📱 Szakrális séta Szolnokon a Városfoglaló alkalmazás segítségével
1. Vártemplom
- Történeti összefoglaló Gacsár Kiss Sándor munkája nyomán
A Tisza-parti Szolnok várához tartozó keresztelőegyház papjának méltóságából alakult ki a szolnoki főesperesség, melynek létezését 1279 óta bizonyítják oklevelek. A mai napig egyházkormányzati részegysége a váci püspökségnek.
„Várkony után Tószegközségbe értünk. A szolnokivártól egy mérföld távolságban van. Templomának nagysága fölülmúlja az eddig látottakat. Tornya magas és erős állópillérei vannak úgy, ahogyan a szolnokitemplomnál is látható...” - jegyezte le a szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc 1551 áprilisában.
Fotó: Kósa Károly
A török hadsereg 1552 őszén foglalta el Szolnokot. A vár területén álló vártemplomot kibővítették, kupolával látták el. A dzsámivá alakított templom elé minaretet építettek.
1687-ben. Rézkarc, részlet. Wien, Kriegsarchiv, H. III. c. 98. 4.
1685 őszén szabadult fel Szolnok a török uralom alól. A dzsámivá alakított, épségben madart vártemplomban mondta a hálaadó misét a keresztény sereggel érkező Leiterer Bernardin ferences tábori lelkész. A templomot a kurucok többször is megrongálták. A 18. század elején a visszatelepedett lakosság rendbehozta a vártemplomot. Ennek a templomna az általunk ismert legrégebbi titulusa Kapisztrán Szent János volt.
1821-ben határozták el az ősi Vártemplom teljes lebontását és egy új templomot építését annak közelében. Az ősi templomot 1821. január 22-én lebontották. Ennek a templomnak titulusa az 1718. évi és 1744. évi Visitatio Canonica és Láboss János főesperes megállapítása (1810) szerint Kapisztrán Szent János volt.
Az építési munkálatokat 1822. szeptember 7-én kezdték. Németh Sándor királyi tanácsos a Királyi Kamara prefektusa és neje Susanny Franciska és leánykájuk oly nagy tisztelettel voltak Isten iránt és kegyelettel a Szűzanya iránt, hogy a szolnoki nép szemei előtt néhány kosárnyi földet kiástak a templomfal alapárkainak kiképzéséhez. Az alapárkok mélyek és kiásásuk oly gyorsan haladt, hogy már szeptember 13-án lerakták az első köveket és a templomépítést 1824. október 30-án befejezték. A tervezés és kivitelezés Homályossy Ferenc és a Királyi Kamara többi szakembere által történt. Az építkezés pénztárosa Vida Ferenc, gondnoka Vígh György volt. A cserepet Sinep György égette. Vártemplomunk volt Szolnokon az első cseréptetős épület. Goher István asztalos készítette a szószéket és a padokat a város költségén. A bútorok aranyozását és a festést Illés István piktor végezte a város költségén. Az építkezést a szolnoki hajómalmos gazdák oly módon és önként segítették, hogy 5 éven át 2 véka búzát adtak minden malomtól. Ez összességében 250-280 véka búzát jelentett, ami bőkezű adomány volt. Török Sándor egy hajó árát ajándékozta a Vártemplom építésére, ami jelentős adomány volt. A Királyi Kamara a város kérésére megengedte, hogy a kősót szolnokiak fuvarozzák, akik minden mázsa só fuvardíjából 6 krajcárt fizettek bankópénzben a Vártemplom építésére.
Vártemplomunk talajszintje a szentélynél a Balti-tenger szintjétől 89,70 m az Adriai-tenger szintjétől 156,75 m, a templom homlokzatánál a Balti-tenger szintjétől 89, 58 m, az Adriai-tenger szintjétől 156,63 m. A talajszint a templom minden riányában távolodva enyhén lejt. Vártemplomunk tájolása: hossztengelye a Tiszával párhuzamosan kelet-nyugati irányú, a szentély kelet felől, a homlokzat és torony nyugat felől van. A falak anyaga égetett tégla és kő. A kő az ősi templom lebontott falaiból származik - korabeli feljegyzés szerint - és ez a kőanyag 1994-ben a templomfal restaurálásakor történt vakolat eltávolítása után látható volt a templomfalakon minden oldalon és a sekrestye falán. A boltozatok formája cseh-süveg. A nyeregtető cseréppel fedett. A sekrestye a templom déli oldalán a Tisza felől van.
