első kövezett útvonal 1851-ben a Tisza-híd és az indóház között készült el.

1851-1881-ig harminc éven keresztül majdnem minden évben felkereste a várost August von Pettenkofen. Az 1870-es évek közepén Pettenkofen sikere és hírneve számos magyar művészt is Szolnokra vonzott.

Pettenkofen: A szolnoki piac (1850)

170 évvel ezelőtt...

A Tiszavidéki Vaspálya Társaság, a megnövekedett vasúti forgalom miatt, 1856-ban megalapította a szolnoki MÁV műhelyt. A MÁV Járműjavító fennállásának 100. évfordulóján emléktáblát állítottak, majd 150. jubileumra üzemtörténeti kiadvány is megjelent 2006-ban.

Fotó: Kósa Károly - Verseghy Könyvtár

165 évvel ezelőtt...

A Vasárnapi Újság 1861. február 3-i számában jelent meg Szolnok város metszete, amely Müller Adolf, szolnoki művész rajza után készült. Müller Adolf festő (1821-1891) bécsi tanulmányai után Szolnokon telepedett le. Pettenkofen társaságában és hatása alatt népéletképeket festett. Várbeli háza volt az első műterem Szolnokon. Képeinek jelentős része Szolnok város birtokában van.

150 évvel ezelőtt...

1876. szeptember 4-én Szolnokon, az ún. Scheftsik kerti nyári színkörben legalább kettőszázötvenen gyűltek össze, hogy megalakítsák Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A gyűlés elnöke Balásfalvi Kiss Miklós főispán volt, aki néhány hónappal előtte még mint a Jász-Kun-Kerület főkapitányaként szerepelt.

1876. évi XXXIII. törvénycikk a Jászság, a Nagykunság és Heves megyei Tiszasüly és Tiszaderzs alatti tiszai részeinek, valamint a Pest megyei Jánoshida egyesítésével létrehozták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét. A megyeháza megépítésére 1876. őszén írtak ki országos pályázatot.

1876-ban született Szolnokon Viszlay Ernő. Az elemi iskolai és a közép iskola négy alsó osztályát itt végezte, majd a nagyváradi királyi katholikus tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Orgona tanszakot is végzett a zeneművészeti főiskolán. Először Cibakházára került tanítónak, később a szolnoki ugari tanyai iskolához helyezték át.  Majd a IV. kerületi Ujvárosi Általános Elemi Iskola tanára lett. Emellett a helybeli izraelita hitközség orgonsitája volt. A város zenei életében meghatározó szerepet játszott. A Nagy Háború idején, 1916 június 4-én a harctéren hősi halált halt. Felesége: galántai Hild Elza, Hild Viktor lánya volt. 

1876. október 1-jén a szolnoki MÁV műhely a teherpályaudvar, ahogy később nevezték az Ó-szolnoki állomás épületében olvasószobát alakított ki.

1876. december 16-án született Szolnokon Szentiváni Czakó Elemér Gábor (1876-1945). Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Párizsban és Budapesten járt egyetemre. 1899-1901. között szerzett doktori oklevelet. Az egyetemi könyvtárban kezdte közéleti pályáját. 1901-ben a Könyvnyomdászok Szakköre által indított szaktanfolyamán tanított. Ő alapította az Iparművészeti Szakiskola nyomdászati tanműhelyét, amelynek fő célja szakoktatók képzése volt. 1903-ban megszervezte az első magyar ex libris kiállítást. 1905-ben Hamburban és Berlinben is folytatott gyakornoki munkát iparművészeti gyűjteményekben. 1906-ban a milánói világkiállításon kormányküldöttként vett részt, és az iparművészeti anyag rendezője is volt. 1907 és 1911 között az Iparművészeti Múzeum őre volt. Az Iparművészeti Iskola, majd a Nemzeti Múzeum igazgatója volt.1917-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban tanácsosi rangban intézte a múzeumi és a tudományos ügyeket, az iskolán kívüli művelődés ügyét. Foglalkozott a tankönyvreformmal és a hozzá kötődő nyomdaügyekkel is. 1925-ben címzetes helyettes államtitkári kinevezése után nyugállományba vonult. Majd a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda főigazgatója lett. Közel egy évtizeden át dolgozott egy művészileg igényes, új korszakot nyitva a 350 éves műhely történetében. Ismert filatélikusként a Bélyegmúzeum okmánytárának megalapítójaként tekintenek rá. A filatélia iránti érdeklődése a nyugdíjba vonulása után teljesedett ki.

145 évvel ezelőtt...

1881. november 24-én született Vörös István (1881-1972), a szolnoki magyar királyi főgimnázium szeretett tanára, igazgató-helyettese, a Verseghy Irodalmi Kör és a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület választmányi tagja. Rajzok Szolnok város múltjából című munkája 1921-ben készült, s először a Szolnok és Vidéke című hírlap közölte 1922-ben, tizenkilenc folytatásban.

1881-től 1886-ig a szolnoki gimnáziumban tanított Karkecz Alajos (1854-1933) ferences szerzetes. A rendfőnök Gyöngyösről tért vissza szülővárosába tanítani.

1881-ben lett várnagy Vezéry Ödön (1841-1937), aki 1878-ban, Sipos Orbán alispán hívására érkezett Szolnokra. Az 1896-os millenniumi ünnepségek megyei megszervezésében jelentős szerepet játszott, s támogatta a szolnoki állandó színház megteremtését. 1891-ben átvette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok szerkesztését, amelyet hosszú élete végéig folytatott.

140 évvel ezelőtt...

1886. április 26-án született Szolnokon Pólya Tibor (1886-1937) festőművész.  Szülővárosában végezte el a középiskolát. A budapesti képzőművészeti főiskolán és Münchenben folytatta tanulmányait. Párizsban Stanley, Szolnokon Fényes Adolf tanítványa volt. Nagy tehetsége korán kibontakozott, európai és amerikai kiállításai nagy sikerrel jártak. Mint rajzoló is a legjelesebbek közé tartozott. A festészet mellett plakáttervezéssel, illusztrációkkal, újságrajzolással, üdvözlőlapok és karikatúrák készítésével is foglalkozott. Reklámjaihoz és újságrajzainak szövege is saját ötlete nyomán készült. 1933-ban Gertler Viktor Az ellopott szerda című filmjéhez Pólya tervezte a díszletet.

