Az 1836. évi XXV.tc. jelölte ki a legfontosabb 13 magyar vasútvonalat. Már ezek között is szerepelt a pest-debreceni és a pest-aradi vonal kiépítésének terve, azonban a vasutak pontos irányáról az 1840-es években hosszas viták után döntöttek.
Szolnok határában 1845 őszén kezdték meg a vasútvonal által érintett területek kisajátítását. A vasútépítés magánházak mellett az újvársoi iskola épületét is érintette. Az iskola a Magyar Középponti Vasúti Társaság költségén a régi helyétől alig távolabb épült újjá.1846. október 17-én állapodott meg a vasút és a Magyar Kamara képviselői, hogy a vasúttársaság a kikötő felső részén a Kincstár számára megfelelő rakodóteret biztosított.
175 éve, 1847. szeptember 1-jén reggel 8-kor indult el a pesti pályaudvarról egy 16 kocsiból álló szerelvény, hogy 3 óra múlva megérkezzék végállomására Szolnokra.
A Nyugati Pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt Szolnokon ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is. Petőfi Sándor pedig még ebben az évben végigutazott az újonnan megnyitott vasútvonalon.
A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház a Leipziger Illustrirte Zeitung egy 1851-es számában
A szolnoki tiszai pályaudvar a hajóállomás mellett került kialakításra. Az Indóház volt hazánk legrégibb vasútállomás épülete. Klasszicista stílusban épült indóház kivitelezője a fővárosi Ziterbarth Mátyás volt (1803-1867).
A klasszicista stílusú egyemeletes épület kontyolt nyeregtetetű, melynek középtengelyében huszártorony magasodik. A téglalap alakú épület kéttraktusos elrendezésű volt. A belső beosztást az idők folyamán többszr átalakították. A földszinten kapott helyet a pénztár, a poggyászfeladó, a csomagmegőrzés, az emeleten epdig az alkalmazottak irodái helyezkedtek el.
A szolnoki Indóház rekonstruált homlokzati rajza. 1989. MERMÜ
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Az Indóház épületegyütteséhez tartozott a fából készült vonatfogadó csarnok, háromkút és két tolópad, valamint a ma is látható faraktár és a vízház, amely 1850 és 1870 között épült romantikus stílusban.
A Tisza-parti pályaudvar azonban hamarosan szűknek bizonyult és 1857-ben új állomás épült. Az új pályaudvart új helyen emelték fel.
A két vasútállomás a Harmadik Katonai Felmérés térképén
A Tiszavidéki Vasúttársaság által emelt romantikus stílusú állomásépület déli szárnya mellett fából készült fedett csarnok állt. A három első vágányt is befedő oszlopkon nyugvó, romantikus stílusú faragott csarnok szolgálta az utasok kényelmét. Az épületet később elbontották.
Szolnok második vasútállomásának elbontása után 1908-ban - Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján - épült új vasútállomás. Az épület az Államvasutak megrendelésére készült el. A kivitelezési munkákat Márton és Szálkai építési vállalkozók végezték.
Az utazóközönség az építkezés időtartama alatt a szabad ég alatt várakozott. Az új felvételi épület készítése gyorsan haladt, 1908 júliusában a főépület két oldalán lévő szárnyak már elkészültek. Itt helyezték el a posta- és távíró részleget, a másikban pedig a forgalmi szolgálatot.
A Pfaff által tervezett állomásépület a város felől
A szolnoki állomásépület más jellegű volt mint Pfaff többi alkotása, mivel nem a teljes felfelület hanem csak a falmezők keretei és mintái készültek nyerstégla burkolattal. A függőleges és a vízszintes téglacsíkok, a vakolt falfelületek együttesen határozták meg az épület külső képét. Az épület széles és emeletes középrizalitjával, földszintes összekötő szárnyaival és emeletes sarokpavilonjaival már korábbi alkotásaihoz hasonlított. A középső egyemeletes tömböt széles és mozgalmas tetőidom fedi. A földszintes oldalszárnyak kontytetősek voltak. Az ablakok íves záródásúak. A homlokzatnak a téglából képzett párkányok és oszlopok révén finom rajzolattal. Az épület nagy helyiségigénye miatt a középső épülettömb jól tagolt.