A templom külső méretei: hossza: hajó 24,60 m, szentély 6,77 m. A teljes hossz 31,37 m. A templom szélessége: hajó 13,75 m, szentély 11,87 m. A sekrestye hossza 6,00 m, szélessége 4,65 m. Falmagasság földszinttől a padlás-alapszintig 11,00 m és 72 lépcső vezet a padlásra. Toronyfalmagasság a földszinttől a sisakig: 23,00 m. Toronyfal szélessége 6,24 m. A toronykereszt gömbjének magassága 1,0 m, a kereszt függőleges szára 1,37 m, harántszára 1,03 m. A gömb és a kereszt anyaga vörösréz. Falak szélessége: hosszanti falak vastagsága 1,00 m, pillérek keresztmetszete 1,42x 1,66 m. A falak mélysége talajszint alatt eléri a szürkéssárga közepes minőségű teherbíró anyagot. Talajvizsgálat történt 1994-ben: akkor a homlokzat északi sarkán 4,50 méter mélység és ott 3 köbméter beton elhelyezése történt közúti rezgés fékezése céljából. A fal alapszintje 3 m mélyen van.
A Vártemplom felszentelését 1824. október 31-én Nádasdy Ferenc váci püspök megbízásából Cseh András félegyházi plébános végezte nagy asszisztenciával és ünnepélyes misével. A szentbeszédet Fekete Antal egri kanonok, hevesi főesperes törökszentmiklósi plébános mondta. Az ünnepi örömet a Vár bástyáin ágyúk díszlövései kísérték a templomi liturgiával egyidejűén.
Vártemplomunk felszentelésére Bozsó Antall városi jegyző Memória Castelli Szolnokiensis cím alatt verset írt, amelyben említi, hogy a szolnoki polgárok a régebbi templom köveit használták az új templom falainak építéséhez.
A fennmaradt - nyilvánvalóan hiányos - hivatalos iratanyagból megállapítható, hogy Vártemplomunk felszereléséhez, kegyszereket, liturgikus ruhaanyagokat 1828-1836 között a szolnoki lakosok ajándékoztak.
A templom bejáratánál balra a kórus alatt van a Páduai Szent Antal kápolna belmérete 3,10 m hosszú, 2,10 m széles), és a kápolnát Petrovits József molnár és neje díszítették és Szent Vendel és Szent Rókus ottlévő szobrát „renoválták" 1832-ben. Érdemes megjegyeznünk, hogy Szent Vendel és Szent Rókus a népies vallásosságban kiváltságos helyen áll, és ha Vártemplomunk felszentelése után nyolc évvel ezeket a szobrokat restaurálni kellett - mivel új templomok új szobrainál ez nem nyolcévenként esedékes -, akkor ezek a szobrok nyilvánvalóan a régi Vártemplomból kerültek ide. A szobrok anyaga: fa. Ezek a szobrok a templomnak nem egyenesen szembeötlő helyén, de statikailag legerősebb helyén túlélték a háborúkat, azonban szú rágásának rombolása belül őrölte őket. Szent Vendel szobrát sikerült vegyszeres kezeléssel fertőtleníteni 1988-ban, ugyanakkor a szújáratokat vegyszeres töltéssel tömíteni és eredeti színét feltárva megújítani. Szent Rókus szobra ilyen fertőtlenítő, féregtelenítő vegyszeres kezelés során restaurálhatatlanul összeomlott. Ugyanakkor ugyanilyen kezelést kapott Szent Antal szobra és azon a hatodik festékrétegnél találta meg a restaurátor az eredeti színt. Szent Vendel és Szent Antal szobrán nem volt sem törés, sem hiány. Ezek a szobrok ma is megvannak. A templom szentélyében állt a főoltár, amelynek mensaja ma is megvan. A belső kápolnában a Szent Antal-oltárnak ma is megvan a mensaja. Két további oltár, a Szent Kereszt oltár és Szent György oltár, amelyek teljesen megsemmisültek 1919-ben.