Fotó: Színházi Élet

1886. június 12-én született Szolnokon Karczag László orvos. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. Vegyészetet tanult Charlottenburgban, majd egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. Orvostudományi oklevelének megszerzése után a Korányi-klinikán működött, melynek 1923 és 1929 között adjunktusa volt. 1924-ben a Magyar Inzulin Bizottság Torontóba küldte az inzulinhatásának tanulmányozására. 1925-ben magántanár lett. Kísérleti tuberkolózissal kapcsolatos tanulmányáért Korányi-díjat kapott. 1932-től a Maglódi úti, 1935-től a Rókus Kórház belgyógyász főorvosa volt. Közben a Széchenyi Tudományos Társaság támogatásával rákkutatással is foglalkozott. Mindennapi kórházi munkája mellett a kísérletes belgyógyászat nemzetközileg ismert kutatójaként a belgyógyászati rosszindulatú daganatok kemoterápiás kezelésénekhatásait vizsgálta. Emellett világelsőként ismerte fel a vérszegénység okaként a B12-vitamin hiányát. A biokémia, a sejt- és rákkutatás, valamint a klinikai problémakörökből számos tanulmánya jelent meg. Zürichben, Brüsszelben és Cambridge-ben is tartott előadásokat. 1944-ben kényszernyugdíjazták. Bujkálás közben felismerték és kivégezték. Budapesten hunyt el 1944. december 23-án. Szolnokon a rendszerváltás után utcát neveztek el a neves rákkutató orvosról.

1886. július 4-én született Szolnokon Neuber Ernő (1886-1947). Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1909-ben szerezte meg orvosi diplomáját. 1914-ben a fiatal orvos a Verebély-klinikán dolgozott. Az I. világháború alatt, mint ezredorvos katonai szolgálatot teljesített, majd a margitszigeti tartalékkórház vezető sebész orvosa (1915–1918), Belgrádban ezredorvos (1918), valamint a szolnoki tartalékkórház vezetője (1919). Tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek, a Német Sebésztársaságnak; a Magyar Sebésztársaságnak; az ETE Tudományos Egyesülete Orvosi Szakosztályának. Számos magyar, német, angol nyelvű sebészeti közleménye jelent meg szakfolyóiratokban. 1936-ban Tóth Lajos-emlékéremmel tüntették ki.

135 évvel ezelőtt...

1891-ben nyitott a Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár Rt. irodát Szolnokon.

1891. februárjában az alispán megsürgeti a tűzoltóság újraszervezését, amelynek eredménye, hogy március 1-én megtartotta alakuló közgyűlését a Szolnoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A korábbi egyesület rövid ideig 1885 és 1887. között tevékenykedett, de 1890-ben nagy tűzvész ütötte fel a fejét, ami megfelelő tűzoltás hiányában komoly károkat okozott, így ismét megszervezték a tűzoltó egyesületet.

1891-ben szerzett ügyvédi oklevelet Kele József (1863-1929). Majd még ebben az évben megyei jegyző, később vármegyei árvaszéki ügyésznek nevezték ki.

130 évvel ezelőtt...

A Millenniumi ünnepségsorozat keretein belül 1896. május 15-én avatták fel a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye közkórházát. 1894 és 1896 között épült Quittner Zsigmond tervei alapján a megyei kórház épülete. A pavilon rendszerben emelt létesítményben belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, elme- és fertőzőosztály kapott helyett. Az átadási ünnepséget a Nemzeti Szállóban rendezett ebéd és a megyeháza dísztermében tartott hangverseny zárta le, ahol fellépet Küry Klára (1870-1935) jászkiséri születésű primadonna és Tarnay Alajos (1870-1933) jászberényi zongoraművész is.

A szolnoki kereskedők társulata 1896-tól tanonciskolát tartott fenn a városban.

1896-ban Athénban – az első újkori olimpián – a szolnoki Kellner Gyula (1871-1940) maratoni futásban bronzérmet nyert.

1896-ban született Szolnokon György Júlia (1896-1977) pszichiáter. Kezdetben gyermekorvosként, majd az Apponyi Poliklinikén idegorvosként dolgozott. A pszichológiai szakrendelés vezetője volt 1930 és 1939 között. 1936-ban elme-egészségvédelmi mozgalmat indított. 1947 és 1950 között kórházszervezéssel foglalkozott, majd felnőtt-idegosztályos és rendelőintézeti munkát végzett. 1963 és 1973 közötti időszakban gyermeklélektani rendelést vezetett. 1968-tól 1977-ig bekövetkezett haláláig a Fővárosi Gyermekpszichológiai Rendelőintézet igazgatója volt.

1896-ban született Szolnokon Sárközy György Sándor (1896-1948). Apja nagybócsai id. Sárközy György (1862-1933), édesanyja Gyöngyösi Juhász Rozál (1867-1943) volt. Gimnáziumi tanulmányai után a budapesti egyetemen állam és jogtudományból szerzett kettős doktorátust 1919-ben, majd a vármegye szolgálatba lépett. Közigazgatási gyakornoksága után Kunhegyesen volt helyettes szolgabíró, majd központi vármegyei jegyző lett. Az I. világháborúban a 68. gyalog ezredben hadnagyi rangban harcolt az orosz, román, olasz fronton. 1921-ben városi tanácsnokká választottak. Ebben az állásban a város építési és kulturális ügyeit intézte. 1948-ban hunyt el. A Sárközy család közös sírboltjában helyezték örök nyugalomra a szolnoki temetőben.

1896. március 31-én született Szolnokon Westher Rezső. Iskolai tanulmányai elvégzése után a vendéglős pályára lépett. A budapesti Hungária szállóban szabadult fel. A 29. és 17. huszár gyalogezredben harcolt az olasz fronton, megsebesült. A forradalom kitörésekor szerelt le.1928-ban lett az újonnan épült Tisza szálló bérlője. A Vendéglősök Ipartársulatának tagja volt.

125 évvel ezelőtt ...

1901-ben alakult meg a Tisza Evezős Egylet.

1901. április 28-án Szolnokon megalakul a Művészeti Egyesület.

1901. október 12-én született Szolnokon Magyary Gyula (1901-1988) katolikus pap, pápai titkos kamarás, protonotárius, a Szent Péter Bazilika tiszteletbeli kanonoka, a Máltai Lovagrend tagja.

120 évvel ezelőtt ...

1906-ban a milánói világkiállítás magyar kormány delegáltja volt a szolnoki születésű Czakó Elemér (1876-1945) könyvkiadó, iparművészeti szakíró.

Szolnokon született 1906. május 19-én Kádár Margit gyermekszínész, aki Nagyváradon lépett fel elő­ször kiskorában. Középiskolai tanulmányai után Rózsa­hegyi Kálmán színésziskoláját végezte el. Majd az Alapi Nándor Országos Kamaraszín­házában (1925-26) és Pécsett Fodor Oszkárnál is játszott (1926-29). 1929-től a Szegedi Városi Színház társulatában szerepelt. A férje Pethes Ferenc színész volt.