A vágány felőli kidolgozás gazdagabb mint az utcai. A 85 m hosszú veranda nem kísérte végig az épületet, hanem annak csak feléig ért. Ezen az oldalon 9 ablak tengelyes kompozíció volt, a hármas tömegtagozódás következtében a megszokott oldalsó kiegészítésekkel. A homlokzat vakolt, világos falfelületeit oszlopok és lizénák, párkányok egészítették ki.
A vágányok felöli oldal
Az épület elrendezésében elkülönült az indulási és érkezési rész. Az érkező utas számára lehetőség adódott, hogy a vonatról leszállva a peronon át az emeletes szárnyrészen áthaladva közvetlenül a város felé kijuthasson. Az utazásra indulók igényeit szolgálták a többi épületrészek. A város felől a két toronyszerű épületrész által közrefogott hármas kapun keresztül juthattak a díszes 380 négyzetméteres csarnokba. Itt az utas a jegyét megválthatta a személypénztáraknál és csomagját feladhatta a csarnokban oldalt lévő málhafeladási helyen. A felvételi épületet kiegészítette egy emeletes postapavilon és a Szajol felöli oldalon egy gyorsáruraktár.
A főépület két oldalán elhelyezett földszintes I. és II. osztályú, illetve III. osztályú váró- és éttermekben a vonat indulásig eltölthette az időt.
A háború alatt a szolnoki állomás a frontra induló hadieszköz- és anyagszállítás folyamatosságát biztosította. Az épület 1944. június 2-án a szövetségesek bombatámadása során súlyosan megrongálódott. Egyik szárnya teljesen megsemmisült. A felvételi épület mellett közvetlenül 5 bomba csapódott be. Az egyik ereje szinte kettévágta az épületet. Majd a háború folyamán a szolnoki pályaudvart még háromszor érte támadás.
Szolnok elfoglalása után a szovjet Vörös Hadsereg 1944 végén megkezdte a vasútvonal helyreállítását. A felvételi épülettel azonban még a háború befejezése után sem törődtek az illetékes szervek. 1945-ben az utascsarnok, a váróterem épülete fölött még mindig nem volt tető. 1946-ban a MÁV a megye és a város segítségét kérte, hogy a magyar vasút 100 éves évfordulójára a felvételi épületnek legalább egy részét helyreállítsák.
Az UVATERV felvételei 1955-ből - Fortepan
A MÁV 1947 elején elkészítette a pályaudvar al- és felépítményeinek rendbehozatalához szükséges terveket, majd a minisztériumban úgy határoztak, hogy a háború által elpusztított nagyobb pályaudvarokat amelyek az országban a kelet-nyugati fővonal mentén fekszenek (Szolnok, Debrecen) csak ideiglenesen állítják helyre, teljes átépítésüket kell elvégezni. 1954-ben az UVATERV készítette el a szolnoki pályaudvar terveit is. Az építkezést a II. ötéves terven belül kívánták megvalósítani. Az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szolnoki pályaudvar átépítését nem lehet tovább elodázni.
A szolnoki vasúti csomópont fejlesztési irányelveit egy szakemberekből álló munkabizottság dolgozta ki. A bizottság a fejlett európai vasutaknál alkalmazott műszaki megoldásokat vette példának és hasonló színvonal elérésére tettek kísérletet. Az előzőekben vázolt sokrétű feladatokat Szolnok pályaudvarainak komplex fejlesztésével javasolták megoldani, 12 év alatt végrehajtandó három beruházási ütemben.
Az I. beruházási ütemben új rendezőpályaudvar kialakítását irányozták elő.
A II. ütemben a személypályaudvart kellett bővíteni és az új felvételi épületet elkészíteni.
Szolnok Megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Könyvtár fotótára
Fortepan
A III. ütemben kerülhetett sor az új teherpályaudvar kialakítására.
A volt Szolnok-Alcsi vasútállomás épülete - Németh István felvétele
Forrás:
Ágyúdörej közepette futott ki a pesti pályaudvarról az első szolnoki vonat 1847-ben. (Multkor.hu, 2020.09.01.)
Kubinszky Mihály: romantikus magyar vasúti épületek. Műemlékvédelem (1959/3)
Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975). In: Zounuk, 12. Szolnok, 1997
Városi közlekedés : Szolnoki szám 1975. 2. sz. Budapest : Közlekedéstudományi Egyesület, 1975