A Verseghy Könyvtár vendége Kemény Krisztián főlevéltáros-történész, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár munkatársa, aki a szolnoki ütközet 176. évfordulója alkalmából tart előadást.
2021-ben jelent meg Kemény Krisztián A szolnoki ütközet – 1849. március 5. című monográfiája a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára című sorozat keretein belül.A szerző kiemelt kutatási területe az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hadtörténete.
Kemény Krizstián 2022-ben a kötet bemutatóján. Fotó: Szikits Péter / HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
A szerző kötetében feltárta az 1849-es téli hadjáratot lezáró második szolnoki ütközetet mind a két hadviselő fél iratanyagának alapos tanulmányozásával, ezzel pedig hiánypótló munkát tárt a szakma és az érdeklődő közönség elé.
Berta Ferenc nyugalmazott múzeumi gyűjteménykezelő, A fényképészipar 150 éve Szolnokon című monográfia szerzője tart vetíett képes előadást 2025. február 21-én pénteken a Szolnoki kalendárium sorozat keretében.
Előadónk írásai a témában:
70 év a kamera mögött : özv. Hanczár Sándorné Ónodi Erzsébet fényképészmester. In: Tisicum, XXI. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2012: 169-179.
Fény-kép-történetek : Király Lajos fényképész, festőművész, mellesleg tartalékos százados. In: Tiszavilág : a Tiszazugi Földrajzi Múzeum közleményei 4. Tiszaföldvár : Tiszazugi Földrajzi Múzeum, 2010: 86-93. pp.
A fényképészipar 150 éve Szolnokon. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002
A fotómontázsról - néhány szolnoki képeslap ürügyén : Danka István fotóművész emlékének ajánlva. In: Tisicum, XXIV. Szolnok : Damjanich János Múzeum, 2015: 321-325.
Kép, fénykép, mozgókép-mutatvány Szolnok városában 1852-1912. In: Tisicum, XVII. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008: 315-328.
"A montázs: nyitott szem a jövőre" : mozaikok az Orosz-szovjet montázsművészet előtörténetéből. Jászkunság, 1983.09.: 47-48.
Nő a kamera mögött : Papszt Piroska emlékezete. Vasárnap, 1992.02.02.: 15.
Régi fényképeink (meg)őrzése. Vasárnap, 1992.02.16.: 15.
Szigeti Henrik k.u.k. és szerb udvari fényképész Szolnokon. In: Tisicum, XXIII. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2014.ó: 207-217.
Szolnok város fényképésziparának történetéből (Részlet) In: Múzeumi levelek. Szolnok : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990/63-64.: 52-62.
Ősidőktől fogva, a magyaroknak már Ázsiából való bejöveielük alkalmával midőn e Kanáin völgyéi szép Magyarországunkat elfoglaltuk, lakosainkat letelepítettük, egyébb mérték hiányában; ha ugyan akkor már volt spárga, spárgával, ha pedig nem volt szemmértékkel mérték ki őseink építkezési vonalainkat midőn egyes alkalmas lerrénumon falat vagy városi akartak épiteni.
A rend és szépészet iránt már abban az időben is megvolt az embereknek az érzékük; mert ha a legrégibb városok épületeit, utcájuk vonalát szemügyre vesszük, azt látjuk, hogy azok alapja egyenes vonalban az átelienben lévő házakkal párhuzamosan lett lerakva.
Nincsen szabály kivétel nélkül!
Magyarországnak talán egyetlen fészke Szolnok, ahol elmaradt az épitkezé[s] körül a kellő gondoskodás.
Minden utcánk girbe, görbe; a szakértelem hiánya labirintusokat épített; olyannyira hogy főbb vonalainkat, legelső utcáinkát is kőrútnak nevezhetnénk.
Szolnok város házszámozási térképének részlete 1902 körül
A 48-as köz melletti pékház fala kidült, annak lebontása van elrendelve. Új épület jön a helyére az utca kitágításával. Az új rendelkezés előtt emelünk tehát szót aziránt, hogy azt a keskeny sikátort adjuk a Deutsch féle telekhez és nyissunk utcát a Szendrei féle kapubejárat helyén, mert ez esetben a főtérhez teljesed-egyenes vonalat kapunk. Ez az utcanyitás csakis puszta telket érint, tehát nem kerülne nagy költségbe és még maradna a háznak kellő bejárata, sőt az utcanyitás által értéke emelkednék is.
A Víg féle, Kludikné féle és a Kaszik-féle házak pedig az újonnan nyitott utcából nyernék bejáratukat. Ez intézkedés ellen egyetlen szomszéd sem emelhetne szót, mert a Rosencweig féle kettős teleknek amúgy is két utcáról van bejárata. Ilyeténképpen ez az utcanyitás teljesen egyenes vonalba esne a Nagy Ottó féle utcával, mely az előbbinek folytatása lenne. Így aztán nem lennének görbék utvonalaink.
2024-ben a Költészet Napja alkalmából készítettük el új tematikus szolnoki sétáinkat, melyek Szolnok irodalmárokról elnevezett közterületeit mutatják be.
A Városfoglaló alkalmazásba illesztett térképre helyeztük azoknak az íróknak és költőknek az életrajzát bemutató leírásokat, akik nevét egy-egy utca viseli Szolnokon. A Szolnoki korzó 1. séta közel 20 irodalmárt mutat be képekkel illusztrált ismertetőjében, kiemelve ha az alkotónak van valami kötődése a várossal.
Szandaszőlősön az 1970-es évek elejétől a magyar irodalom írói és költői: Fazekas Mihály, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Vajda János és Váci Mihály emlékét örökítették meg utcanevek alakjában. Ezt a 30 utcaneveket egy külön sétába fűztük össze.
Jókai Mór 1847 őszén járt Szolnokon. A Pest-Szolnok vasútvonal átadásáról tudósítást is közölt az általa szerkesztett Életképek című folyóiratban. [1848. március 19-én Jókai a nevében az y betűt i-re cserélte]
"öszpontosulása a’ vezéreszme — ’s míg sok egyoldalú ideolog ennek teljes lélekkel hódol — másfelől kifakad a’ gőzerő és vaspálya tényező tekintetbeni fontossága ellen — átkozván e’ miatt prosainak és önzőnek a’ kort. Pedig ez következetlenség. Ugyanis a’ gőzerőgépezet közlekedési alkalmazásánál a’ föntebb kimondott eszmének valósulását hatályosabban semmi sem mozdítja elő — kiegyenlítvén az idő és tér tekintetébeni — gyakran a’ cselekvés minőségére épen elhatárzottan ható — akadályok legnagyobb részét.• E’ szempontból buzgón üdvözlünk minden illyszerű vállalatot — ’s noha nálunk a’ vaspálya még eddig éle leginkább csak saját érdekeink szellemébeni összes hatásunk egyesítésének képezi lánczszemét — de biztosan remélljük — miszerint rövid idő alatt ezáltal a’ külföldi polgárisodás nagy gyűrűjébe is bejuthatunk.
Jónak láttuk ez eszméket előre bocsátani — míg a’ szolnoki vasútvonal ünnepélyes megnyitása leírásához kezdenénk. Nemcsak az említett általános, — de részletesebben szólva — azon tekintetben is nagy fontosságú e’ vasút — mert a’ duna-tiszai közlekedés összekötő vonala gyanánt szolgál. Folyó hó első napján, reggel pontban nyolcz órakori megnyitása igen szerencsés csillagzat alatt történt. Ugyanis fenséges helytartónk — József főherczeg föns, testvére kíséretében e’ vonalon kezdette meg magyarországi körútját. Egyébiránt a’ meghívott — számra nézve hat százat meghaladó—vendégsereg öltözeti fény tekintetében a’legkényesebb ízlést kielégíthette; — ’s midőn a’ különbféle ünnepélyesség közötti elindulás megtörtént — Monornál az első állomáson szünetet tartottak. Itt fenséges István főherczegünk megtekintette a’ gépezetet — kérdezvén : miért hiányzik a’ locomotiv zöld és piros szinei mellől a’ fehér? — Czeglédre érkezve a’ küldöttség szónoka üdvözlő beszédére fenséges helytartónk e’ szavakkal válaszolt : ,,Örülök, hogy ismét édes hazám földén járhatok, hol annyi tárgy emlékeztet boldog gyermekéveimre. Legyenek önök meggyőződve, hogy mindent, mi hazám boldogságát előmozdítja, megfeszített erővel tenni fogok.“ A’vasútvonal egész hosszában, virágcsomókkal gazdagon ékített díszkapu pompázott minden állomáson — ’s ágyudurrogás és zene fogadta mindenütt az érkezőket — míg 3/2 óra alatt megérkezett a’ menet Szolnokba. —
Megjegyzendő, hogy elül szüntelen posta locomotiv futott biztosság okáért — míg a’ vontató locomotiv, mellynek neve István, szépen föl volt koszorúzva. Megérkezvén Szolnokba — elkezdődött a’ küldöttség elfogadása után a’ pályafő hajléka alatt a’ pompás ebéd. Igen élénkké tette ezt a’ magyar katonazene , ’s érdekessé a’ nézőknl megjelent hölgysereg. Ebéd folytában föláll Kossuth Lajos, ’s szokott ékesen szólásával igen idő- és helyhez alkalmazott felköszöntést mondott.
Sok tekintetbeni fontosságot érdemel Nagy Gergely és testvére — magyar erőművészek által készített — ’s az ebédlő teremben közszemléletre nyilvánosan kitett gőzerőmüminta. — Fönséges István herczeg megtekinté e’ mívet, hosszasan értekezett készítőivel — ’s megdicsérte a’ honi gépészeket. És itt épen alkalom nyílik, kérdésbe hoznunk : miért használja a’vasúti társulat honi gépészeinket csak másodrangu javítói minőségre ? holott minden lehető javítást képesek igen tökélyesen véghez vinni. Tán ez is azon csaknem általános szokássá vált elfogultságból származik, — miszerint a’ magyar épen nem tud valamibe szakértően elméleti- s gyakorlatilag kitűnő lenni ? Soha se higyétek biz azt, tud itt is a ki tud, ’s illyen már csakugyan akad — ’s ezt kötelességünkben áll legalább is minden külföldi rovására — megtudván hivatásának felelni, pártolnunk és elősegítnünk.