1906. július 6-án hunyt el Lengyel Antal (1839-1906). Bécsben, majd szülővárosában próbálkozott kereskedéssel. 1863-ban Amerikába utazott, ahonnan 8 évvel később kisebb vagyonnal tért haza. Pénzét öccse üzletébe fektette, így üzlettárs, majd öccse halála után az üzlet egyedüli birtokosa lett. Hozzálátott, hogy külföldi tapasztalatait városa és hazája gyarapítására fordítsa. Először szőlőterületet vásárolt Szandán, ahol intenzív művelésű mintatelepet hozott létre, bebizonyítva, hogy az alföldi szőlőművelés és borászat is versenyképes lehet. Ezzel példát mutatott birtokostársainak, akik hamarosan az ő rendszerét kezdték követni. Tevékeny részt vett az ipartársulat megszervezésében, melynek 1874. március 25-i megalakulásakor számvevővé, másfél évvel később elnökké választották. Bábáskodott az ipartanonciskola megalakításánál. Ő építtette 1876-ban a társulat székházát, mely ma is áll. Jelentékeny része volt a „Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár” felvirágoztatásában, mely intézetnek csaknem haláláig igazgatója volt. Emellett 1882-ben alapító szerkesztője, kiadója volt a Szolnoki Híradó című hetilapnak. Jelentékeny része volt abban, hogy 1876-ban Szolnok lett a vármegye székhelye, valamint abban, hogy 1885-ben visszakapta a törvényszéket. Az 1885. évi országos kiállítás szervezésében kifejtett érdemeiért a legfelsőbb királyi elismerésben részesült.

1906. augusztus 24-én született Szolnokon Ehrlich Lajos.  A Fiú Felsőkereskedelmi Iskola növendéke volt 1920 és 1923 között. A Nemzeti Jövőnk című lap munkatársaként tevékenykedett. Tagja volt a Magyar Újságírók Szövetségének.

Szolnokon született 1906. október 23-án Tímár Kató színésznő. Filmen mellékszerepeket alakított, gyakran szobalányt (Bercsényi huszárok, Elnémult harangok). 1943-tól forgatókönyveket írt, amelyekből férje, Bán Frigyes rendezett filmeket (Legény a gáton. Éjjeli zene, Tengerparti randevú). 1955 után dramaturg lett férje filmjeinél (A császár parancsára, Csendes otthon, Szegény gazdagok, stb.). 1940. július 11-én halt meg.

115 évvel ezelőtt...

1911-ben készült el Szolnokon dr. Mihailich Győző tervei szerint a Gerber-csuklós rácsos közúti Tisza-híd, melynek legnagyobb nyílása 79 méter. A vashíd a budapesti Ferencz József hídhoz hasonlított. 1919 nyarán a román intervenciós csapatok robbantották fel.

1911 és 1918 között dr. Harsányi Gyula (1864-1934) volt Szolnok polgármestere.

1911-től pedig felsőkereskedelmi iskola működött Szolnokon.

1911-ben Szandaszőlős római katolikus lakossága kápolnát épített.

110 évvel ezelőtt...

1916. február 18-án született Szolnokon Kaposvári Gyula, a Damjanich János Múzeum igazgatója.

1916. május 7-én hunyt el  Kovács Damján (1840-1916) ferences szerzetes, aki 1876-79-ben, majd 1891-től 1916-ig volt a szolnoki Vártemplom lelkésze. A ferences rend szolnoki sírboltjában nyugszik.

1916. október 22-én született Szolnokon Világhy Miklós (1916-1980) akadémikus, az ELTE Polgári jogi tanszék vezetője. A polgári jogon belül a gazdaság és a jog összefüggéseivel, az áruviszony és a polgári jog kapcsolódó pontjaival foglalkozott. Tudományos munkássága kiterjedt a tulajdonjog, a szellemi alkotások jogvédelme, az iparjogvédelem kérdéseire is. Részt vett a Polgári Törvénykönyv megalkotásában. 1980. február 24-én hunyt el. A Kerepesi temető akadémiai parcellájában nyugszik.

1916. október 23-án született Homokbálványoson Kisfaludy Sándor könyvtáros, aki a Szolnok Megyei Könyvtár igazgatója volt 1954. és 1962. között. Korábban pedig tanított a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Országos tanulmányi felügyelő volt. A megyei tanács oktatási osztályának munkatársaként is tevékenykedett.

1916-ban hunyt el Tina Blau osztrák festőművész, a bécsi Stimmungsimpressionismus egyik képviselője, aki 1873-ban és 1874-ben, két egymást követő évben is Szolnokra látogatott, mint Pettenkofen tanítványa. 1913-ban tért vissza a Szolnoki Művésztelep tíz éves jubileumára rendezett tárlatra, ahol Szolnoki részlet, Tisza partja, Tisza partján, Szolnoki tér, Szolnoki utca, Zagyva és Zagyvapart című festményei is kiállításra kerültek.

105 évvel ezelőtt...

1921 és 1925 között Zrumetzky Viktor (1880-1925) volt Szolnok polgármestere.

1921-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait Laki Kálmán (1909-1983) a Verseghy Ferenc Főgimnáziumban.

100 évvel ezelőtt...

1926-ban fűtőházi dolgozók közadakozásából épült a Mozdonyvezetők Otthona.

1926-ban jelent meg Dr. Kele József ügyvéd "Vörösök Szolnokon és a Jászságban" című műve, valamint Friedmann Sándor kiadásában "Szolnoki és Szolnokmegyei Almanach". A szerkesztő, Szabó Barna (1892-1944) által írt előszóban utalás történik az 1906-ban megjelent Szolnoki és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei útmutatóra, melyet dr. Lánczi Sándor állított össze. A húsz évvel később kiadott almanach ennek a folytatásaként készült el.

 

1926. január 2-án született Szolnokon Pintér Irén tanítónő. 

1926. február 1-jén a Verseghy Ferenc Gimnázium házi tornaversenyt és ünnepélyt szervezett. Az Ifjúsági Testnevelés folyóirat beszámolója szerint a versenyre nagy buzgalommal készültek az iskola tornászai, akik közül a legkiválóbbak: Sükösd György és Joachim Zoltán VIII. osztályú tanulók voltak. A tornakör énekkara pedig énekszámokkal szerepelt az ünnepélyen, amely elé nagy érdeklődéssel tekintett meg a város közönsége. Az ünnepély kiváló rendezése és a betanítás fáradságos munkája — úgy az énekkaré, mint a a tornászoké — Tiboldi Gyula testnevelési tanár érdeme volt.

Szintén ezen a napon a szolnoki felső kereskedelmi iskola növendékeinek „Jászkun“ sportköre pedig a Szolnoki Atlétikai Klub által rendezett ping-pong-versenyen vettek részt, ahol Kovács Dénes az egyéni első díjat, Háry Kálmán és Reitzer Lajos a páros verseny első díját nyerték el. Az eredmény annál értékesebb, mert csak ezen két számban indulhattak és olyan kiváló ellenfelekkel kellett megküzdeni, mint a cukorgyári tisztviselők.

1926. március 30-án hunyt el Szolnokon Küry Albert (1867-1926) vármegyei alispán. Síremléke, melyet a vármegye állított a saját költségén, a szolnoki református temetőben található.

1926. május 31. és június 3. között bonyolították le a a Szolnok-Pécs úrikocsi versenyt. A három fárasztó nap alatt a 330 km-es túrát a lovak általában igen jó kondícióban győzték és az utolsó nap 34 km-es síkversenyét is fényes eredménnyel abszolválták.

1926. július 12-én hunyt el Homokszentlőrincen Sipos Orbán, a Jászkun kerület utolsó alkapitánya, a Jász Múzeum megalapítója, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja, országgyűlési képviselő, királyi tanácsos és tanfelügyelő.

