A trianoni döntés elleni nemzeti tiltakozás egyik jelképe volt az 1930-as években az Országzászló mozgalom. A kisújszállási városháza parkjában 1936. október 25-én állították fel az országzászlót. Az emlékművet 1945 tavaszán lebontották és a szovjet hősi emlékművet állították a helyére. A rendszerváltozás után pedig a kisújszállási magyar második világháborús hősök emlékművét avatták fel ezen a helyen 1992-ben.
A trianoni országcsonkítás 90. évfordulója alkalmából Kisújszálláson közadakozásból 2010. június 4-én avattak emlékművet. A turulmadaras, országzászlós emlékmű Győrfi Lajos Magyar Örökség díjas püspökladányi szobrászművész alkotása, mely az 1936-45 között álló emlékmű mintájára készült.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára
Kedves Barátaim!
Mindenkinek, aki valamilyen módon közreműködött e turulmadaras emlékmű létrehozásában, tisztelettel köszönetet mondok. Legyen ez az emlékműavatás, ez a madár egy új álom megvalósulásának kezdete. Folytassuk és valósítsuk meg Emese hajdani álmát egy erős, szabad és összetartó nemzetről; itt, Kisújszálláson pedig egy összetartó, együttműködő városról. A madár jelentse ősi múltban gyökerező hitünket az égi, védelmező erőről, mely - higgyük - itt fog őrködni felettünk. Mi pedig tegyük azt, amit Váci Mihály költőnk utolsó versében mondott: "Újra kell kezdeni mindent, / - minden szót újra kimondani. / Újra kezdeni minden ölelést, / - minden szerelmet újra kibontani. / Újra kezdeni miden művet és minden életetm / - kezünket mindenkinek újra odanyújtani."
"Magyar az, akinek fáj Trianon"
Az országzászló mozgalom története a trianoni békeszerződésig nyúlik vissza. A békediktátum folytán mind területi egységben, mind lelkében megroppant ország nemzeti összetartozásának jelképévé vált az országzászló. 1928. augusztus 20-án, Szent István napján avatták fel az első, ún. ereklyés országzászlót Budapesten, a Szabadság téren. Az ötlet Urmánczy Nándor erdélyi születésű országgyűlési képviselőé volt. Ő álmodta - élete fő műveként - a Szabadság térre ezt az emlékművet. Maga a zászló egy nemzeti színű lobogó volt, közepén az angyalos-koronás nagycímmerrel, melyen az elszakított országrészek címerpajzsai is ábrázolva voltak. A zászló alapján a Trianon előtti Magyarország területére utalva az "'Így volt, így lesz" felirat volt olvasható. A 20 méter magas zászlórúdon a gyász jeléül állandóan félárbócra eresztett 8 méter hosszú nemzeti lobogó függött. A zászló tövében kibontott szárnyú bronzturul állt. Az építmény talapzatába egy ereklye-földtartó volt beépítve, melyben a Csonka-Magyarország és Nagy-Magyarország minden vármegyéjéből származó rögöket összekeverve helyezték el.
Az országzászló-állítás - a budapesti emlékmű mintájára - mozgalommá terebélyesedett a két világháború közötti Magyarországon. Molnár Ferenc tarcali pedagógus állt elő azzal a gondolattal, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót. Az országzászlót minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék félárbócra. A javaslat országos mozgalommá szerveződött. A mozgalom vidéken, 1932 májusában Nagykanizsán indult útjára. A 100. zászlót 1935-ben állították fel Sátoraljaújhelyen. A bajtársi és nemzeti szövetségek szervezésében 1939-ig 350 magyarországi településen állítottak országzászlót. A hatszázadik országzászlót 1941-ben állították, az utolsókat 1944-ben Erdélyben, a visszacsatolt területeken.