Az ünnepélyesség végével mindnyájan megelégedve távoztak — holott fönséges István herczegünk innen Abonyba ment — míg Jáns. József testvére visszautazott. Megemlítendő, miszerint a’ jelen volt gróf Széchenyi István innen a Tiszán le Szathmárba utazott. A’ menet visszafelé jővén, egy állomási szünet alatt Podmaniczky báró, Zichy Ottó gróf és Besze János czigány zene mellett derék csárdást lejtettek József főherczeg vagonja előtt — és a’ táncz igen megnyerte ő fenségének tetszését.
Ezután hazaértünk elhozván magunkkal emlékül a’ vasútvonal földirati térképét. "
***
Az 1848-1849. évi szabadságharc összecsapásai közül az 1849. március 5-i szolnoki ütközet a szélesebb közvélemény számára az ismertebbek közé tartozik. A főhadszíntéren itt szenvedte el első, érezhető veszteségekkel járó vereségét a császári hadsereg. Ezt a győzelmet elsősorban a már a Délvidéken magának nevet szerző, de országos ismertségre csak ez által emelkedő Damjanich János tábornok vívta ki. Nem csoda, tehát, hogy az ütközethez kezdettől fogva számos „legendás történet” tapadt. Az esemény már a kortársak érdeklődését is kiváltotta. Erre az igényre elsőként Jókai Mór (1825-1904) reagált, aki hadijelentésekből, hírekből és szemtanúi beszámolókból megalkotta saját elképzelését a történtekről, amelyet „romantikus köntösbe bújtatva” már 1850-ben A két menyasszony című novellájában a nagyközönség elé tárt.
„Élt Szolnokon egy özvegyasszony két szép leányával; Rózsa volt az egyik, a másik Anikó"
A terjedelmes elbeszélés tárgya röviden a következő: Egy szolnoki özvegy két leánya közül az egyik, Rózsa a honvédsereg huszártisztjének, Gábornak menyasszonya, a másik, Anikó az osztrák vértesek századosának, Róbertnek az arája. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában szembe kerül egymással a két fiatal, de kettejük tragikus összecsapása mindkettőjük szándéka szerint elmarad. Róbert egy másik huszár kardjától kap halálos sebet, s a győztes csata után a harcmezőt szemléző Gábor karjai között hal meg. De esztendő sem múlt még, és Rózsa is magára ölthette a gyászruhát.
Kimnach László rajza alapján készült fametszet a Csataképek című kötethez
Ezt a keretet töltötte meg az író derűs és zordon csataképekkel ad leírást a császáriak által bevehetetlennek tűnő védművekről, amelyeket azonban Damjanich serege önfeláldozó bátorsággal rohamozott meg és foglalt el.
A novella legmozgalmasabb részlete a Pestről Szolnokon át Debrecenbe menekülő forradalmi kormány szolnoki pályaudvarra való érkezésének, majd továbbindulásának leírása. Jókai a Szolnokra érkezés időpontját – élve az alkotói szabadság lehetőségével – 1848 utolsó napjára teszi, jóllehet ez a valóságban 1849 első napjaiban történt. Néhány, a novellából kiragadott mondat is érzékelteti, milyen mély benyomást keltett a menekülésben résztvevő íróban a szolnoki állomáson szerzett élmény. Az idézet nem csupán az író csodás megfigyelő- és leíró képességéről, romantikus látásmódjáról tanúskodik, hanem arról is, milyen fontos szerepet töltött be Szolnok, a szolnoki állomás a forradalom és szabadságharc nehéz napjaiban.
"Vége felé járt a zaklatott év. Csikorgó hideg volt. Esztendő utolsó napja. Az emberek ilyenkor otthon szoktak ülni, templomba járnak, megköszönik a napok urának az elvett évet s áldást kérnek az ismét jövőre. Estenden beülnek meleg szobáikba, mulatnak, beszélgetnek, kártyáznak, éjfélig eltelik bizalmas tréfa közt az idő s az első óraütést az új esztendőben üdvözlő pohárcsendülés köszönti fel . . .1848. év utolsó napja nem látta az ihlett örömöket Szolnokon, és túl és innen rajta fél Magyarországon. Nem a hálaadás, az ádáz rémület ünnepe volt az. Egész nap, egész éjjel szakadatlanul hallatszék a jövő és távozó gőzmozdonyok zúgása, fütyülése. A pályaudvarban rendetlen időközökben érkező vonatok álltak meg, tömve-tömve emberekkel, kik rémült, kétséges arczokkal szálltak ki a vaggonokból, összefagyva, elkényszeredve s nem tudva merre fordulni az ismeretlen, túltömött városban."
A számos toposzt tartalmazó írás lényegében mindmáig érezhető hatást gyakorolt a szélesebb közvélemény ütközetre vonatkozó elképzeléseire, és ezt csak tovább erősítették a népszerűsítő munkák, melyek elsősorban a résztvevők visszaemlékezésein alapultak. A katonai szakírók és történészek összefoglalói már a XIX. század végétől számos ellentmondásra rámutattak a népszerűsítő kiadványok leírásaiban, azok hatása azonban továbbra is erős maradt, és később a szakmunkákba is beszivárgott. - állapította meg Kemény Krisztián hadtörténész a források vizsgálatakor.
"Még nem voltam huszonnégy éves és már meg voltam semmisülve!"
Jókai, aki maga is a Pestről Debrecenbe menekülők között utazott a Magyar Nemzet tárcarovatában írta meg visszaemlékezéseit 1899-ben.
"Nemcsak mi futottunk Windischgrätz elől: az egész Nemzeti Színház szétrebbent [...] Magyarországnak egyetlen vasútja volt még akkor: a pest-szolnoki vonal. Az vett fel mindannyiunkat késő estre. Csak a személyeinket, a bőröndjeinket majd később fogja utánunk szállítani. A legkegyetlenebb hideg volt, amire életemben emlékszem. Gyakran meg kellett állni a vonatnak, mert szemközt jött egy másik, mely honvédeket szállított. Az aldunai táborból küldettek fel Görgei hadseregéhez. Egy vonat rendes katonákat szállított, veres hajtókások voltak . «Nem kell már félni! Itt vannak a Don Miguelek!» hangzott a biztató szó. A nagy hidegben is énekelték : «Ég a kunyhó, ropog a nád!» Egyszer aztán csakugyan ég és ropog valami s megállt a vonat a síkon. Kiszálltunk megnézni, mi történt ? Biz az is hallatlan az utazások történetében. A mozdony csöveiben jéggé fagyott a gőz! Hasáb fákból tüzet kellett rakni a gép alá, hogy a befagyott csöveket kiengeszteljék. Csak bevergődtünk Szolnokra valahogy. Ott azután a szállástalálás volt a nagy tudomány. Heten laktunk egy szobában, velünk együtt az őrült Éderné, ki a földön alvókat azzal fenyegette, hogy a fejükre ugrik. A város tele volt kormánybiztosokkal, hivatalnokokkal, kik mind Debreczen felé készültek. Hát miért nem mentek, ha úgy siettek ? Csak azért nem, a miért mi. Mert az úti málhájuk még nem jött utánuk."
***
1954. május 3-án Jókai Mór emlékünnepséget tartottak a Szigligeti Színházban A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a megyei tanács népművelési osztálya Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából.
Szurmay Ernő, a Társulat irodalmi szakosztályának elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, majd Cziráky Júlia, a Szigligeti Színház művésze Petőfi Sándor „Jókai Mórhoz“ című költeményét szavalta sikerrel. Jókai Mórról Szalai Jánosné, a szolnoki leánygimnázium igazgatója, a Társulat tagja emlékezett meg. Ismertette a nagy író életét, méltatta munkásságát, regényeinek maradandó értékét. A megemlékezés után Szép Zoltán a Szigligeti Színház művésze a „Csataképek“-ből adott elő egy részletet, amelyben Jókai a dicsőséges szolnoki csatát írta le, majd a szolnoki Fűtőház tánckara huszárverbunkost mutatott be. Pápai Mihály Mezriczky Lajos zongoraművész kíséretével részleteket énekelt Jókai-Erkel „Dózsa“ című operájából, a Szigligeti Színház művészei pedig Jókai-Földes: „Kőszívű ember fiai“ című drámájából mutatták be a IV. felvonás első képét. Végül a szolnoki Járműjavító együttese Jókai—Strauss: „Cigánybáró“ című operettjéből adott elő részleteket. A nagysikerű emlékünnepély Szurmay Ernő zárószavaival ért véget.
***
A szolnoki városközpont egyik régi utcája, mely a Kossuth Lajos utcától az Ady Endre útig vezet - a korábban Csillag utca - 1894-től Jókai Mór nevét viseli.
***
1955 januárjában pedig a szolnoki teátrumban mutatták be „Az aranyember“ című regényéből készült színművet A darab ősbemutató is volt abban a vonatkozásban, hogy itt Szolnokon került először színre a regény legújabb átdolgozása, mely Kárpáti Gyula és Faragó György munkája. Fő jellegzetessége ennek a színpadi átdolgozásnak, hogy hívebben, színpadszerűbben adta vissza a mű mondanivalóját, mint az eddigi feldolgozások és ebben a változatban a regény epikai részei is sodró írásmű drámává sűrűsödnek.
Forrás:
Kemény Krisztián: A második szolnoki ütközet. In: Hadtörténelmi közlemények 2018
Szolnoki (Schwartz) Ernő (1918-1944) 1918-ban született Szolnokon. A holocaust áldozata lett. 1944-ben hunyt el. A helyi Felsőkereskedelmi Iskola növendékeként már Hieronymi önképzőköri szerepléseivel kitűnt iskolatársai közül. Sokoldalúan művelt tanára Vidor Győző (1905-1979) egyengette költői pályakezdését. A középiskola elvégzése után jelentkezett a Közgazdaságtudományí Egyetemre, majd könyvelőként helyezkedett el Szolnok legnagyobb könyvkereskedésében.