1926. július 20-án született Cseh Andrásné Szívós Éva (1926-2011) pedagógus, a Varga Katalin Gimnázium, majd a Tiszaparti Gimnázium igazgatója.

1926. augusztus 10-én született Budapesten Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikus, aki 1956-tól 1974-ig a Szolnoki Művésztelep jelentős alkotója volt.

1926. augusztus 31-én adták ki a Tasi-féle  lakóház lakhatási engedélyét. A Baross utca 2184. sz. alatti telken álló emeletes házat Tasi Ferenc építette, melyet Szentmiklóssy Gyula kőművesmester tervezett. Ő és Sándor Imre budapesti építőmester voltak a kivitelezők.

Fotó: Kósa Károly - Verseghy Könyvtár

1926. évi szeptember 21-én alakult meg a Verseghy Reálgimnázium sportköre,  beosztás szerint a Budapest vidéki, szolnoki csoportjához tartozott, igazolási száma 48. volt. A kör tiszteletbeli elnöke az intézet igazgatója, Wollek Géza; elnöke és vezetője Tiboldi Gyula testnevelési tanár lett.

1926 októberében avatták fel az első világháborúban elesett katonák emlékére Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását a mai Hősök terén (egykori Tisza István tér). A Hősök szobra 1945-ben került mai helyére, a Tiszai hajósok terére. Fényes ünnepség keretében, József királyi herceg és Abele József altábornagy, a kormányzó képviselőjének jelenlétében lellezték le a hősök emlékszobrát. Az ünnepély a római katolikus plébániatemplomban ünnepi szentmisével kezdődött, majd a vendégek a Tisza István téren levő emlékszoborhoz vonultak, ahol ezrekre menő ünneplő közönség jött össze. A Himnusz és a Hiszekegy eléneklése után Tóth Tamás polgármester felkérte József királyi herceget a szobor leleplezésére, aki elhelyezve koszorúját, meleg szavakkal emlékezett meg a szolnoki 68. gyalogezredről, amelynél ő maga is szolgált.

Képeslap

1926. október 16-án adták át a Magyar Királyi Bábaképző Intézetet Szolnokon, melynek dr. Konrád Jenő lett az igazgatója. Az épületet Bogdánfy, Gerlóczy és Sípos programja szerint Korb Flóris műegyetemi tanár és Kappéter Géza budapesti műépítész tervezte 1925-ben. A szolnoki Bábaképző Intézet neobarokk stílusban épült. A főhomlokzatát középen egy előugró magasabb rizalit, fölötte íves oromzat tagolja, valamint a két szélén a harmadik szintig felnyúló egy-egy rizalit, a felső részén erkélyekkel. A magasföldszintes épület ablaksorai közt erőteljes falpillérek láthatók, s a tetőtérben kialakított manzárdszobák íves ablakai tagolják a magasított tetőzetet. Az előkerten át - amelyet a szomszédos épületekhez hasonlóan a gyalogos forgalomtól oszlopos, dróthálós kerítés véd - az előcsarnokba juthatunk, s a belépőt fent egy hófehér carrarai márványból készült szobor fogadta. Az"Anya gyermekkel"című alkotás Lux Elek szobrászművész aloktása. Az itt dolgozó szakorvosok és egészségügyi dolgozók áldozatos munkája révén országos elismertséget szerzett az Intézet. Az 1970-es évek elején a szolnoki kórházak integrálása, átszervezés során az egykori Bábaképző épületében a megyei kórház utókezelő osztálya alakult ki. 2007-ben az épületet társasházzá alakították át. Ekkor a főbejárat fölötti eredeti angyalos országcímer reliefjét is helyreállították korabeli képek alapján.

Képeslap

95 évvel ezelőtt...

1931-ben avatták fel és átadták a nebulók számára a Kassai Úti Általános Iskolát.

1931-ben Ádámfi György (1904-1987), szolnoki születésű villamosmérnök megbízást kapott a Siemens párizsi képviseletének kiépítésére, majd vezetésére.

1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig Károlyi Gyula kormányában töltött be kereskedelemi miniszteri tisztséget Kenéz Béla (1874-1946) szolnoki születésű statisztikus, egyetemi tanár, Szolnok város országgyűlési képviselője.

1931. október 27. és 28. között agárderby zajlott Szolnokon. A zuhogó esőben és hideg szélben folyó versenyt Lózert Kálmán földbirtokos agara nyerte, amelynek futását 84 éves gazdája egész idő alatt lóháton kísérte. A bírói tisztet Szapáry Paula grófnő töltötte be, aki fáradságot nem ismerő szakértelmével a jelenvoltak háláját és nagy elismerését vívta ki.

1931. november 7 és 8. között hozták haza Verseghy Ferenc (1757-1822) szolnoki születésű tudós-költő hamvait.

1931-32-ben jelent meg az Irodalmi (Reklám) Kurír néhány száma Szandai Szabó Sándor szerkesztésében.

90 évvel ezelőtt...

Az 1936/1937-es tanévben új egyenruhát vezetett be a Bánffy Leánygimnázium.

85 évvel ezelőtt...

1941-ben lett a Szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója Kemény László (1895-1989), aki 1922-ben kezdett magyar nyelvre és irodalomra, valamint történelemre képesített okleveles középiskolai tanárként dolgozni az intézményben. A tanítás mellett
a város közművelődésében is szerepet játszott. 1935-ben Kemény László és Pauka Tibor irányításával a fiúgimnáziummal együttműködve sajtó alá rendezték és megjelentették Verseghy Ferenc Rikóti Mátyás című elbeszélő költeményét. 1960-ig vezette az iskolát.

1941. szeptember 29-én Budapesten elhunyt Aba-Novák Vilmos festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik meghatározó alakja, a Szolnoki Művészelep egykori tagja.

80 évvel ezelőtt...

1946 januárban magán-zeneiskola kezdte meg működését Szolnokon.Az államilag támogatott és a város által is segélyezett intézmény a Malinovszkij út (napjainkban Mária út) 53. szám alatt működött. Megalapítója és megbízott vezetője Mezriczky Lajos művésztanár volt, aki saját lakásán indította meg az intézményt. Négy kollégájával együtt működtették a zeneiskolát: Kisbocskói Ferenc, Kecskés Ödönné zongoraszakos, Mezriczkyné Czeglédi Mária hegedű-szakos és Szirmay Reginald ének-szakos nevelőkkel. Ez a kis létszámú tantestület mintegy 150 főnyi növendéket tanított.

1946. májusában készült el a szolnoki közúti híd. A budapesti Kossuth-híd mintájára épült hidat ideiglenesnek tervezték a háborús pusztítások után megfelelő vasszerkezet hiányában. 1962-ben váltotta fel a mai közúti híd.

Fotók: Steinberger Miklós

1946. június 6-án született Karcagon Körmendi Lajos (1946-2005) író-költő, aki 1974 és 1980 között a megyei napilapnál újságíróként is működött, valamint a Jászkunság című folyóirat szerkesztője is volt egy ideig.