Fotó: Kósa Károly
A Vártemplommak volt két harangja 1755-ből, nyilvánvalóan a lebontott régi templomból és még egy harangja 1827-ből. Ezek a harangok az első világháború áldozatai lettek. (A lebontott templom tornyában 1810-ben két harang volt. Bizonyára ezeket tették az új templom tornyába. A harangok neve: Szent Kereszt és Szent Flórián a nagyharang, Szent Kereszt a középső harang és a lélekharang neve is Szent Kereszt. Mindhárom harang az első világháború áldozata lett. Szolnok népe szerette a Vártemplomot, amit 1776-ból származó hivatalos feljegyzés igazol: ,, . . . a Várral szomszédos részekből sok nép járt oda."
Az új templom titulusa Mária lett. Purificatio Beatae Marias Virginis, magyarul népiesen nevezve Gyertyaszentelő Boldogasszony. A templom 1922-ben Magyarok Nagyasszonya „Magna Domina Hunga-rorum" titulussal maradt Mária-templom.
Zombory Lajos: A Vártemplom télen
1824-ben épült a mai paplak Homályossy Ferenc, Goher István, Szvitek Albert szakemberek közreműködésével. Épület javítása a háború után 1923-ban történt. Az épület keleti oldalához 1932-ben három szobát és zárt folyosót építettek. Gacsári Kiss Sándor plébános szolgálati idejében 1987 óta történt a földgáz bevezetése, víz- és villanyvezetékek bővítése, felújítása, külső és belső felújítás, korszerűsítés. A lakóház és udvar 1130 m2, a Magyarok Nagyasszonya Egyházközség tulajdona.
1827-ben állították fel a szabadtéri kőkeresztet a templom előtt Sághy Mihály, szolnoki lakos buzgóságából, aki 40 ezüst forintot adott a kereszt fenntartására.
1831-ben a kolera megszűntével Te Deumot tartottak a Vártemplomban.
1855-ben Immaculata dogma ünneplése a Vártemplomban és a Szeplőtelen Fogantatás szabályozása ügyében.
1919-ben a románok május l-jén elérték a Tisza bal partját. A templom tornyát a Vörös Hadsereg katonái megfigyelőhelyként használta, ezért a Tisza bal partjáról a román hadsereg lőtte a templomot is. 1919. május 5-én 2 gránát-, május 12-én ismét 2 gránátsérülést kapott a Vártemplom. A június 10-én 17 órától 19 óráig tartó pergőtűzben 92 találatot kapott. Tornya 81. lövés következtében a boltíves mennyezetet átszakítva a templom belterébe fúródott. Ezen a napon a Vártemplomból az Oltári-szentséget Galgóczi Erzsébet 14 éves szolnoki diák mentette ki, aki belövés által okozott falrésen kibújva távozott a templomból és az Oltáriszentséggel szerencsésen hazaérkezett. A templomunk a sérülések következtében használhatatlan lett. A románok a Tisza bal partjától 1,5 és 3 kilométerről célozták a lövéseket a Stögermayer halásztelepről és a és a Medgyessy-halászte-lepről. A templom előtti szabadtéri kereszt függőleges szárának felső harmada és harántszára lövés következtében a földre zuhant. A csonka kereszten ottmaradt Krisztus szobra teljesen sértetlenül. A románok a várost augusztus 2-án elfoglalták és november 23-ig megszállva tartották. Ez alatt az idő alatt Vártemplom oltárait és padjait feltüzelték, a belső berendezést csaknem teljesen elpusztították.
A Vártemplom sérült tornya bezuhanva a templom belső terébe - Damjanich János Múzeum
Már 1919-ben több buzgó hívő kezdeményezésére megalakult a Vártemplom - Építő Bizottsága. Dr. Liebner János katonapap a Vártemplom buzgó ügyvivője volt a díszelnök, és az elnök ifjú Bódi István vasúti főellenőr, akikhez 50 tagú választmány csatlakozott. A választmány tagságát rövidesen kiegészítették 100 férfi és 100 nő tagra. Lelkes gyűjtők önként jártak lakásról-lakásra. Két hónapi gyűjtés a város és a vármegye területén 240 000 korona pénzösszeget eredményezett. Adakoztak az emberek vallásfelekezeti hovatartozástól függetlenül. Szűkebb körű intézőbizottságot hoztak létre, amelynek elnöke, ifjú Bódi István, alelnöke idős Nerfeld Ferenc, ügyésze dr. Kovács Gábor, pénztárosa Hermann Tádé ferences a sérülés miatt használhatatlan templom papja, tagjai dr. Tóth Tamás városi főjegyző és Bedé Antal, Pápay Antal, Sípos István építőmesterek voltak.