"Még kisdiák koromból emlékszem Szolnoki Ernő sovány termetére, sápadt arcára, szemüvege mögül kicsillanó szomorú szemére. Szolnok legnagyobb könyvkereskedésében könyvelősködött. Akkortájt kölcsönkönyvtár is működött ott, s gyakran volt látható, amint karján fekete könyökvédővel lapozgatott a könyvespolcok könyvei között." - emlékezett meg róla Szurmay Ernő irodalomtörténész.
1935-ben ösztöndíjasként Franciaországban járt a Maison du Livre Français könyvkereskedő cégnél.
A Zászlónk című ifjúsági folyóirat közölte első verses próbálkozásait. A végső ösztönzést a versírásra Rákosi Jenőtől kapta. A harmincas évek első felében pedig két verskötete is megjelent. Első szavak és Gyöngyházfény címmel.
„Mert féltem ezt a harmóniát zengő Szelíd, egyszerű, árva bánatot, Hogy úgy elszáll, mint tiszta, fényes felhő, S a bús elmúlás átka rám zokog.”
A Gyöngyházfény (hasonmás kiadása a Verseghy Könyvtárban is megtalálható), három ciklusba sorolt félszáz verset tartalmaz. Ezek túlnyomó része egy plátói szerelem halk és szomorkás megnyilvánulásai. Hol szonett formában, hogy keresztrímes versszakokban, hol meg bőven áradó egyenetlen, csak halvány asszonáncokkal összefogott sorokban sóhajtja, sírja el testetlen vágyódását a vélhetően rideg szívű kedves iránt. A kötet címét és gerincét adó ciklus mottójául Nietzsche: így szólott Zarathustra c. művének egyik mondatát választja, mely szerint „Szeretni és elmúlni örökkévalóságok óta e kettő cseng össze”. A majd háromtucatnyi, jobbára rövid, négy-nyolc soros versek epigrammaszerűen variálják az idézett nietzschei gondolatot. Bölcselkedése, gyakran az irracionálisba való menekülése a cselekvőképesség hiánya, az elmúlás elkerülhetetlenségének szinte állandó emlegetése a lelkét eltöltő szomorúság erőltetett dédelgetése egyhangúvá, olykor fárasztóvá teszi egyébként hangulatos, ritmikailag jobbára kifogástalan verseit. Szolnoki Ernő, ez a tipikusan alanyi költő „Herbárium” ciklusában megpróbál kilépni ebből a maga teremtette zárt körből, de kevés sikerrel. Bármilyen témához nyúl, Babits szavaival élve csak önmaga tud versének köze lenni. Két szépen megmunkált szonettje, az „Álomtalanéjjel”és a „Minden fényre árnyék” jópélda erre. Verseskönyvét két ajánlással ellátott vers zárja. A „Múló ifjúság” Sándor öccsének szól, míg a „Narkózist” az egykori tisztelt és szeretett tanárnak és verseinek is helyt adó folyóiratszerkesztőnek, Vidor Győzőnek ajánlja.
Köteten kívüli verseit ugyanis szívesen közlik a harmincas évek többnyire rövid életű időszaki lapjai, így a Vidor Győző szerkesztette Szolnoki Tükör is hozzá — többek között — az „Imádság” című fohászát. Ezeken a verseken már érződik, hogy ez a szépre szomjas, a realitások és az illúziók világa között hányódó költő higgadtabban igyekszik versbe szőni érzelmeit. Néhány versét az 1933-34-ben két évfolyamot megért - többek között Tamási Áron, Áprily Lajos írásait is közlő - Kikelet, valamint a Literatúra. Az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi Babits Mihályhoz írt levelét 1931-ből.
Utoljára a Szabó Barna szerkesztésében 1934—38 között a színi idények alatt hetenként, egyébként havonta megjelenő Színházi újságban találkozunk Szolnoki Ernő néhány versével és műfordításával. Az előbbiekből a tőle szokatlan páros című sorokban megírt „Betegen”című költeménye emelkedik ki. Műfordításaiban Alfréd de Musset, illetve Theodore Borés költeményeit ülteti át franciából magyarra. A folyóirat 1938 őszén való megszűnése után költőnk neve is eltűnik a még élő lapok hasábjairól is, nyilván nem véletlenül.
Köteten kívüli verseit ugyanis szívesen közlik az 1930-as évek többnyire rövid életű időszaki lapjai, így a Szolnoki Tükör is. Utoljára a Szabó Barna szerkesztésében 1934-38 között a színi idények alatt hetenként, egyébként havonta megjelenő Szolnoki Színházi Újságban találkozunk Szolnoki Ernő néhány versével, valamint műfordításával is. Alfred de Musset és Theodore Borel költeményeit ültette át franciából magyarra.
Szolnoki Ernő 1939-ben egy Bibliográfiai szótár tervével jelentkezett a Magyar Tudományos Akadémia előtt. Bár Szolnoki munkáját az Akadémia elutasította, 1943-ban megjelent Bibliográfiai lexikon címmel a Vörösváry Kiadó gondozásában Fitz József előszavával.
Címével ellentétben Szolnoki munkája tulajdonképpen szótár, csak néhány esetben értelmezi a fogalmakat, a legtöbbször csupán a kifejezések magyar jelentését adja meg.
"Története: megjelent nálam Szolnoki Ernő, akinek akkor már munkaszolgálatos behívója volt. Kért, hogy adjam ki több évtizedes munkájának gyümölcsét, mert úgy érzi, erről az útról sohasem fog visszatérni, de szeretné, ha legalább ez a szellemi gyermeke megmaradna utána. Honoráriumot sem kért, mondván, neki arra már úgy sincsen szüksége. Én a könyvet emlékezetem szerint A/6-os zsebalakban jelentettem meg, száz grammos ofszetpapíron 500 példányban és egyelőre 200-at bőrbe köttettem belőle. Eladásra ennek körülbelül a fele került, a többi a krúdában maradt háromszázzal együtt tudtommal megsemmisült. Szolnoki nem tért vissza. Nekem ebből a könyvből egyetlen példányom sem maradt." - emlékezett vissza Vörösváry László, a kiadó vezetője 1976-ban.
Corvina, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Országos Egyesületének Közlönye 1943
2010. szeptember 21-én avatott emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán. Szurmay Ernő irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit.
Forrás:
Cséve Anna - Papp Mária szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) IV. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)
Fitz József és a Magyar Bibliophil Társaság. Magyar Könyvészet, 1988
1924. december 21-én szentelték fel a szolnoki Belvárosi Nagytemplom új harangjait.
A ferences templom 1754-re készült el, majd három évre rá a torony harangjait is elhelyezték az épületben. Az I. világháborúban a templomok harangjait a hadi célra rekvirálták. Az 1920-as években adományok révén sikerült új harangokat önteni.
Goszmann Ferenc (1870-1931) váci segédpüspök tartotta az ünnepi misét. Megjelent a megye és a város vezetősége, a különféle egyesületek zászlókkal.
Először a víz megáldása történt, mellyel a harangokat kívül-belül megmosták, aztán szentelt olajokkal megkenték, miközben nevet adtak nekik. Özvegy Lippich Gusztávné és Kiss Paula a Szentháromság nevű nagyharang, gyulai Gaál Imréné és Mihályi Ferencné az Assisi Szt. Ferenc Páduai Szt. Antal nevű 3. harang és Balázs Lászlóné a Nagyasszonyunk és Szt. László király nevű kisharang keresztanyái voltak.
A szertartás befejeztével dr. Horváth Elemér adott lelkes és értékes beszédet a harangokról. A zárda ebédlőjében tartott díszebéden Goszmann segédpüspök megköszönte a város közönségének áldozatkészségét, mely gyorsan megvalósította a harangok ügyét.
A harangok Szlezák László harangöntő, aranykoszorús mester műhelyében készültek, melyeket december 22-én emeltek fel a toronyba. Először a kisharangot tették csigára. Az elemisták, különösen a Bárány-lskola húzta fel nagy lelkesedéssel. A második harangot a leány és fiú kongreganisták, a nagy harangot pedig a legények és férfiak együtt húzták fel.
Henzsel Áron felvétele
Mindhárom harang kiemelt jármon függ és húzómágnes által szólalnak meg, lekötött nyelvvel.
Hasznos István 1924. december 8-án született Szolnokon. Édesapja mozdonyvezető volt, édesanyja Varga Jusztina háztartásbeli. A család a Markotányos utcában lakott a belvárosban.
A gyermek Hasznos István. Fotók: Hasznos család
Neki és Ferenc bátyjának a szülők váltottak bérletet a MÁV-fürdőbe.Két év után a két jól úszó fiút fel is vették 1934-ben a Szolnoki MÁV egyesületébe.
„A szép teljesítmény elsősorban a Hasznos fivérek érdeme, akik majdnem minden úszószámban indultak, két első és több jó helyezést értek el, ők a vízilabdacsapatban is remekül szerepeltek.” - Szolnok és Vidéke
„A legeredményesebb úszó tiszteletdíját Hasznos II. István kapta.” - Nemzeti Jövőnk 1941.
1943-ban érettségizett le. Ebben az évben már két bajnoki címet is szerzett 400 és 1500 méteren. A bátyjával együtt a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubhoz került, és válogatott kerettag lett. A II. világháború után egy ideig alkalmi munkákból élt. Aztán 1947-ben a Budapesti Előre egyesületébe került és játszott az OB I-ben. Amikor kiesett a csapat, 1948-ban visszajött a Szolnoki MTE-be, majd a Szolnoki Dózsa sportolója volt.
Forrás: Úszósport, 1965
Úszásban és vízilabdázásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeket vízilabdázásban ért el. 1952-ben két alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi nyári olimpián tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar csapatnak.
A Szolnoki Dózsa vízilabdacsapata 1950-ben hatodik, 1951-ben negyedik, egy év múlva szintén hatodik lett a bajnokságban.