Kaposvári Gyula (1916-1998) 1946-ban indította el a Verseghy Ferenc Gimnázium hagyományőrző cserkészeivel a néptáncgyűjtést és a táncok színpadra vitelét. Ezek a cserkészek ringatták a Tisza Táncegyüttes bölcsőjét is.

Földi István (1901-1984) lett vármegye új főispánja. 1946. november 24-i főispáni beiktatására Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes és Rajk László belügyminiszter is Szolnokra utazott.

1946-ban Csík Tibor ökölvívó, a Szolnoki MÁV versenyzője elnyerte első országos bajnoki címét pehelysúlyban.

75 évvel ezelőtt...

1951. január 1-jével a közgyűjtemények államosításakor különvált a szolnoki városi múzeum és a könyvtár.

1951-ben kezdődött meg a kénsavgyártás Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM). Az ipartelepítéshez szükséges földterületeteket Tószeg határából, egykori tanyák helyén, csatolták Szolnokhoz. Napjainkban a porfesték gyáregységet a Holland Colours üzemelteti, a kénsav- és műtrágyagyártást - a Bige Holding Kft. által privatizált - TVM Rt. folytatja. A mosószer gyártást 1992-ben az osztrák Henkel vállalat vette át, amely 2006-ban bezárta ezt az üzemegységet. A jól ismert Tomi mosóporok azóta már nem Magyarországon készülnek.

Az 1949-ben államosított szolnok kőszínházat 1951-ben Szigligeti Színházzá keresztelték. Az Állami Szigligeti Színház az 1951–52-es színi évadra már bérletet hirdetett. 1951. december 5-én tartották a nyitóelőadást.

1951-ben adták át a szolnoki Helyőrségi Klub épületét a Táncsics úton.

1951-ben lett  MÁV SE vívószakosztályának igazolt versenyzője B. Nagy Pál vívó.

1951.  június 2-án született Szolnokon Jószay Zsolt szobrászművész.

70 évvel ezelőtt...

1956. október 23-án Szolnokon a Közlekedés Műszaki Egyetemen diákgyűlést tartottak, majd a városi színházban folytatódtak a forradalmi események. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek és kiemelkedő szolnoki szereplői tiszteletére számos emléktáblát helyezett el az utókor.

 

65 évvel ezelőtt...

Az 1949-től a városban működő Kilián György Repülő-hajózó Tiszti Iskolát 1961-ben főiskolává szervezték.

A Szolnoki Művésztelep alkotóinak közös munkáját, eredményeit sikeres kiállítások jelzik: 1961-ben a Műcsarnokban, majd 5 évvel később 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában nyílott szolnoki tárlat.

1961-ben jelent meg a Damjanich János Múezum gondozásában Betkowski Jenő (1888-1972) tiszai hajókról szóló monográfiája.

1961-ben elkezdődött a jelenlegi Tiszaliget körtöltésének kiépítése. A terület hasznosítási tervét kidolgozó Tiszaligeti Intézőbizottság elnöke, Nemes Gerzson elképzelése alapján valósították meg.

A Szandaszőlősi Művelődési Ház 1961-ben épült meg. Az épület kivitelezője a Szolnok megyei Tanács Építési- és Szerelőipari Vállalata volt.

60 évvel ezelőtt...

1966-ban avatták fel a Famunkások emlékművét, Szabó László (1927-2002) szobrászművész alkotását a Temető úton. A szolnoki famunkások két világháború közötti sztrájkmozgalmának dicső emlékére. 

1966. január 8-án adták át rendeltetésének Szolnok megye legkorszerűbb, hatvan személyes bölcsődéjét a Kolozsvári úton. A színdinamika elve alapján berendezett játszószobákban otthonosan érzik magukat a kicsik. Az új bölcsődét francia szakemberek is megtekintették és tervei iránt érdeklődtek.

1966. június 18-19-én Szolnok adott otthont az országos úttörő néptánc fesztiválnak. Az országos bemutató kapcsolódott a Magyar Úttörők Szövetsége húszéves jubileumi ünnepségsorozatához.

1966. szeptember 24-én adták át az úttörővasutat a Tiszaligetben a Tiszaligeti Napok nyitányaként. A társadalmi munkában készített öt kilométer hosszú gyermekvasút a forgalom megindulása után kedves színfoltja lett a szolnokiak közkedvelt kirándulóhelyének. A járműjavító tanműhelyének KISZ tagjai a gazdasági vasút 2 kiselejtezett kocsiját újították fel. A jó kilátást biztosító személykocsi oldalát különböző mesefigurákkal díszítették.
Ezt követően a városi úttörőházban úttörő vasútasképző tanfolyam indult. Mintegy nvolcvan pajtás tanulta az állomásfőnöki, a pénztárosi és a jegykezelési szakma fortélyait, hogy az úttörővasút megindulásakor szolgálati helyükre állhassanak. A kisvasút 1970-ig üzemelt a Tiszaligetben.

1966. október 1-jén mutatkozott be először a Szolnoki Művésztelep a Magyar Nemzeti Galériában. A kolónián élő alkotók munkásságát bemutató tárlatot Pogány Ö. Gábor főigazgató és Pénzes Éva művészettörténész közösen rendezte. A Nemzeti Galéria földszinti teremsorába látogatók a legrégibb magyar művésztelep eredményeivel ismerkedhettek meg. Tizenöten mutatkoztak be munkáikkal, köztük Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László szobrászművészek. Együttesen 380 alkotás került bemutatásra. Az anyagban a tenyérnyi ólomszobrocskáktól a hatalmas táblafestményekig minden műfaj és minden méret helyet kapott. A rendezők még középületeket díszítő nagy felületű domborműveket is elhelyeztek a tárlaton külön vitrinben, fényképeken. A fotóváltozatok között volt például a balatonfüredi szívkórház és a szarvasi művelődési otthon homlokzati kődomborműve, Simon Ferenc alkotása.

55 évvel ezelőtt...

Szolnokon 1971-ben hozták létre a tejipari vállalatot és a kenyérgyárat.

1971. január 1-jén alakult meg a Tiszamenti Regionális Vízművek.

1971. január 15-én a szolnoki Szigligeti Színházban mutatták be először Örkény István Macskajáték című színművét Székely Gábor rendezésében.

1971. május 1-jén mutatkozott be először az MHSZ Szolnok városi vezetősége és a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat által alapított 40 fős fúvószenekar.

Fotó: Lobogó

1971. május 17-én és 18-án tudományos ülést rendeztek Szolnokon a bölcsődei hálózatban dolgozók számára. Csaknem négyszáz érdeklődő gyűlt a szolnoki városháza nagytermében, hogy részt vegyen az I. Országos Bölcsődei Ankét megnyitóján. Három napon keresztül folyt a tanácskozás a bölcsődei nevelőmunka módszereiről, tapasztalatairól. Az ankéton részt vettek az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének vezetői és munkatársai, a fővárosból és minden megyéből szervező orvosok, gyermekorvosok, bölcsődék és csecsemőotthonok vezetői, gondozónők és védőnők. Emelte az ankét rangját, hogy a megnyitó beszédet dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondta. A konferencia előadásainak anyaga később könyvalakban is megjelent.