A munka kezdése 1921. április 25-én történt. Bedé Antal, Pápay Antal és Sípos István az építkezést díjtalanul végezték, ezen felül állványokat és eszközöket díjtalanul adtak használatra. A munka felügyeletét Dóda József munkavezető végezte. Teljesen ingyen ajándékozták: a toronyszerkezet összes faanyagát Kovács Béla az Egyesült Gőzfűrészek Rt. vezérigazgatója, a tetőszerkezethez az összes faanyagot Vígh Gyula fakereskedő és a szolnoki gazdák 385 fuvart ajándékoztak. A meszet és cementet Oppenheim Ottó 50% árkedvezménnyel adta. A toronyra a gömb és kereszt fényezését kedvezményes áron végezte Urbán Ágoston, a bádogosmunkákat Horváth Ferdinánd és Sonkoly Ferenc bádogosok. A toronyra a kereszt feltétele 1921. szeptember 8-án történt. A szentbeszédet dr. Liebner János pápai kamarás püspöki biztos mondta. A színes üvegablakokat 1922-ben ajándékozták: G. Molnár Lajos és S. Papp Borbála, Gyula Gaál család, dr. Kovács Gábor és családja, Nerfeld Ferenc és családja, Szolnoki-Scheftsik Istvánnné.
Padok száma: szentélyben 1, hajóban 32, szájhagyomány szerint egyes hívek ajándéka, ahogy a gyertyatartókat és egyes képeket is.
Az építkezést bőkezűen segítette Szolnok város és a Királyi Vallásalap. Zrumeczky Viktor polgármester, 1922-ben kijelentette: „Vártemplomépítő Bizottság . . .a Vártemplom restaurálását bámulatos energiával folyamatosította." Kétségtelenül a város egész társadalma nagy szeretettet és áldozatot tanúsított a Vártemplom iránt. Felszentelése 1922. szeptember 24-én az egész város ünnepe volt. Hanauer Árpád István váci megyés püspök hosszú kocsisor kíséretében érkezett a város elöjáróságának és a Templomépítő Bizottság tagjaival együtt Szolnok ispán vértanúságának emléknapján és Vártemplomot a Boldogságos Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelte.
A püspök szentmisét mondott a templomban és megköszönte a templom újjáépítésének lehetővé tételét és elvégzését. A szentbeszédet Tóth Tihamér egyetemi tanár, Szolnok város szülötte (későbbi veszprémi püspök) mondta. A beszéd szövegét nyomtatásban közli „Templomszentelésre" címen Tóth Tihamér összes művei XI. kötet 301-310. oldal. Tóth Tihamér szemtanúként említi a jelenlévők „óriási" seregét, a „rengeteg" embert. Korabeli más megállapítás is ugyanezt állítja, hangoztatva a szépséges ünneplést. A Vártemplom felújításának befejéséhez Szolnok város „egyhangú határozattal" 500 000 korona pénzösszeget ajándékozott. A főoltárképet 1923-ban festette és ajándékozta Pólya Iván festőművész.
A főoltárkép Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja fején a magyar koronával és vállán koronázási palásttal. Mária előtt látható Szent Mihály főangyal, amint legyőzi a Sátánt. A legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék a ,,Halotti beszéd" együtt említi „Szent Asszony Máriát és boldog Mihály főangyalt." Az oltárkép utalás Szent István király hitére és Szolnok város katonai jellegére. A néppel szembemiséző oltár és ambó ideiglenesen van ott, anyaga fa 1979-ből. A mellékoltár Szent Józsefet ábrázolja gipsz szoborral. Itt szokott lenni évente a „Betlehem" és a „Szent Sír" ábrázolása. A keresz-telőkút ismeretlen időből való. A halott Krisztus szobra (a Szent Sír utánzatban) és a Feltámadt Krisztus szobra szembeötlő alkotások. A templom többi szobra: Jézus Szíve és Mária Szíve. Ezek a szobrok vélelmezhetően tiroli alkotások a 19. századból. A Piéta régi szobor itt 1989 óta van. A magyar szentek szobrai és Lisieauxi Szent Teréz szobra gyári sorozat alkotások gipszből az első világháború utáni időből. Uti Boldogasszony képét Feszty Masa (Jókai unokája) festette 1959-ben, mint a római „Uti Madonna" kép utánzatát. Ez a kép Vártemplomunkban sajátosan jelentős, mert utalást jelent Szolnoknak ősi és mai közlekedésföldrajzi helyzetére, természetes szárazföldi, vízi, légi útjaira, vasút- és autóbusz-állomásra, repülőterére, tiszai és zagyvái hídjaira, ezekkel kapcsolatos járműszerelő üzemeire, vízisportjára. A templomnak vannak keresztúti képei és zászlói (lobogók) körmeneti baldachinnal. Egy-egy emléktábla hirdeti Prohászka Ottokár és Liebner János emlékét. A sekrestyében van egy rézlemez Krisztus-kép, Szilágy Pál mérnök-tanár műve 1956-ban.