Az 1948-as londoni olimpia után a magyar vízilabda válogatott szövetségi kapitánya új, fiatal játékosokból álló csapatot kívánt összeállítani. Vértesi József kapitánynál az 1950-es edzőtáborban minden vidéki csapatból volt egy-egy játékos. A csehszlovákiai túrán játszott budapesti egyesülete és a B-válogatottban is. A következő évben a berlini VIT-re már nem került ki. De Hasznos István a válogatottal az 1952-es olimpiára eljutott, ahol játszott Mexikó és az NSZK válogatottja ellen. A két mérkőzésen hét gólt lőtt.
A helsinki olimpiai vízilabda-bajnokságra benevezett csapatoknak először selejtezőt kellett játszaniuk. A meglehetősen szűkös edzési lehetőségekre célozva mondta Markovits: „Végre egyszer zavartalanul edzhetünk egy teljes mérkőzésnyi időn át.” A Mexikó elleni mérkőzésen a magyar csapat a ,,B” összetételben játszott Gyarmatival megerősítve, és pillanatok alatt 6:0-ra vezetett. Erre egy kicsit engedett a tempóból a csapat, menten kapott is két gólt. Félidő: 6:2. A második félidőben újra rákapcsoltak: 10:2, de azután megint alábbhagyott az igyekezet és 10:4 lett, aztán még három gólt dobott Hasznos és Lemhényi, így alakult ki a 13:4-es végeredmény. A csoportmérkőzések következtek. A magyar válogatott Egyiptommal, a németekkel és a Szovjetunióval került egy csoportba. Egyiptommal szemben 6:0-ás félidő után 9:0-lal vonulhatott nyugovóra.
A magyar vízilabda válogatott 1952-ben
Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állása megszűnt a rendőrségnél. Szabó István, a Nemzeti Sport újságírója 2016-ban, az események 60. évfordulója alkalmából járt utána Hasznos István rendőrfőhadnagy 1956-ban Szolnokon betöltött szerepének. A fiatal rendőr - a megyei forradalmi munkástanács rendőrtiszt összekötőjének utasítása szerint - a Szolnokon őrizetbe vett ÁVH operatív tagok előállításában és őrzésében kapott feladatot.
Úszóként egy arany-, tíznél több ezüst- és ugyanannyi bronzérmet nyert. Három Balkán-bajnokságon diadalmaskodott. A 13 kilométeres Balaton-átúszó versenyen kétszer is elsőnek ért célba. A Tihansz és Balatonfüred között rendezett Wesselényi-emlékversenyen háromszor egyéni, tízszer pedig csapatbajnoki címet szerzett. Eredményei: 1946: OB 1. 100 m mell 1:14.4, 1954: CSB 1. Balaton-átúszás, 1957: OB 1. Balaton-átúszás, CSB 1. Balatonátúszás, 1958: folyambajnok, CSB 1. Balatonátúszás, 1959: OB 1. Balaton-átúszás, CSB 1. Balaton-átúszás, 1959: Wesselényi-emlékverseny 1., 1962: Wesselényi-emlékv. 1., 1964: Balatonátúszás 1., 1965: Balaton-átúszás 1.
Balaton-átúszás
Tiszavidék, 1957
Szolnok megyei Néplap, 1959
Vízilabdában 1950: OB 6., 1951: OB 4., MNK 3., 1952: XV. olimpia bajnoka, OB 6., 1953: OB 4., 1954: OB 1., MNK 2., 1955: OB 4., 1956: OB 5., 1957: OB 1., 1958: OB 1., 1959: OB 1., 1960: OB 3., 1961: OB 1., 1962: OB 3., 1963: OB 2.
Szolnok megyei Néplap 1956. augusztus
Tiszavidék 1957. június
Szolnoki Dózsa Grúzia elleni mérkőzés 1960-ban
Május 1-jei felvonulás a Kossuth téren
A Szolnoki Dózsa, majd a Vízügyi SE vízilabdásai 1954 és 1964 között hat alkalommal nyertek országos bajnokságot. Hasznos István összesen 212 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 339 gólt dobott Szolnokon. Utolsó OB I-es meccsét 1963-ban játszotta. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.
Szolnoki Dózsa 1964. Aprónyomtatvány
1956-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) úszó és vízilabda-szakedzői oklevelet szerzett. 1962-től a Szolnoki Dózsa edzője lett. Az 1983-ban megalakuló női csapattrénereként is dolgozott, ő ült a kispadon az első hazai női pólóbajnokin, a Szolnok-Eger meccsen 1984-ben.
"Tartsanak bolondnak, de mostantól kezdve akármit kérdeznek tőlem, mindenre azt válaszolom, hogy legyen sátortető az ötvenméteres medence fölött!"- Népsport 1976
1968-tól haláláig a szolnoki Damjanich Uszoda igazgatója is volt. Nagy szerepe volt a gyermekek úszásoktatásában is. 1963-tól 1968-ig főfoglalkozású úszóedző volt az egyesületnél. Az egyik legjobb vidéki utánpótlás nevelőként tarották számon a szolnoki szakosztályt.
Vízügyi SE híradója 1984
"...gyermekek úszásoktatásával foglalkozni szép és hálás feladat; igaz, hogy nagy türelmet és energiát kíván, de az eredmény megéri. Maga a sok mosolygó arc, lelkes szem, szemünk láttára fejlődő mozgáskészség, az ifjúság aranyos kedélye viszonozza a fáradtságot. Hátha még mindez a lehetőségek javultával még sportbeli sikerek sorozatát is megteremthetné."
Az 1949-ben átadott Damjanich Uszoda. Képeslap
Számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el sportolói és edzői teljesítményét: Érdemes vízilabdázó minősítés (1954), a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955); „Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója” kitüntető jelvényt (1959); Szolnok díszpolgára; Ezüst Pelikán Díj (1991); Kemény Ferenc-díj (1994)
Fotók: Hasznos család
Hasznos István meccset vezet
Senior úszóverseny
Hasznos István 1998. május 7-én hunyt el 74 éves korában. A szolnoki önkormányzat saját halottjának tekintette.
Síremléke a szolnoki temetőben. Fotó: Kósa Károly
Búcsúztatása 1998. május 14-én. Fotó: Tarpai Zoltán - Jászkun Krónika
Szolnoki emlékjelek
Fotó: Károly Nóra
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1992 júliusában, a barceloniai olimpia nyitónapján állított emléktáblát a Városháza aulájában. Az avató ünnepségen részt vett Hasznos István is.
Fotó: Major Balázs
1997 májusában avattak a Damjanich-uszoda fedett medencéje mellett a szolnoki víziladba sport bajnokainak emléktáblát a VI. Kanizsa Tivadar vízilabdatorna keretén belül. Az uszoda elbontása után a Tiszaligetbe kerültek át az emléktáblák és a Vízilabda Arénában talált méltó elhelyezésre újra.
Fotó: ifj. Hasznos István
Fotó: Károly Nóra
Hasznos István mellszobrát az egykori Damjanich Uszoda területén állították fel a Víz- és Csatornaművek költségén. A sportlétesítmény bezárása után a szobor az alkotó, Pogány Gábor Benő udvarán helyezték el. A Tiszaligetben felépült új Vízilabda Aréna bejáratánál 2013 őszén újraavatták Hasznos István szobrát, a másik két olimpikon mellszobrával együtt.
Fotó: Károly Nóra
2008-ban a Damjanich Múzeumban kialakított Szolnoki Panteonban kapott közös emléktáblát a három legendás pólós. A dombormű Szabó Imrefia Béla alkotása.
2013 óta pedig utca viseli a nevét Szandaszőlősön.
Köszönjük az archív fényképeket a Hasznos családnak!
Források:
Az 1954. évben érdemes és elsőosztályúminősítést szerzett sportolóink Úszóspőort 1955. 4. sz.
Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H. Szekszárd, 1994
Rajki Béla vízilabda aranycsapata. In: Lukács László - Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története 1896-1980 . Budapest, 1980
Szabó Gábor: Hasznos István. Nemzeti Sport 2016.11.05.
A szerkesztő, Szabó Barna (1892-1944) által írt előszóban utalás történik az 1906-ban megjelent Szolnoki és JászNagykun-Szolnok vármegyei útmutatóra, melyet dr. Lánczi Sándor állított össze. A húsz évvel később, 1926-ban kiadott almanach ennek a folytatásaként készült el.
"Minden cim, ami az Almanachban van — pedig sok van élő organizmus, szívvel, szájjal, füllel, családdal, örömökkel és bánatokkal. Minden név, amely egymás alá, mellé, fölésorakozik, egy-egy katona neve, aki élet-halálharcot vív a kenyérért, a bánatos, máért, de egyúttal az örömös tegnapért, amely nem fukarkodott elismerésben — ha valaki megérdemelte, — a holnapért, amely bizonytalannak, sötétnek mutatkozik és a jövőért, amely meg kell, hogy hozza és meg is fogja hozni az összefogó, egyetakaró, összhangzó munka biztos
jutalmát: a jövő Magyarországát — a múlt Magyarországát." - írja Szabó Barna. Számára nem csupán adatgyűjtés volt az almanach összeállítása, hanem egy pillanatképet szeretett volna adni a Nagy Háború után Szolnokról. Kik azok, akik odavesztek a háborúban vagy a vörös terror áldozataként 1919-ben; hogy épült újjá a város.
A kötethez írt köszöntőjében dr. Tóth Tamás polgármester optimistán nézett előre és Szolnok fejlődését prognosztizálta előre. A névtár előtt dr. Veres István, a Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára foglalta össze a város történelmét röviden.
Az adattár sorra veszi Szolnok város intézményeit. A különböző hivatalok és hatóságok (M. kir. Pénzügyigazgatóság, Számvevőség, Adóhivatal, Pénzügyőrség stb); a tanügy, a M. kir. államvasutak, a Posta, a folyammérnökség vagy az Iparfelügyelőség tisztségviselőt. Megismerhető a névtárból a korabeli hitélet szereplői, valamint a különböző egyesületek és sportklubok tevékenysége is.
A korabeli reklámokkal és hirdetésekkel színesített kiadványt lapogaztva elénk tárul a városban álló üzletek, bankok, patikák sora. A Városháza földszintjén működő kereskedők neve mellett olvasható az 1920-as években üzemelő vendéglátó helyek leírása is egy-egy hirdetésben.