1971. július 24-én aranyplakettel tüntették ki a Szolnok megyei honismereti társadalmi bizottságot 

1971 őszén új iskolaújságot jelentetett meg a Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, melyet Dienes Erzsébet tanárnő szerkesztett.

1971 októberében a kórház fennállásának 75. évfordulója alkalmából dr. Hetényi Géza akadémikus, szegedi orvosprofesszor nevét vette
fel. A névadó ünnepségen jelen volt Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a névadó professzor fia is. Az ünnepség keretében a kórház parkjában leleplezték dr. Hetényi Géza mellszobrát, Simon Ferenc szolnoki szobrászművész alkotását, majd a kórház klubtermében emlékülést rendeztek, amelyen kitüntetéseket nyújtottak át.

Fotó: Kósa Károly - Verseghy Könyvtár

1971. november 6-án Munkásdal-fesztivált rendeztek Szolnokon. Az egésznapos programban alföldi felnőtt- és ifjúsági kórusok adtak hangversenyt. A karvezetők szakmai tanácskozása egészítette ki a zenei programot.

50 évvel ezelőtt...

1976. március 8-án nyílt meg Szolnokon a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Páva női divatáru boltja a Kossuth téren.

Fotó: Tóth Tibor - Verseghy Könyvtár

1976. március 15-én emelték be a Széchenyi lakótelep első házgyári elemét. A városszéli legelőt valamikor Kisgyepnek nevezték. A lakótelep tervezői 15 ezer 2-3 szobás lakásával a város lakáshelyzetén kívántak javítani.

1976. április 27-én adták át a Hetényi Géza kórház új belgyógyászati paviIonját. Az avató ünnepségen részt vett dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is.

1976. május 24-én avatták fel a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak a Szolnok határában, a Milléren épített új létesítményét, amely a vízügyi igazgatóság bentlakásos szakemberképzési központjának adott otthont.

A megyeszékhely újabb patyolat-üzlettel bővült. Átadták rendeltetésének a Ságvári körúti mosószalont. Az üzlet feladata volt ingek, alsó fehérneműk mosása, vasalása, rövid határidőn belül. Újdonságnak számított, hogy az ingek nyakát és kézelőjét a megrendelők külön kívánsága nélkül is kikeményítették.

1976. május 31-én a Városi Sportcsarnokban adott koncertet a Bergendy Együttes, melynek alapító tagjai a szolnoki születésű Bergendy testvérek.

Fotó: Verseghy Könyvtár

1976-ban Csapó Géza Montrealban olimpiai ezüstérmet szerzett.

Ebben az évben hunyt el Csík Tibor (1927-1976) ökölvívó, aki a Szolnoki MÁV versenyzőjeként 1946-ban nyerte első országos bajnoki címét pehelysúlyban.

1976 júliusában az alcsiszigeti Holt-Tiszán kétnapos nemzetközi verseny keretében avatták fel a nemzetközi kajak-kenu pályát.

1976. augusztus 15-én hunyt el Budapesten Varga Sándor Frigyes (1904-1976) bibliográfus, helytörténész, költő, aki az 1930-as évek közepén Szolnokon élt és alkotott. Versei és szociológiai írásai jelentek meg a Szolnoki Tükör című lap 1934. évi számaiban. Legfontosabb közülük A szolnoki társadalom című tanulmánya, melyben tárgyilagos képet rajzol az urbanizáció útján megindult városról,
polgárosodó társadalmáról és ifj úságáról. Tagja volt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene című, 1935-ben megjelent monográfi a szerkesztőségének, ő írta a megye földrajzát és történetét tárgyaló fejezeteket, valamint ő mutatta be Szolnokot és szülővárosát. Szolnoki írók és költők jelentőségét ismertette a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok által közölt sorozatában. Előadásokat tartott. 1938-tól Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos munkatársaként folytatott jelentős bibliográfusi és tanulmányírói tevékenységet.

1976. augusztus 27-én nyílt meg az új Centrum Áruház. Az udvarias kiszolgálást 149 eladó biztosította. Az árukat a jászberényi Hűtőgépgyár által gyártott Tyler pultokon, állványokon helyezték el. Ezek a berendezések jól beleilleszkednek az összképbe, a fehér és a korállpiros színek keverednek. Az ötszáz fénycső és lámpatest kellemes fénnyel világította meg a földszinti, valamint az emeleti eladóteret. A bőséges árukínálat mellett tizenkilenc szolgáltatással várta a vásárlókat.

Fotó: Tóth Tibor - Verseghy Könyvtár

1976 őszén új épületében kezdte az oktatást a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola.

Fotó: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola

1976. szeptember 4-én az MHSZ repülőtéren került sor Szatmári Irén, az MHSZ I. osztályú sportolójának, a Nagyalföldi Kőolaj-és Földgáztermelő Vállalat munkatársának 1000. jubileumi ejtőernyős ugrására.

1976. október első napjaiban  Szolnokon került sor az Ipari Szövetkezetek Ifjúsági Klubvezetőinek V. Tiszántúli Találkozójára.

1976. október 18-26. között több napos programmal ünnepelte fennállása 100. évfordulóját a  100 éves a Járműjavító Üzem Szakszervezeti Könyvtára.

1976. november 5-én új helyőrségi művelődési házat avattak.

1976. november 17-én a BVM szolnoki gyárában előállításra kerülő vasbeton termékek ismertetésével, bemutatóval egybekötött forgalmazási és felhasználási ankétot tartottak.

1976. november 22-én lépett fel Szolnokon a Várszegi Gábor vezette Gemini együttes, amelynek ebben az évben jelent meg az első és egyetlen nagylemeze.

45 évvel ezelőtt...

1981-ben alakult meg a Tallinnka Gyermek Néptáncegyüttes.

1981-ben verseskötettel lépett az olvasóközönség elé Körmendi Lajos (1946-2005), az akkor Szolnokon élő publicista.

1981. március 17-én adták át a Szolnok Megyei Levéltár Pozsonyi úti épületét.

1981. május 11-én került sor a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, valamint a szolnoki gyermekváros ünnepélyes átadására.

1981. július 3-án pedig a Petőfi út sarkán készült épülettel bővült a megyeszékhely szolgáltatási köre. A belvárosi szolgáltatóházban több kis üzlet kapott helyet.

1981. július 20-án nyílt meg a Lokomotív ABC Szolnok nyolcadik kerületében. A Munkásőr út és környékének lakói elégedetten vették birtokukba azt az új boltot, amelyet alig három hónap alatt építettek fel a Szolnok és Vidéke Áfész építőrészlege, valamint a környék üzemeinek sok társadalmi munkára kész szocialista brigádja.

1981. augusztus 20-án az alkotmány ünnepére elkészült a szolnoki városközpontban a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat székháza.