A kisújszállási országzászló felállítását az 1934. február 4-én alakult Kisújszállási Városszépítő Egyeslet elnöke, dr. Csányi József fogorvos kezdeményezte. megalakult a város Országzászlós Bizottság, és megkezdte a gyűjtést. A bizottság elnöke Vádai Ferenc gimnáziumi igazgató volt. A közadakozásból elkészült emlékművet 1936. október 25-én avatták fel. A város első köztéri emlékműnek a felavatására a szervezők Urmánczy Nándort, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnökét kérték fel, de tragikus halála miatt dr. Javorniczky Jenő társelnök érkezett az ünnepségre. A pályaudvaron dr. Gaál János polgármester fogadta a vendégeket, majd a Városháza előtt dr. Porteleky László az egyesületek nevében köszöntötte a küldöttséget. A himnusz hangjai mellett vonták félárbócra a nemzeti lobogót, majd Kiss Tamás segédlelkész szavalta el a "Magyar Miatyánkot" dr. Javorniczky Jenő beszédében hangsúlyozta, hogy nem fegyverrel kell visszaszereznünk a tőlünk elrabolt területeket, hanem igazságunk hirdetésével, a hazugságok leleplezésével. Minden módon nemzetünk megerősödését kell szolgálnunk szellemi és anyagi téren is, így van esélyünk. "Az országzászló most félárbocon leng, mert fájdalmat, szenvedést hirdet, mert hazánk területének nagy részét, testvéreink millióit elrabolták! De hirdeti az országzászló a magyar élni akarást is. (...) A feltámadás hitét szimbólizálja az országzászló, és nem a lemondás reménytelenségét" - hangsúlyozta a szónok. Az emlékművet az Országzászló Bizottság nevében Vadai Ferenc elnök adta át a városnak, megőrzésre Pápay István főjegyző vette át. Az emlékműre koszorút helyeztek el az egyesületek, a hadirokkantak, frontharcosok, leventék, a polgári és elemi iskolák tantestületei. A magyar Hiszekegy elhangzása után a vitézek, rokkantak, frontharcosok, elemisták, gimnazisták és leventék díszmenetben vonultak el az emlékmű előtt. Az emlékmű 1945 tavaszáig volt dísze a Városháza parkjának. Ekkor bontotta az új igazgatás. Helyére egy sírba a városi harcokban elesett szovjet, német és magyar katonákat temették, majd egy szovjet hősi emlékművet emeltek a sír fölé. Az emlékmű turulmadara sokáig a városistálló padlásán porosodott, majd az ötvenes évek vasgyűjtési akciójának áldozata lett - bár nem bronzból, hanem spiáterből öntötték.
Az emlékmű visszaállítását évekkel ezelőtt a Nagykun Polgári Kör kezdeményezte, a gyűjtőmunkát Nagy István, a kör elnöke végezte nagy aktivitással. A gyűjtéshez és az admisztratív teendők ellátásához a Nagykun Kisújszállásért Alapítvány és a Tatár Zoltán elnök vezette Városvédő és -Szépítő Egyesület is csatlakozott. Nagyon sokan fizikai munkát is vállaltak az emlékmű létrehozásában. A képzőművészeti lektorátus javaslatára az emlékmű a Városházától keletre lévő parkban nyert elhelyezést. A közadakozáshoz a város önkormányzata is csatlakozott, a Györfi Lajos Magyar Örökség díjas szobrászművész által elkészített alkotás felállításához több cég is adott segítséget.
Az országzászlós emlékmű felállítására a trianoni országcsonkítás 90. évfordulóján került sor 2010. június 4-én 16 órakor. Az ünnepi istentisztelet után Kecze István polgármester mondott köszöntőt, majd Takaró Mihály irodalomtörténész tartott emlékbeszédet. Az ünnepség emelkedett hangulatát a debreceni Csokonai Színház művészeinek szereplése is fokozta.
Forrás:
Kisújszállás az 1930-as és 1940-es években. Szerkeszti: Gönczy Sándor
Trianoni megemlékezést tartanak Kisújon. Új Néplap (2012.06.01.): 5.