Érdekes adalék a korabeli helyi hír- és szaklapok kínálata, valamint a rádió- és telefonelőfizetők névsora. Előfizetési kérvényt a postahivataloknál kellett beadni. Az előfizetés elég költséges volt. Húsz-húszezer koronát kellett fizetni a kérvényezénél, majd a kiállított engedélyért, további harmincezer korona volt a havi előfizetési díj.
A gyárak és üzemek, valamint a legkülönbfélébb szolgáltatásokat működtető üzletemberek, vállalkozók története elevenedik meg a kiadványban, ahogy a szerkesztő, Szabó Barna is kívánta. Nem pusztán csak nevek és adatok szerepelnek az almanachban, hanem a két világháború között Szolnokon folyó gazdsági életbe, az itt élők mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk általa.
Az ismertetett kötet megtalálható a Verseghy Könyvtár Helyismereti gyűjteményében. Digitálisan pedig a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban is elérhető.
A kötet érdekessége, hogy szerkesztője dr. Vajda Gyula államrendőrségi detektív volt, aki Kecskemétről került Szolnokra. A korabeli újságok szerint a bűnügyek feltárásában is sikeres nyomozó részt vett például Kassák Lajos 1932-es szolnoki látogatásának rendőrségi megfigyelésében is, mint a Magyar Királyi Rendőrség szolnoki kapitányság detektív csoportjának vezető helyettese.
Nincs információnk arról, hogy milyen okból kapta meg a szerkesztői feladatokat egy detektív. Ahogy bevezetőjében írja: "Hivatali állásom és beosztásom alkalmat nyújtott arra, hogy a vármegyét megismerjem, annak lüktető kereskedelmi és ipari életét megfigyeljem. Ez ad nekem reményt arra, hogy könyvem a hozzáfűzödő közérdeknek meg fog felelni és hosszú időn át jó szolgálatot fog tenni mindazoknak, akik a hivatalokban, a gazdasági, ipari, kereskedelmi, magán és társadalmi életben tájékozódni kívánnak."
Az adattárhoz Almásy Sándor (1874-1958) főispán írt ajánlást, valamint dr. Tóth Tamás (1893-1941), Szolnok polgármestere és dr Elek István (1883-1958) tiszti főorvos írt egy-egy rövid bevezető tanulmányt Szolnokot méltatva. A kötet Dr. Elek Istvánnak a szolnoki termálvizekről szóló ismertetőjét és a Tisza Szálló részletes reklámját is tartalmazza.
Dr. Tóth Tamás polgármester
Kétségtelen, hogy Szolnok városát elsősorban geográfiai adottságai: folyóparti fekvésében, országutak és vasutak csomóponti elhelyezkedésében rejlő helyzeti energiái terelték a fejlődés útjára. - De szintúgy vitathatatlan, hogy éppen e kedvező fekvése okozta azt is, hogy a történelem viharai széles pasztákban paskoltak végig rajta. - E viharok mennydörgő robaját azután már csak lakói leírhatatlan energiája, elpusztíthatatlan életkedve volt képes a munka halk zenéjévé halkítani, haragos villámcsapásainak pusztításai után csak a
magabízó kitartás és a jobb jövőbe vetett fanatikus hit tudott a romokon új életet fakasztani. A környezet és az ember, a geográfiai viszonyok szerencsés alakulása és a lakosság kiváló képességei és készségei egymást kiegészítve rakták le a történelem során a mai Szolnok fundamentumát.
Az örökkévalóságba hunyó évszázadok sodra hullámhegyen - hullámvölgyön hömpölyögtette az egymást váltó nemzedékek életét. De az utolsó fél évszázad viszonylagosan nyugodtabb folyása sem bírta megtörni Szolnok lakosságának szinte végzetszerű sorsát. Megszűntek ugyan ez idő alatt a háborúk, a portyázó ellenséges csapatok Szolnok régebbi történetéből oly szomorúan emlékezetes dúlásai, elkerülték a várost a természeti csapások (tűzvész, ciklon, árvíz) iszonyú pusztításai, elpihentek a járványos betegségek borzasztó bacillusai. És mégis. . . ! Mégsem tudott Szolnokon olyan tradíciókban gyökerező, nemzedékek hosszú rendjén kialakuló törzslakosság kifejlődni, mint a felvidéki, vagy dunántúli városokban.
Szolnok 1876-ban megyeszékhely lett. Egyik hivatal a másik után került falai közé, seregestül létesültek köz- és magánintézmények. Lakosainak száma egyre duzzadt, ipara és kereskedelme évről-évre izmosodott. Ez a szaporulat azonban jórészt az idegenből letelepedettekre esett. Folyton változott, cserélődött ez a lakosság s a pelikános címerű város valóban vérével táplálta, de magához is láncolta, a többkevesebb ideig itt letelepedett lakosait.
A lakosság vezető rétegének sűrű és gyors kicserélődése azután évtizedről-évtizedre megváltoztatja a város társadalmának külső képét. A háború óta pedig nemcsak menekültjeink ide telepedése, de a háború kényszerült stagnálását felváltó építő munka gyors lendülete is még jobban fokozta a társadalmi és hivatalos, gazdasági, ipari és kereskedelmi élet arcának megváltozását. Ma már ott tartunk, hogy 10 éves távollét után még a tősgyökeres szolnoki sem ismeri ki magát iránytű, vagy útmutató nélkül tulajdon pátriájában.
„Gnóthi se autón" — tartja a görög mondás. Ismerd meg magad! Ismerd meg, hogy számot vethess erőiddel, lemérhesd képességeidet és azok tudatában akaszthasd sorsod és boldogulásod tengelyét a jobb jövő sarkába ! Ilyen számotvetés, seregszemle, útmutató ez a könyv is, amely mai rettenetes helyzetünkben elébünk akarja tárni: kik vagyunk, hányan vagyunk, mi a hivatásunk, feladatunk és kötelességünk. Igen, kötelességünk, mert csak úgy remélhetünk mai elesettségünkből felemelkedést, ha az e címtárban szereplő hivatalok és hivatalnokok, intézmények és alkalmazottak, egyesületek és magánosok — mind-mind valamennyien a fokozott kötelességteljesítés talán terhes, de egyedül nemzetboldogító súlyának viselésétől nem oldódzkodunk.
Tükör ez a könyv! Benne sötétlik a város mai szomorú helyzete, de rajta szivárványlik a jobb jövő felcsillanó reménysége is!
Dr . Elek István: Szolnok hivatása
Ha Szolnok város hivatását és a hivatásából folyó célkitűzéseket óhajtjuk megjelölni, akkor meg kell ismerkedni e különös város történetével, annak tanulságaival, a város helyzetével, egyszóval a város jellemével.
Szolnok város, mint azt igen sokszor leírták és azt minduntalan ma is mondják, a hadak útja volt. Keresztülszáguldottak itt az összes seregek, amelyek a magyarság ezeréves történetében szerepeltek. A magyarság története, a magyarság háborúja, a magyarság gyásza, de dicsősége is mindig Szolnok története, háborúja, gyásza és dicsősége is volt. Elpusztította a török, még előbb a tatár. Sarcolta a labanc, a közelmúltban megszenvedte a vörös terrort, majd az oláh megszállás kínozta, de — miként a mesebeli főnix madár — újból és újból feléledt hamvaiból és szebb lett, mint valaha. Mi ennek az oka? Az ok egy összegeződés, mely két összetevőből ered.
Az egyik összetevő a város földrajzi helyzete. Szolnok városa ugyanis a nagy magyar Alföld kellős közepében, a kanyargós Tisza partján, a Tiszavölgy középpontján és egy kis folyó —a Zagyva — torkolatánál fekszik. A város földrajzi helyzeténél fogva, emberi településre mindig alkalmas volt. Erre vannak tárgyi bizonyítékaink, már az új kőkorszaktól kezdve. A földje művelésre, állattenyésztésre, folyója halászatra, közlekedésre, vízi úti kereskedelem lebonyolítására egyaránt alkalmas. Azonkívül itt vezetnek a szárazföldi utak is át a Tiszán. A vasút nyolc felé halad Szolnokon keresztül és itt halad a legnagyobb fontosságú nemzetközi jelentőségű szárazföldi közút is, amely Keletet és Nyugatot összeköti. Röviden : így érthető az, hogy Szolnok nemcsak a hadak útja volt a magyar történelemben, hanem a magyar közgazdaságnak is fő útvonala volt, ahol a magyar termelés, a magyar behozatal és a magyar kivitel cseréltek gazdát.
A másik ok a város lakossága. Szolnok lakossága egy sajátságos összetételű lakosság. Sokan úgy csodálkoznak ezen, azt mondják, nem is lehet egy ilyen városnak, egy ilyen kis Amerikának egységes, kialakult típusú lakossága. Bizony a hasonlatban van valami, de ez nem szégyenünk, sőt ez büszkeségünk is. Szolnok lakossága a jövő magyar város típusa már ma is. Miként az északamerikai Unió különféle származású bevándorlóiból kialakult a hatalmas „üstben" egy ma már típust alkotó büszke amerikai. Miként kialakult ott az angoltól, a kanadaitól, a délamerikaitól — egyéb helyileg és származásilag távoleső nemzetekről nem is beszélve — egy elkülönült, fensőbbséges,
büszke nemzeti érzés, úgy alakult ki itt a szolnoki föld erejéből az ország más vidékeiről, sőt a külföldről is idetelepedettek között egy közös érzés, a szolnoki polgár öntudata. Az a közös érzés, amely a régi lakossággal mindenkit összefűz és mindenkiből rövidesen — amint az ismert példák bizonyítják — igazi szolnoki polgárt teremt és azt a szolnoki ügyek harcosává avatja. Ha összegezzük a két összetevőt, már meg is kaptuk a mai Szolnokot és megalkothatjuk a terveket a jövő célkitűzést.