1981. szeptember 1-jén avattak taműhelyt Szolnokon az Építési és Szerelőipari Vállalat Landler Jenő úti központi telepén. Az átadott tágas, jól felszerelt, kiegészítő helyiségekkel ellátott új létesítményben a szolnoki 605-ös és 633- as számú Szakmunkásképző Intézet diákjai számára biztosította a gyakorlati oktatás feltételeit.

40 évvel ezelőtt...

1986. január 1-jétől  Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonát létesített a városi tanács. A 20 férőhelyes intézmény családban élő, középsúlyos értelmi fogyatékosok nappali gondozására szolgált.

Fotó: Kardos Tamás - Szolnoki Közélet

1986. február 19-én a Zagyva-parti lakótelepen avatták fel Kun Béla emléktábláját.

1986. április 4-én este Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban ünnepélyes keretek között vette kezdetét a XXXV. Falusi Spartakiád országos döntője.

Fotó: Szolnok Megyei Testnevelési és Sport Intézet archívuma

1986. április 29-én ünnepélyes vándorzászló átadására került sor a szolnoki Városházán. Szolnok megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy az előző évi területi településfejlesztési verseny első helyezettjeként Szolnok várost jelöli meg. A kitüntető címhez vándorzászló, oklevél és pénzjutalom is járt. Az ünnepség keretében a Hazafias Népfront által alapított Nemzeti Zászlót is megkapta a megyeszéhely.

Fotó: Szolnoki Közélet

1986. május 1-jén délután a Tiszaligetben lovasversenyt rendeztek, ezzel is szinesítve a helyi majális programját.

Fotó: Szolnok Megyei Testnevelési és Sport Intézet archívuma

1986. július 14-én este nyilvános rádióadás helyszíne volt a szolnoki Művelődési és Ifjúsági Központ. A Mosolygó Parnasszus műveltségi vetélkedő 5. elődöntőjén Szolnok megye csapata mérte össze tudását a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának csapatával. A Kossuth Rádió hullámhosszán 19 óra 15 perckor kezdődött az adás, melynek három helyszíne volt: Tatabánya, Budapesten a Rádió 1-es stúdiója és Szolnok. A zsűri Lator László, Domokos Mátyás, Lukácsy András, Marót Miklós és Szalay Károly volt. A megyénket képviselő csapat tagjai voltak: Rékasy Ildikó, Farmosi Tibor, Vinczéné Nagy Mária, Sléder Éva, Borsosné Öllé Mária, Kovácsné Kaposvári Gyöngyi, Andrásiné Ignácz Éva és Mrenáné Szakállas Ilona. A vetélkedő helyszíni rádiós háziasszonya Endrei Judit volt.

1986. augusztus 20-án adták át a Tófenék úti nyugdíjasházat.

Fotó: Új Néplap archívum

1986. szeptember 1-jén indult meg az oktatás az Ecseki Úti Gimnáziumban, amely két tanévvel később vette fel Széchenyi István nevét.

Fotó: Új Néplap archívum

1986. szeptember 5-én a 36. bányásznap alkalmából új köztéri szobrot avattak ünnepélyesen Szolnokon. Az olajbányászok munkáját szimbolizáló mű Szabó László szobrászművész alkotása. 2008-ban, amikor a Tiszaliget bejáratánál külön emlékhelyet alakítottak ki az alföldi olajbányászat tiszteletére áthelyezték az emlékművet is.

Fotó: Új Néplap archívum

1986. szeptember 24-én adták át a Véső úton az MHSZ új lőterét.

1986. november 13-án érkezett a Magyar Néphadsereg tápiószecsői helyőrségének öt katonája Szolnokra, akik váltófutással kívántak adományokat gyűjteni a határszéli gyermekfalu, Battonya lakóinak. A 225 kilométeres útvonalon érintett települések iskolái, úttörőszervezetei is csatlakoztak a kezdeményezéshez: az általuk gyűjtött sportszereket, játékokat, ruhákat, könyveket a katonákkal együtt induló teherautón szállították Battonyára.

Fotó: Szolnok Megyei Testnevlési és Sport Intézet archívuma

1986. november 21-én kezdték meg a munkát a Szolnok Melyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatalának munkatársai új székházukban. A megyei tanács erre a célra 15 millió forintért vásárolta meg Szolnokon a SZÜV Liget utcai volt központját.

1986. december 5-én a Szolnoki MÁV MTE Véső úti sporttelepén átadták rendeltetésének az egyesület futófolyosóját.

Fotó: Szolnok Megyei Testnevlési és Sport Intézet archívuma

35 évvel ezelőtt...

1991. január 14-én elhunyt dr. Horváth Károly, a Verseghy Ferenc Könyvtár igazgatója.

Fotó: Verseghy Könyvtár

1991 február első napján nyílt meg a Verseghy Könyvtár gyermekkönyvtára, valamint a hang- és videotár a Tisza Antal úti - volt munkásőrségi - épületben.

Fotó: Új Néplap archívuma

1991. február 26-án az illetékes szovjet szervek képviselői átadták a honvédségnek a szolnoki Mester úti (közismert nevén a besenyszögi úti) laktanyát.

1991. április 11-én adták át a felújított Szigligeti Színházat. Ezen a napon szerzett bajnoki címet a Szolnoki Olajbányász férfi kosárlabdacsapata.

30 évvel ezelőtt...

1996. február 2-án rövid ünnepség keretén belül adták át a Károly Róbert út 7. szám alatt a szolnoki közgazdasági és postaforgalmi szakközépiskolának elkészült tanpostáját.

Fotó: Új Néplap

1996. június 30-án a szolnoki új zsidótemetőben avatták fel az 1944-ben meghalt és a cukorgyári tömegsírba temetett hittestvérek felújított emlékművét.

1996. szeptember 26-án Schwajda György leplezte le a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. (NEFAG) által emelt Honfoglalás című emlékművet.

1996. december 8-án avatták újjá a szolnoki zsidó hitközség templomát a Tisza Mozi épületében.

Befejeződött a Damjanich János Múzeum műemlék épületének teljes rekonstrukciója Tálas László igazgatósága alatt. Az intézmény ebben az évben nyerte el Az év múzeuma címet.

25 évvel ezelőtt...

2001-ben Laki Kálmán (1909-1983) tudós tiszteletére Szolnok városa tudományos díjat alapított.

 

2001. március 7-én British Council ajándékaként egy multimédiás számítógéppel gyarapodott a Verseghy Ferenc Könyvtár felszerelése.

2001. március 22-én nyílt meg a megye első hipermarkete, a Mátyás király úton felépített Interspar.

2001. május 14-én Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere jelképes szalagátvágással adta át a Szántó körút és Pozsonyi út kereszteződésében elkészült körforgalmi csomópontot.

2001. június 6-án a szolnoki Gépipari Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Baross Gábor Tagintézményében emlékzászlót avattak a névadó 153. születésnapján.

2001. augusztus 20-án avatták fel Szent István király egész alakos szobrát a Vártemplom előtti téren, amely Győrfi Sándor alkotása.