Régi orgonák után a ma is működő orgona Rieger gyártmányú egy manuális és pedálos 15 regiszteres pneumatikus rendszerű zenegép. Ajándékozta 1926-ban Szolnok város „egyhangú határozattal" 92 000 000 korona kifizetésével. Portalanítását, tisztítását, membrán-szelepcseréket, behangolását és intonálását - a hívek költségén - 1989-ben végezte Krzyzewsky Sándor budapesti tanár orgonaszerelő.
Az ülőpadok száma: szentélyben 1, a templom hajójában 32. A hívek kedvére csak a Tisza felőli oldalon van elektromos padfűtés Szabó Sándor pécsi cég munkája 1990-ben.
Vártemplomunk harangjai: Szent István vértanúról nevezett nagyharang súlya 250 kg, Szent Imre hercegről nevezett középső harang súlya 150 kg. Ezeket 1933-ban öntötte Slezák László Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere Budapesten. A harangok fiatal szentekről vannak nevezve, ami jelzi, hogy Vártemplomunk volt a fiatalság, katonák és diákok temploma Szolnokon. A lélekharangot Schaand András Pesten öntötte 1848-ban, súlya 30 kg, idekerülésének ideje és körülménye ismeretlen. Mindhárom elektromos működését 1988-ban szerelte Farkas Titusz monori villanyszerelő. A templom belsejében biztonsági célzatú vasrács van, ezt erősítette és a Szent Antal kápolna elé vasrácsot készített Vágó Jánosné Korényi Kálmán lakatos közreműködésével 1988-ban. A sekrestye belső ajtaja különleges biztonsági rendszerrel működik, ennek beszerelési munkáját kőműves vonalon Csecsei Zoltán, lakatos vonalon Reichard Loránd végezte 1994-ben. Vártemplomunk telke a rajta lévő templommal és szabadtéri kereszttel együtt 1814 m2 nagyságú, tulajdonosa Magyarok Nagyasszonya Egyházközség Szolnok-Vár. Ezen az egyházi tulajdonban lévő területen áll Nepomuki Szent János szobra, csak a szobor Szolnok város tulajdona. Az ingatlan adatai: faliszám Szent István tér 1. Tulajdonlapszáma 214, helyrajzi szám 115. Vonatkozó ügyiratok: Szolnoki Földhivatal 4547/1977 és Váci Püspökség 1238/1977 szám alatt. Az ingatlan teljes hosszában a 3225. számú közlekedési út mellett és a templomépület hosszával párhuzamosan a Tisza felőli oldalon teljes hosszban és külön a plébánia előtt is teljes hosszban különböző közművek (telefon, villany, földgáz, víz, szennyvíz vezetékei vannak a föld felszíne alatt egyházi területen, kivétel a plébánia kerítése előtti vezetékeket.
Fotó: Kósa Károly
1925. április 26-28. Prohászka Ottokár püspök Szolnokon. „Ma megyek Szolnokra! Istenem áldj meg!" (Prohászka feljegyzése.) „Székesfehérvár aranyszájú püspöke Szolnokon" (korabeli helyi sajtóközlemény) a vasútállomásról azonnal a Vártemplomba ment, ahol összesen 8 beszédet mondott és sokat - volt eset, hogy késő éjjelig - gyóntatott. A püspök mindvégig Sághy Sándor vártemplomi lelkész vendége volt. Almásy Sándor főispán a Szolnokon székelő hatóságok, hivatalok, intézmények vezetőit a püspök vezette és megköszönte neki a lelkigyakorlatot.