Szolnok földrajzi helyzeténél, lakossága összetételénél fogva hivatott arra, hogy egyike legyen azoknak a vidéki centrumoknak, amelyeknek megalkotására törekszenek újabban a nemzet hivatott vezetői. Nem találunk hozzá hasonló gazdasági jelentőségű várost az ország közgazdasági központjától, az ország fővárosától keletre Debrecenig, délre Szegedig, északra Miskolcig. Minthogy vasúti, közúti, viziúti csomópont és földje, az áldott magyar föld, lakosságának összetétele pedig már ma is, éppen a keveredés folytán a legszerencsésebbnek mondható, adva van a jövő fejlődés minden alapja- A kedvező földrajzi fekvés vonzza ide azokat az élénk szellemű, vállalkozó kedvű egyéneket, akik boldogulásukat itt keresik és egy város fejlődéséhez feltétlenül szükségesek. Ma! Ma persze, gyászos megcsonkítottságunk, az általános közgazdasági pangás idején nem dicsekedhetünk olyan közgazdasági eredménnyel, mint szeretnénk, de a múltra visszatekintve, bízva önmagunkban és az isteni gondviselésben, mely soha nem engedte egy ezer éven át a Zounok nemzetsége szállását elpusztulni, bízunk és hiszünk egy jobb jövőben. Bízunk hogy a gazdasági pangást követő megújhodáskor újból itt lesz a messze vidék árúcseréjének a helye, hogy itt újból lesz nagy épületfa-, tűzífakereskedelem. Hiszen máris van állatkereskedelmünk, gyümölcsfa-, baromfikivitelünk, hiszen van földünk, van gabonánk, van fejlődő iparunk és vannak törekvő kereskedőink. Földműveseink tanulnak. Iparosaink nevükhöz méltóan iparkodnak. Kereskedőink, mint azt az országos központ is elismerte, kiválóak, és végül a hatóság is örömmel támogat minden közgazdasági érdekű szervezkedést. Fejlődő mezőgazdaságunk, fa- és fémiparunk, a közös szolnoki érdeket istápoló kereskedelmünk, az itt tartott országos jelentőségű és országos érdekű közgazdasági és kulturális értekezleteink mind Szolnok hivatását, a jövő fejlődés lehetőségeit igazolják. Meglevő kulturális intézményeink alapul szolgálnak arra, hogy bizalommal nézzünk a jövőbe. A város vezetősége, élén az agilis, tehetséges dr. Tóth Tamás polgármesterrel, néhány év alatt a világháború, a háromhónapos ostrom, a vörösuralom, az oláh rablás következményeit nemcsak eltüntette, de az újjáépítésen kívül oly intézményekkel gyarapította a várost, mely bebizonyította, hogy a szolnoki főnix madár megújhodása nem puszta mese. Aki ma eljön Szolnokra, elragadtatva nézheti az aszfaltos utcákat, a pompás házakat, a ragyogó kirakatokat, az ipartelepeket és a magyar folyó, a kanyargó szőke Tisza partján a gyönyörű parkban épített pompás Tisza Szállót és Gyógyfürdőt, amelynek ablakaiból átlátni a Tisza túlsó partjára, a délibábos, végtelen magyar rónára. Míg az innenső parton a lüktető élet és a gyógyvíz fürdőjében élvezhetjük a modern
életet, addig a túlsó partról a Magyar Alföld romantikája árad felénk. Ez az, ami bizalommal tölti el Szolnok város minden lakosát.
Ez az, ami összefűz egy közös érzésbe, a város hivatásának érzésében. Ez az, ami gátat szab a túlzott felbuzdulásnak és a reális alapra
támaszkodva hírdeti és követeli méltó helyét a magyar közgazdasági életben : Ez a város hivatott arra, hogy fejlődjék. Ez a város már ma
is a fejlődő magyar vidéki központ típusa. Ez a hely fekvésénél, lakosságánál fogva hivatott, hogy a magyar egyik vidéki központja is legyen- Ez a hely, mint már kétszáz év óta — nem szolnoki, tehát elfogultan tárgyilagos szakértők ajkáról hangzik — hivatott arra, hogy itt legyen a magyar közgazdaság, a magyar kereskedelem egyik bázisának, a Duna-Tisza-csatornának a tiszai torkolata, minthogy ez a torkolati megoldás nem lokális érdek, hanem provinciális érdekeken felülemelkedően, ez az egyetemes magyar érdek.
Ezek a céljaink, melyek nem különleges, hanem az általános magyar érdekbe simán, minden súrlódás nélkül beleilleszkednek.
Ez az a hivatás, mely nemcsak a hadak útjává, hanem a magyar közgazdaság, a magyar élet útjává is teremtette Szolnokot. Lakossága, földművelői, iparosai és a minden kulturális megmozdulásban tevékenyen részt vevő kereskedői ezt a hivatást felismerték. A hivatás közös érzése összefűzi őket. Ez az összetartó érzés és a szorgalmas munkáskezek azok, amelyekbe van letéve, tehát jó helyre, Szolnok város jövője.
A szolnoki hévvíz
Szolnok város évezredes története folyamán ismételten elpusztult. A világháborúban is igen nagy kárt szenvedett. 1919-ben a Tisza túlsó
partjáról az oláhok három hónapon át lőtték a várost. Nem volt ház, amely ne sérült volna meg! Elpusztult egyéb középületeken kívül a
városi gőzfürdő is. Amint a romok eltakarítása után megindult az újjáépítés munkája, amint megvolt az anyagi lehetőség, a mód az elpusztult középületek pótlására, Szolnok város közönsége első kötelességének tartotta — és ezzel nagy kultur és higien érzékéről tett
tanúbizonyságot — hogy az elpusztult gőzfürdő helyett egy újat építsen.
Megépült az új gőzfürdő szállodával, a Tisza szálló és gyógyfürdő Hegedűs Ármin (1869-1945) műszaki főtanácsos, építész tervei szerint. A szálloda, az étterem és fürdő teljesen modern és oly szép, hogy vidéken — teljes tárgyilagos megállapítás szerint — nincs párja. 1926-ban elhatározta az előzetes szakvélemények (Horusitzky Henrik, Pávai Vájna) alapján a város, a gőzfürdő előtt egy mélyfúrású artézi kút létesítését. Ezen elhatározással egyrészt a fürdőhöz szükséges, valamint a melegvízfűtési berendezés fűtésének egy részét óhajtotta megtakarítani, de azonfelül a szakértő geológusok véleménye szerint remélhető volt a mélyfúrással gyógyvíz, sőt földgáz feltárása is.
Horthy Miklós kormányzó 1928 őszén megtekintette az új hőforrást. A kútfej kivezető csövén tört fel a mélységből a forró víz. A medence szélén 1. a kormányzó, 2. Almássy Sándor főispán, 3. dr. Tóth Tamás polgármester, 4. Alexander Imre alispán - Képes Pesti Hírlap
A fúrási munkálatok 1927 januárjától 1928 szeptemberig tartottak. Az eredmény az előzetes szakvéleményt teljesen igazolta és minden
várakozást kielégített. Igen jellemző az Alföld keletkezésére a fúrás geológiai szelvénye, mely Janisch Gyula — a fúrási munkálatokat vezető főmérnök feljegyzései szerint — a következő: Részletes táblázat a Hydrologiai közlemény IX. (1929) kötetében.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár
„A fúrás helye 88 m-nyire fekszik az Adriai tenger szint felett. Legfelül 2 méteres törmelék és termőföld található, ami alatt 14 m.
vastag mocsárlöszszerű, sárga agyag fordul elő. Azután következnek a folyóhordalék sorozatos üledékei, melyek becslésem szerint 145'8 m. mélységig terjednek. E pleisztocénkori hordalék és üledék alatt a pliocénkori kőzetek vesznek részt a vidék geológiai felépítésében,
melyek közül a felsőbb rétegeket (145'8—296 2 m.) a Ievanteiba és az alsókat (269'2—956'6 m.) a pontusi, illetve a pannóniai emeletbe vélem sorozhatni. Pontos határt itt meghúzni az egyes geológiai korok között szinte lehetetlen, mert az alsó rétegből kikerült faunán kívül a kőzetek kövületmentesek és az egyes rétegek anyaga egymáshoz oly hasonló, hogy petrográfiai minőségükből következtetni nem nagyon lehet. Némileg irányadók lehetnek a lignites agyagrétegek, amelyek már 339 m. mélységben kezdődnek és az alsó pliocénhez sorozhatok, továbbá a kissé durvább homokrétegek, amelyek a levanteire, továbbá a mocsárlöszszerű sárga, meszes agyagbetelepülések, amelyek a pleisztocénra lehetnek jellemzők.
Lignitszerű nyomokat 603 méterig találunk, ameddig túlnyomóan agyag fordul elő. Ezen alul már kissé több a homokréteg és ezek
valamivel vastagabbak is, sajnos azonban valamennyi igen finom homokszemcséjű és iszapos. E rétegek pontusi-pannoniai korát a 870 méter mélységből, a szürkés agyagból kikerült kis mikrofauna is igazolja, mégpedig:
Micromelani laevis, FUCHS.
Dreissensia ofr. minima, LÖRENT.
Limnocardium banaticum, FUCHS.
sp. töredék.
Congeria sp."
Vizet majdnem minden homokos pliocénkori rétegben észleltek. 206 5-208 0 méter mélységben jelzik az első kevés felszökő vizet;
250 1-252 0 méter mélységben települő homokréteg már több vizet tartalmaz, 267 0-269 2 méter mélységben szintén felszökő vizre bukkantak.
E levantei korú rétegek közvetlen feküjében egy 355 méter vastag agyagkomplexum települ, amely között kissé jelentékenyebb homokréteg csak 446 9-453 8 méter között fordul elő, melyből a vásártéren fúrt artézi kút nyerheti vizét. Ennél vékonyabb homokréteget
555 7—558 15 méter között fúrtak keresztül, amely valószínűleg szintén vizet tartalmaz.