2001. szeptember 1-jén leplezték le Pogány Gábor Benő szobrászművész tervei alapján Zounok ispán szobrát a város napi ünnepségsorozat keretében.

Fotó: Kósa Károly - Verseghy Könyvtár

2001. november végén a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár Tallinn körzeti fiókkönyvtárát új helyre költöztették. A Tallinn Általános és Művészeti Iskola két tantermét alakították át könyvtárrá.

Fotó: Új Néplap

20 évvel ezelőtt...

2006. január 24-én nyílt meg a megye második, az ország 56. Tesco áruháza Szolnokon.

Fotó: Csabai István - Új Néplap

2006. február 24-én átadták a felújított TISZApART mozit. Az ünnepség előtt körbevezették a megjelenteket a megújult termeken, majd ezt követően levetítették Szabó István Rokonok című filmjét.

2006. március 15-én felavatták Damjanich János tábornok domborművét a múzeum udvarán.

2006. március 28-án új épületben folytatta munkáját a pedagógiai szakszolgálat. Ekkor adták át a megyei pedagógiai intézet új épületszárnyát.

2006 áprilisában vonult le az az árhullám, amely 270 km hosszúságban új vízállás rekordot állított fel a Tisza-völgyben.

2006 áprilisában szervezték meg először a Pelikán Kupa elnevezésű gasztronómiai versenyt. A szakmai megmérettetés rendezője a a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A versenyen szakács, cukrász, pincér, barista és pék kategóriákban versenyeznek diákok és felnőttek, bemutatva a szakmák kreativitását és kiválóságát, kísérő gasztronómiai kiállításokkal és bemutatókkal színesítve a rendezvényt.

2006. szeptember 8-án ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. A kocsijavító gyáregység csarnokában tartott ünnepségen a társaság jelenlegi vezetője, Csuka Bernát, és nyugalmazott ügyvezető igazgatója, Sándor János a cég születésnapjára készült emlékoszlopot is leleplezte.

2006 októberében műszeres vizsgálatok és búvárrégészeti feltárások eredményeként közvetlenül a Zagyva-torkolat
előtt megtalálták a török kori hidak két dupla cölöpsorát, így lehetővé vált a hidak teljes nyomvonalának rekonstruálása.

2006. november 24-én Szolnok 1956-os helyőrségparancsnokának, Kablay Lajosnak (1911-1987) a tiszteletére emléktáblát avattak az Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopterbázison, az MH 86. Szolnoki Helikopterezred parancsnoki épületének falán.

2006-ban állították fel Szent Miklós szobrát a szolnoki görög katolikus templom kertjében. Az alkotás Pándi István fafaragó munkája.

Fotó: Kósa Károly - Verseghy Könyvtár

2006. december 16-án a szolnoki Szigligeti Színházban mutatták be a nagy sikerű magyar mozifilm, a Sose halunk meg zenés színpadi változatát Szabó Máté rendezében. Az ősbemutató főszerepét, akárcsak a filmvásznon, Kolati Róbert játszotta.

2006. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át a Hetényi Géza Kórház szívkatéteres laborjának új épületét Szolnokon.

2006-ban Boros Ottó olimpiai bajnok vízilabdázó szolnoki sírját, melyen az olimpiai ötkarika is látható a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

15 évvel ezelőtt...

2011. január 3-án adták át Szolnokon a kormányablakot, az integrált ügyfélszolgálati irodát.

2011. január 21-én hivatalosan és ünnepélyesen is átadták Közép-Európa leghosszabb, a Tisza szolnoki szakaszán átívelő 444 méteres gyalogos- és kerékpároshídját.

2011. március 5-én avattak új országzászlót Szolnokon.

2011. március 11-15. között rendezték meg először a Szolnoki Országos Vasútmodell-kiállítást az Aba-Novák Kulturális Központ szervezésében.

2011. március 25-én avatták fel Szabó Imrefia Béla Végtelen csomó című alkotását a Verseghy Ferenc Gimnázium udvarán, amely az iskola fennállásának 180. jubileuma alkalmából állítottak.

2011 májusában avatták fel a Széchenyi István Gimnázium futópályáját.

2011. június 17-én Zaránd György, a MÁV- Gépészet Zrt. vezérigazgatója az államvasutak nevében átadta a szolnoki MÁV Járműjavító Körösi úti telepén álló, teljesen felújított víztorony díszes kulcsát a városnak.

2011. június 24-én leplezték le Boldog XI. Ince pápa domborművét a szolnoki Vártemplom falánál.

2011. június 26-án avatták fel a Holokauszt mártírjainak emlékkövét az egykori zsinagóga előtti téren.

2011. július 22-én ünnepélyes keretek között átadták a McHale Hungária Kft. új szolnoki üzemcsarnokát.

2011. szeptember 12-én állították újra és szentelték fel az 1847-ben készült és most felújított Mária-szobrot Szolnokon a Mária és a Templom utca sarkán. Ezen a napon avatták fel a Xavéri Szent Ferenc kápolnát is.

2011. november 26-án avatták fel Szandaszőlős felújított főterét. Az európai uniós támogatásból megszépült tér Lengyel Antal (1839-1906) nevét kapta.

10 évvel ezelőtt...

2016. január 27-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Közép-Magyarországi Területi Csoportja szervezésében emléktáblát helyeztek el a Verseghy Ferenc Gimnáziumban a deportált és meggyilkolt zsidó diákok tiszteletére.

2016 februárjában összevontak két, Szolnokon állomásozó katonai egységet, az MH 88. Könnyű Vegyes, valamint az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljat. A létrejött alakulat MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezredként működik tovább a helikpoterbázis területén.

2016. április 9-én átadták a felújított szolnoki Tiszaligeti Stadiont. A ceremónián megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is.

2016 áprilisában felavatták a szolnoki ipari parkban az Eagle Ottawa új, 16 ezer négyzetméteres gyártócsarnokát és letették egy új csarnok alapkövét a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki telephelyén.

2016 májusában bajnoki címet szerzett a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP férfi vízilabdacsapata. Az Eger legyőzésével immár a nyolcadik elsőségüket szerezték meg. Egy hónappal később hetedszer is megszerezte a bajnoki címet a Szolnoki Olaj férfi kosárlabda-csapata, miután a döntőben 3-1-es összesítéssel legyőzte az Alba Fehérvár együttesét.

Szolnoki Református Egyházközségben 2016. május 28-án a templom kertjének bejáratánál emléktáblát állított a templomépítő lelkész, Csekey István (1860-1911) tiszteletére.

2016. augusztus 20-án a városi ünnepségsorozat keretében átadták a Körösi úti temetőben II. János Pál pápa felújított emlékkeresztjét.

2016. október 24-én bontották le a Tiszaliget bejáratánál a Felszabadulási emlékművet. A fáklyát tartó bronz szoboralak Szabó László szobrászművész és Barna Gábor építész alkotása volt, melyet 1968-ban állítottak fel.

2016. december 23-án hivatalosan is felavatták Szolnokon a Zrínyi úti Asztalitenisz Utánpótlás Centrumot.