1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste vereséget szenvedett Mórnál. Ebben a helyzetben az országgyűlés a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos javaslatára elhatározta, hogy az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét.
Perczel Mór (1811-1899)
1849. január 1-jétől a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani.
A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház - Leipziger Illustrirte Zeitung 1851.
A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni. Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is.
A vasútvonalon december 31-től naponta öt (1849. január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak. A kemény hideg, az állandó hófúvások megviselték az embereket, a járműveket és a kocsikat vontató állatokat egyaránt.
Szolnok jóval kisebb város volt, mint ma. Kb. 12000 lakosa és mintegy 1600 kis parasztháza volt. Az ideérkező menekültek szekértábort vertek a mezőváros mellett.
Kossuth Lajos és kísérete a vasúti indóház épületében pihent meg erre az éjszakára. A Perczel Mór által vezetett hadtest, a középponti mozgó sereg védte a kiürítés alatt álló fővárost, majd Szolnokig vonult vissza.
A haditerv szerint a várost, mint a Tisza egyik átkelési pontját, tartania kellett. Perczel különböző alakulatokat kapott a feldunai és a tartalék hadtest állományából is.
Forrás:
1848-1849 Szolnok megyében. Szolnok, 1979.
Bagi Gábor: Adalékok Szolnok város 1848-as történetéhez. IN: Tisicum, 16. Szolnok, 2007.
Kaposvári Gyula: Szolnok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. Szolnok, 1973.