A jelzett lignites nyomokkal bíró rétegsorozat alatt már sűrűbben akadunk homokrétegekre több-kevesebb vízzel, úgymint: 624 2—629 0 m között, ahonnét kevés kifolyó vízzel gáz is jelentkezett: 640 25—644 9 méter mélységben már jóval több víz jelentkezett; 7042-705 8 méter mélységben már jóval több víz jelentkezet; 751-4—752 1 méter mélységben és 7699—770-7 méter mélységben levő homokrétegekről a fúrási napló vizet nem jelez. Valószínű az anyag túlságos finomsága miatt hagyták azt figyelmen kívül. Vizet tartalmazó, ugyancsak elég finomszemű homokrétegek fordulnak elő azután:
822-4—826 8 méter,
872-8-877-8 méter és
943'6—948'2 méter között és a fúrólyukfenekén, egy vékony márgapad alatt
956-6—957-0 méter mélységben.
956'6 méter mélységben, mint a fúró 102 mm. átmérőjű csőben egy vékony márgapadot átfúrt és talán egy törési vonalat érintett, hirtelen egy hatalmas iszaposzlop tódult fel, kb. 300 m. magasságig, amellyel megbirkózni, illetve az iszaptól a csövet megtisztítani igen nagy
nehézségekbe került. Ezt a feltódulást részint a víz, részint a gáz idézte elő, amelynek sajnos azonban nem volt annyi ereje, hogy azt egészen a felszínig feltolta volna, miért is technikai úton kellett a dolgon segíteni, hogy a mélységbeli vizet felszínre juttassák. A nagy pénzkiadások megkímélése végett, amikor már 877 méterig sikerült a csőből az iszapot eltávolítani és a lejjebb hatoló tisztogatási művelet, az iszapnak állandó feltódulása miatt, majdnem sikertelennek bizonyult, a csövet 877'8 méter mélységben egy rugós tömszelencével elzárták és felette a 872-8—877-8 méter között levő 5 méter vastag homokrétegnél a csövet meghasították, hogy ennek vizét juttassák a felszínre. Ennek megtörténte után, szeptember közepén, a fúrócső nyílásán először kevesebb, majd fokozatosan mindig több és több víz tört fel a föld mélyéből, amíg a mai nagy mennyiséget el nem érték, midőn percenként 600 l, 55,5 C° hőmérsékletű víz kerül a felszínre.
Mindjárt az első pillanatban — hogy úgy mondjam — tisztában volt Szolnok város egész közönsége az eredmény nagy jelentőségével.
Az emberek mindjárt hordták a vizet: fürdéshez a rheumások, mosáshoz a háziasszonyok, (mert jól habzott a víz), a gyomorbajosok és más emésztő szervi bántalmakban szenvedők ivókurát kezdtek vele karlsbadi mintára. Voltak, akiknek az tetszett leginkább, hogy a feltörő víz meggyújható és sárgás-vöröses lánggal ég. Természetesen rövidesen megtörtént minden intézkedés a feltörő víz gáztartartalmának, vegyi összetételének és egyéb tulajdonságának meghatározására. Becsey Antal mérései szerint a forrás óránkint 9 m 3 6800 kalóriás gázt szolgáltat.
A forrás vizének vegyi elemzését az Országos Közegészségügyi Intézet adjunktusa, dr. Jendrassik Aladár végezte. A forrásvíz a tájékoztató elemzés alapján a következő összetételű:
Ezen elemzési eredmény alapján a szolnoki mélyfúrású artézi kút ásványvize alkalikus reakciójú, túlnyomóan alkalikarbonátok és alkalihidrokarbonátokat tartalmazó víz.
"A szolnoki ásványvíz legkiválóbb tulajdonsága helyszíni magas hőfoka (55,5 C°), melynek még alkalikarbonát tartalma adja a különlegesebb jelleget" — mondja tovább a szakértői vélemény.
A víz teljes vizsgálatához tartozott még a radioaktivitásának vizsgálata, amelyet a város felkérésére a legkiválóbb magyar szakértő
dr. Weszelszky Gyula végzett. Weszelszky szerint:
a víz 1 l-ben 0,28 Eman rádiumemanaciót
a gáz 1 l-ben 2,84 Eman rádiumemanaciót tartalmaz.
Tekintettel arra — mondja szakvéleményében — hogy a gázban talált rádiumemanició is a vízből került oda és a víz 1 literrel 0'275
208 l. gáz jön fel, a 0-275 l. gázban levő 078 Eman rádiumemanaciót a vízben levő emanacióhoz adva. A víz egy literének radiumemanaciótartalma 106 Eman. Hogy ennek a nagyságát kellően megérthessük (Eman radioaktivitás
egysége) összehasonlítást kell tennünk: Az Élőpatak fürdő Natália forrása 0'7, Erzsébet forrása 0 9, József forrása 10, Herkules fürdő
Ferenc forrása 10, a budapesti városligeti mélyfúrású víz — Széchenyi fürdő — 0 8 egységet tartalmaz. Ezeket a szolnoki víz sugárzása mind felülmúlja. Mondhatnánk sugárzása optimális hatású. Mindezen vizsgálatokat röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a szolnoki mélyfúrású forrás vize radioaktív alkalikus hévvíz.
Ezen szakvélemények és nemcsak az ezek alapján várható, de a már tapasztalt gyógyeredmények alapján kérte Szolnok városa a víznek, illetve a fürdőnek az ásványvíz, illetve a gyógyfürdő jellegét, amit, méltányolva a szakvéleményeket és eredményeket, meg is adott a
M. kir. Munkaügyi és Népjóléti miniszter.
A szolnoki hévvíz értékesítése már jelenleg is többféle, de a legértékesebb kihasználása a gyógyító jelleg alapján történik. A szolnoki radioaktiv-alkalikus hévvíz u. i. használatos ivókúrára, fürdőkúrára és belégzésre. Az ivókúra javaslalai a következők:
1. Az emésztőrendszer megbetegedései:
a) Idült gyomor- és bélhurut, u, i. az alkalikus víz hurutos nyálkahártyát oldja és ezzel a hurutot gyógyítja.
b) Idült bélrenyheség a fentebb említetteken kívül, mivel a béltartalom lugosságát fokozzák, a belekben folyó emésztést javítják és a
bél mozgásokra serkentőleg hatnak.
c) Az epeutak hurutjának gyógyítását elősegíti ugyanazon okoknál fogva.
d) Gyomorsavtúltengésnél alkalicitásánál fogva közömbösít, mivel
a savat megköti.
Mindezen hatásokat a természetes hőfok, valamint a radiumemanacio fokozza. — Ez vonatkozik természetesen a gyógyvíz egyéb javaslataira is. A szolnoki gyógyvíz ezen hatása a karlsbadi és vichyi vizek hatásához hasonló.
2. A vese, általában a vizelet elválasztószervek hurutos bántalmai.
Ezen hatás azon alapul, hogy a vizeletet lúgossá teszi és a hugysavassók lecsapolását megakadályozza, helyesebben az oldódásukat elősegíti. Különösen a szénsavval telitett gyógyvíznek, az Áldásvíznek van e tekintetben a szénsavfokozó hatásánál fogva előnyös hatása.
A szolnoki természetes gyógyvíznek és a szénsavval telitett ,,ÁIdásvíz"-nek ezen hatása megfelel a közismert „Salvator" és „Harmat"
vizek hatásának.
3. Rheumás, köszvényes megbetegedéseknél a fürdőkúra kiegészítéseképen az érelmeszesedés megelőzése céljából, valamint kezdődő
érelmeszesedésnél. Sótartalmánál és radioaktivitása folytán u. i, a szervezet anyagcseréjét előmozdítja.
4. Nyálkaoldó alkalicitása folytán a légzőszervek hurutjánál, tehát a gége és a hörgők hurutos bántalmainál a gyógyszeres kezelés hatását
támogatja. Ugyanolyan egyenrangú hatású, mint a külföldi ,,Selters".
5. Cukorbetegségeknél elsősorban lúgos vegyhatása folytán a diéta kiegészitéseképen rendszeres ivóvíznek előnyösen használható.
A fürdőkúra javallatai a következők:
1. Idült rheumás, köszvényes bántalmak. Itt a magas természetes
hőfok, a gáztartalom, az oldott sók, a radioaktivitás szerepelnek elsősorban gyógyító tényezőként.
2. Idegzsábáknál — (neuralgia) — már néhány fürdő után mutatkozik a gyógyítóhatás, melynek okozói ugyanazon tényezők, amelyeket
előbb említettünk.
3. Idült izzadmányoknál — akár a mellhasüregben, mint idősült mellüregi izzadmányok, akár egyebütt pl. az izületekben, mint idült
izületi gyulladások — igen kiváló, felszívódást elősegítő, tehát gyógyító hatásuk van.
4. Régi hegeknél, zsugorodásoknál egyéb okokon felül a vérbőség előidézése által is javítólag hat.
— Mindezen hatások az azonos előidéző okoknál fogva megegyezők Pöstyén, valamint a budapesti és más hévvizek hatásával.
5. Idült női betegségeknél — az eddigiek, valamint a sótartalom alapján — felszívódást elősegitőleg, tehát gyógyítólag hat.
A javallatok mellett vannak természetesen ellenjavallatok és az ellenjavallatok mellett viszont egyéb gyógyító tényezők, amelyek a gyógyvíz, a gyógyfürdő hatását fokozzák.
A szolnoki gyógyfürdő és gyógyvíz ellenjavallatait képezik, mint az már részben a fentebbiekből és a gyógyítóhatóanyagokból következik, mindenekelőtt az ivókúránál gyomorsavcsökkentség vagy a gyomorsavhiány, a fürdőkúránál a heveny — nem idősült — gyulladások, továbbá a gümőkór, végül a nagyfokú érelmeszesedés és a szervi szívbaj.
Viszont a fürdővel kapcsolatosan egyéb gyógyító tényezőként szerepelnek 1. a Kolopi radiumos iszap — iszapfürdő és iszap borogatásképen alkalmazva, 2. mesterséges szénsavfürdők — a vérkeringési szervek bántalmánál, 3. mesterségesen hozzáadott só hozzáadásával sós fürdő, 4. vízgyógyintézet — a megfelelő felszereléssel, 5. fizikális gyógymódok, diathermiás, hő, fény és egyéb kezelések a megfelelő javallatok alapján.
Külön kell megemlékeznünk a fürdőknél, már a kádfürdőknél is, még inkább a medence fürdőknél a vízből felszabaduló és a szervezetbe
a belégzés folytán kerülő radiumemanatio a szervezet anyagcsere forgalomra üdvös hatásáról.