Fotó: Kósa Károly
A második világháborúban a szovjet hadsereg közeledtének hírére a Varga József segédlelkész 1944. október 26-án magához vette az Oltáriszentséget, a közvetlen hadiállapotra gondolva a hívek otthonában mentették a mozdítható kegyszereket. A november 4-én érkező szovjet katonák a hídépítésre összegyűjtött magyar foglyokat éjszakánként a Vártemplomba zárva őrizte. A templomtető toronyközeli része pedig lövések miatt sérüléseket szenvedett. Az ideiglenes javítások után 1944 telán kezdődött újra a liturgikus szolgálat. A végleges javítást 1947-ben Pápay Miklós építész végezte.
Fotó: Benedek Gábor tulajdona
1965-ben a tetőzetet cserépről palára cserélték. 1976-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, az Állami Egyházügyi Hivatal, a szolnoki Városi Tanács V. B. műszakiosztálya és a püspökség hozzájárulásával az egyházmintegy 140 ezer forint költséggel festette újra templom belsejét. A munkát egy gyömrői díszítőmester vállalta.
1982-ben korszerűsítették a templom fűtését. 1988-ban került sor az orgona javítására, valamint a szobrok és az oltárkép tisztítására, a harangozásvillanyosítására.
1991 őszén hozta létre a Vártemplomért Alapítványt az egyházközség a templom épületének restaurálására, karbantartására; berendezési tárgyainak javítására és pótlására. Ebben az évben az oxidálódott kereszt helyett a toronyra vörösréz keresztet szereltek fel.
Körmenet a Vártemplom búcsúján 1992. október 11-én
1994. A templom fennállásának 170. évfordulója alkalmából az épület külső felújítását végezték el.
Fotó: Kósa Károly
A Vártemplom búcsúján 1994-ben a Repülőtiszti Főiskola Fúvózenekara is közreműködött a liturgián
2011. május 21-én a Szolnok-Tisza Rotary Klub egy jótékonysági kórushangversenyt szervezett a Vártemplom orgonájának felújítására. A kezdeményezés keretébenen fellépett a Juniata Egyetemi Kórus (USA), a tiszafüredi Harmónia Kamarakórus, valamint a szolnoki Kodály Kórus is.
Fotó: Csabai István
2013-ban fejeződött be a templomtorony felújítása. Az órákat is felújították.
Fotó: Mészáros János
2017. december 17-én a hagyományos lengyel karácsonyi ünnepség keretében lengyel-magyar nyelvű szentmisét tartottak a Vártemplomban, amelyet Máthé György szolnoki esperes-plébános és a máriabesnyői Mária-kegyhelyen szolgáló Krzysztof Miklósiak atya közösen celebrált. A szentmisén szentelte meg Krzysztof atya a Vártemplomban elhelyezett Szent II. János Pál Pápa-szobrot is, mely egy lengyelországi adománynak köszönhetően került Szolnokra.
2019-ben újabb külső és belső felújításra került sor. Július 7-én volt az utolsó szentmise, majd fél évre bezárták a Vártemplom ajtaját. Ez idő alatt jelentősen megújult az egész épület. A templombelsőben két méter magasságig leverték a vakolatot, és egy új, szellőző vakolatot vittek fel. Új márványlapozást kapott a templom. A padok is jelentősen megújultak. A szakemberek elvégezték a szükséges bádogosmunkákat, ezzel együtt járdát építettek körbe a templom falai mentén. 2019. december 14-én újra szentmisét celebráltak a felújított Vártemplomban.
Fotó: Csabai István
2020 nyarán a felújított Vártemplom külső homlokzatán állítottak emléktáblát Galgóczi Erzsébet életútja előtt tisztelegve.
Fotó: Major Balázs
Forrás:
Kaposvári Gyula: A szolnoki Vártemplom (Nevezetes épületeink nyomában). Szolnok megyei Néplap, 1988.05.09.
November elsején szentelik fel a szolnoki vártemplomoltárképeit. Új Nemzedék, 1923.10.28.
Simon Béla: Szolnok gyökere.Új Néplap, 1994.02.03.
A szolnoki Vártemplom emlékkönyve. Szolnok, 1994