Mindezen gyógyító tényezők hatását nem csak az elmélet állítja, hanem a gyakorlat — a gyógyfürdőt egyre nagyobb számban látogató hálás betegek gyógyulásával — is bizonyítja. A gyógyfürdő és a gyógyvíz nagyszerű eredményekkel dicsekedhet. Az esetek felsorolását természetesen mellőzöm, bár akadnak közöttük nem is kis számban igen érdekesek és tanulságosak. A jó hatást egyébként bárki — a közismert közmondással ellentétesen — a saját javán megtanulhatja. Nem lenne a gyógyfürdő gyógyító tényezőinek felsorolása teljes, ha nem említeném fel dr. Fontányi Sándor (1896-1937) és dr. Wagner Ferenc fürdőorvos urakat, akik a legnagyobb készséggel legjobb tudásukkal állanak a közönség rendelkezésére.
Ugyancsak meg kell emlékeznem a gyógyfürdővel kapcsolatos szállodáról, melynek pompás fekvése van a Tiszaparton nagyszerű
kilátással a Tisza túlsó oldalán levő délibábos szandai nagy rétre. A szálloda szobái a legmodernebbül melegvízfűtéssel és hideg, melegvíz szolgáltatással oly módon vannak berendezve, mely a legkényesebb igényeket ép úgy kielégíti, mint a szállodával kapcsolatos étterem.
A gyógyvíz értékelésénél a fel sem becsülhető nagyértékű gyógyhatáson kívül számításba kell vennünk azon eredményt, illetve megtakarítást, amelyet azáltal ért el a város, hogy a hévvíz rendelkezésre állván nem kell a költséges, hideg vízvezetéki vizet többé a fürdő részére melegíteni. Ez a megtakarítás kézzelfoghatóan kifejezve körülbelül évi 12,000 P[engő] szénmegtakaritást jelent. Ez a megtakarítás a mélyfúrású kút hozadékainak csak egy kis része. A mélyfúrású kút másik hozadéka már pozitívum, u. i. a hévvíz fűti a
fürdő-szálloda, a szomszédos színház és távvezeték útján egy szomszédos házcsoport fűtését, ami csupán a színház és a szomszédos házcsoport fűtését számítva kereken évi 14,000 P hozadékot jelent.
Külön kell számításba vennünk a gyógyvíz gáztartalmának műszaki úton történő felhasználását, mely a következő módon történik:
„A forrásvíz és gáz keveréke egy, az utca színe alatt elhelyezett zárt tartányba jut, ahol a gáz kiválik a vízből. A gáz egy 40 L E eff.
teljesítményű gázmotort tart üzemben, mely egy 35 KVA forgóáramú generátort hajt meg. A generátor által szolgáltatott áram a fürdőszálloda épületének, éttermének világítását, továbbá az összes segédgépek üzemét biztosítja." (Ganz közlemények 1930 június.)
A gáz ezen felhasználásának értéke ilyen módon könnyen kiszámítható, tekintettel arra, hogy a gáz által hajtott motor 1931. évben 35,558 KVA termelt, pedig a nyári hónapokban a gáz egy része felhasználatlanul szállt el.
A hévvíz felhasználása még, mint már említettük, oly módon is történik, hogy azt szénsavval telítik és palackozva kerül forgalomba.
A szénsavval telített gyógyvíz találó neve : Áldásviz. Az Áldásviz valóban áldás. Hatása azonos a Salvator, a Harmat vízzel, a külföldi Selters vízzel. Erről azonban már beszéltünk. Azonfelül üdítővízként is használatos kellemes íze folytán, de borvíznek is használják és erre különösen kellemes ízén kívül lúgos, savmegkötő hatása által kiválóan alkalmas.
Az Áldásviz hasznosítása jelenleg magánvállalkozás útján történik, mely egy teljesen modern üzemet létesített és a városnak a bruttó bevétel 5%-át fizeti bér gyanánt évenkint.
Jelenleg még nem hasznosítják egyéb módon a szolnoki hévvízet. A forrás vizének legnagyobb része felhasználatlanul ömlik a Tiszába, pedig mennyi más módját lehetne még találni, hogy a víz nevének megfelelően áldást árasszon. így bromsók, jódsók hozzátételével, mint mesterséges bromos, jódos ásványvíz kerülhetne forgalomba. Az elfolyó vizet fedett uszodába vezetve, télen is szolgálná az "ép testben ép lélek" elvének megfelelően a szolnoki fejlődőben levő uszósportot. Lehetne, miként Budapesten az Irgalmasok kórháza, Szolnokon is a közelben egy rheuma kórházat létesíteni. Mindez szükséges és hasznos intézmény lenne. Tudjuk jól, a mai gazdasági helyzet nem kedvező az újabb intézmények létesítésére, de mi már gondolunk rájuk, hogy kedvező időben azokat megalkothassuk Szolnok városa és a magyar közegészségügy javára.
Szolnok, 1932 szeptember hó
Szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő
Szolnok az Alföld szívében a kanyargós szőke Tisza partján az ország fővárosától, Budapesttől — akár vasúton, akár a pompás aszfaltos műúton — alig másfélórányira fekszik, ezenfelül kényelmes összeköttetése van minden irányban.
Éppen ezért már régebben is kedvelt kiránduló hely volt, amióta pedig Szolnokon a városban benn a Városi Színház mellett közvetlen a Tisza partján egy tíz holdas park közepén félépült a Tisza Szálló és Gyógyfürdő, azóta az ország minden részéből, sőt külföldről is egyre többen keresik fel.
Csábítja az embereket a hely szépsége, az Alföld romantikája. Szolnokon ugyanis a modern város és az ős eredetiségű magyar részei közvetlen egymás mellett fekszik és így — az ellentét folytán — jobban érezhető és élvezhető. A Tiszának az egyik oldalán a lüktető élet, a másik oldalon a végtelen délibábos magyar részei — a szandai nagyrét — békésen legelésző gulyáival. Az egyik oldalon a gyönyörű modern élet követelményeinek minden kényelmével felszerelt Tisza Szálló, a másik oldalon, de még közel, az Aranylakat vendéglő, távolabb a Holt-Tisza partja mellett a szandai szőllő elején a „Ne tovább csárdával".
Ha valaki a nyári éjszakában a Tisza Szálló erkélyéről kitekint és látja maga felett a sötéten kéklő égboltozatot milliárdnyi csillagával, Csaba királyfi vitézeinek útjával a Tejúttal, a messze távolban a szandai réten pislogó pásztortüzekkel, érzi, hogy milyen csodás varázsa van e helynek és nem felejti el soha.
A város, a város élete maga is egy különleges élmény. Ha valaki a magyar vidéki várost tanulmányozni óhajtja, az jöjjön el Szolnokra, ahol az aszfaltos úton „hordáskor" Isten áldásával a búza kévékkel megrakott kocsik vonulnak el egymás után, ahol az ipartelepek mellett a gazdálkodók galambdúcos házai — a kútágason gólyafészekkel — gyönyörködtetik a szemlélőt.
A Tiszába torkoló Zagyva folyócska innenső partján a török korszak maradványa a Tabán, girbe-görbe utcáival, a túlsó parton a régi vár helyén egy szép parkban a modern művésztelep a magyar képzőművészet büszkesége, a világhírű szolnoki művészeti hagyományoknak hivatott letéteményese és gondozója.
A Tisza vizén eleven víziélet. A túlsó parton a tiszai strandfürdők, az innenső parton pedig Szolnok büszkesége a Tisza Szálló és Gyógyfürdő.
A Tisza Szálló és gyógyfürdőhöz fogható szép épület vidéken egyáltalán nincs, csak az új budapesti gyógyszállók hasonlíthatók hozzá. A szálloda szobái a modern élet követelményeinek megfelelően — (melegvízfűtéssel, hideg- melegvízszolgáltatással, villanyvilágítással) — vannak felszerelve, étterme elismerten elsőrangú. Mind a mellett napi penzió már 6 P-ért is kapható.
A szálló és a gyógyfürdő egy épületben van elhelyezve. A természetes 842 m mélyről feltörő 55,6 Co radioaktív alkalikus hévvíz táplálja a gyógyfürdő medencéit, ahol dr. Fontányi Sándor és dr. Wagner Ferenc fürdőorvosok felügyelete alatt a modern fürdőhely minden áldásában részesülhetnek a gyógyulást keresők.
A gyógyvíz használatos ivókúrára, fürdőkúrára, belégzésre és üditő-vízként szénsavval telítve. Szakorvosi megállapítás szerint a hévvíz kiváló gyógyhatású: fürdőkúra képen rheuma és csúz, idült izzadmányok, zsugorodások, merevségek, idegzsábák, mint ischiás, idült női betegségek, köszvény, idült csonthártya- és inhüvelylob ellen s általában felszívó kezelésre.
A fürdőben felszerelt hidegvízgyógyintézet, továbbá az elektromos diathermiás kezelés hatásos gyógyulást nyújtanak a speciális megbetegedések ellen. Ivókúrára: gyomor és bélhurutok, bélrenyheség, idült gyomor-bántalmak, máj-, vese-, epe- és hólyagbántalmak, cukorbetegség, köszvényes- és húgysavas sók lerakodása és gyomorsavtűltengés ellen, belélegzésre pedig asztmatikus megbetegedéseknél ajánlható.
Üditővízképen: Az alkalikus hévvíz nagymennyiségű hidrokar-bonát tartalmánál fogva, szénsavval telítve vagy anélkül is kitűnő üdítő-viz, amely palackozva SZOLNOKI ÁLDÁSVIZ néven kerül forgalomba, ezáltal otthoni ivókúrára is alkalmas.
A kitűnő gyógyvizet a legmodernebb eljárás szerint az „Áldás" Ásványvizüzem Szolnok, palackozza és hozza forgalomba 11/2 literes és 1/2 literes palackokban, olcsó áron.
Tartalom:
A vármegye területe, lakossága és közigazgatási beosztása
Szolnok város címtára és útmutatója
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városainak és községeinek címtára
