945 évvel ezelőtt...
1075-ben keletkezett I. Géza király adománylevele a garamszentbenedeki apátság részére, amelyben Szolnok város neve többször is szerepelt. A latin szövegben szereplő Zounuk a későbbi századok folyamán a mai Szolnokká alakult. Korábban, 1018-ban és 1046-ban személynévként már feltűnt más forrásokban, de földrajzi névként (civitas) ebben az oklevélben szerepelt először:
"A Tiszán túl adtam Pelu nevezetű földet a Kengelu nevű vízének a révje felett, a sajt határai mellett. Ennek a földnek első része Zounok polgárai között oszlik meg. Majd a Zeku következik, mely később a mező közepén határvonalat képez Szent Benedek ottani faluja és a Zounok városbeliek földje között ... Zounok mellett a Meler nevű víz..."
A Tisza nem csak ivóvizet szolgáltatott, hanem évszázadokon át a vidék egyik fontos éléskamrája volt, így tehát érthető, hogy 1075-ben miért került ez a terület adományként a garamszentbenedeki bencések tulajdonába. Innen szállították nyáron a szárított és füstölt halat a kolostor számára.
Az oklevél egyike annak a 12 forrásnak, amelyet a legszigorúbb mércével mérve is hitelesnek fogadnak el az Árpád-kor kutatói. Ez a történelmi forrás szolgált 1975-ben a 900 éves jubileumi ünnepségsorozat alapjául.
695 évvel ezelőtt...
Károly Róbert visszaváltotta Szolnok városát Kokas mestertől 1325-ben. A Tisza menti, szabadok által lakott faluért hasonló értékűt biztosított számára.
640 évvel ezelőtt...
1380-ban Nagy Lajos király birtokába kerül a város. 1426-ig királyi tulajdonban is maradt.
575 évvel ezelőtt...
1445-ben Pálóczy László és Simon szerezte meg Szolnokot. A Pálóczyak csaknem száz évig voltak Szolnok urai.
515 évvel ezelőtt...
1505-ben született báró Zay Ferenc katona, író és politikus, akit 1550 szeptemberében neveztek ki a szolnoki vár élére.
1505-ben született Szegedi Kis István kálvinista hitszónok, aki a török foglya volt Szolnokon 1561 és 1563 között. A bég megengedte, hogy a szolnoki hívek látogathassák.
470 évvel ezelőtt...
1550. szeptember 10-én kezdődött meg a szolnoki vár építése. Gr. Salm Miklós és Báthori András seregei megszállták Szolnok környékét, hogy az építési munkálatok zavartalanságát biztosítsák. Akkor ásták a Zagyva mostani medrét a Tabán kiszögelésétől a mostani torkolatig. 1550 végére a belső vár védművének megépítése nagyjából befejeződött.
Az építkezésen számos idegen építőmester, hadmérnök is részt vett. Egyikük Bernardo Aldana tábormester, spanyol zsoldosvezér, aki 1548–1552 között Magyarországon harcolt a császár szolgálatában.
460 évvel ezelőtt...
1560-tól 1561-ig Parlaghi György és Horváth testvérek voltak Szolnok birtokosai.
445 évvel ezelőtt...
1575-ben a szolnoki várban fejezte be Ibrahim bin Ali Dzselálzde Musztafa Nagy Szulejmán hadjáratáról szóló kódexének illusztrálását.
425 évvel ezelőtt...
A 15 éves háború alatt 1595 őszén egy kisebb sereg Miksa főherceg vezetésével Szolnok ellen vonult, de a várat bevenni nem tudta. Az ostrom azonban a Tisza-hidat sem kímélte.
P. Zimmermann rézkarca Szolnok 1595. évi ostromáról - Szolnok képekben
1595 után, talán Mürtezá pasa budai beglerbégsége idején a nyugatra néző belgrádi kapu fölé kőtornyot emeltek.
335 évvel ezelőtt...
1685. október 18-án szabadult fel Szolnok 133 évnyi török uralom alól. Musztafa szandzsákbég ostrom nélkül adta fel a várat, de elmenekülése előtt nem csak az erődítményt, hanem a várost és a Tisza-hidat is felgyújtotta.
Mercy és Heissler tábornok csapatai így elvágták a hódoltság központja, Buda várának keleti utánpótlási vonalait. A város pedig a magyar Kamara birtokába került. A muszlim lakosság elmenekültével Szolnokon magyar és német katonák és családtagjaik maradtak.
Azonban az ország más részein még javában zajlott a háború, így Szolnok felvonulási területnek számított. Új hadművek létesültek, és a várat is újjáépítették, amely 1690 körül készült el teljesen.
310 évvel ezelőtt...
1710-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem intézkedésére Csajághy János brigadéros várparancsnok újjáépítette az 1703-ban a kurucok által elfoglalt szolnoki várat, azonban október 17-én egy rövid ostromot követően a császári haderő, élén Cusani tábornokkal vette újra birtokba.
1710-ben visszatértek a ferencesek és megkezdték az anyakönyvek vezetését. Ekkor települt újjá a Külsőváros (Parasztváros) is.
290 évvel ezelőtt...
1730-ban alakult meg a Kármelhegyi Boldogasszony Társulat a városban.
245 évvel ezelőtt...
1775-ben 211 szolnoki gazda kezdte a szőlőtelepítést Szandaszőlősön.
240 évvel ezelőtt...
1780-ban Szanda és Varsány közötti terület egy részét szántás alá fogták és dohánytermesztésbe kezdtek.
235 évvel ezelőtt...
1785-ben a szolnoki várat az uralkodó eladta a Kamarának.
230 évvel ezelőtt...
1790-ben és 1791-ben a rossz termés 200 ember halálát okozta.
225 évvel ezelőtt...
1795-ben a kedvezőtlen időjárás gabonahiányt okozott.
220 évvel ezelőtt...
1800-ban készült az ülő Krisztus-szobor Szolnokon.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
205 évvel ezelőtt...
1815-ben létesületek Szolnokon az első vasárnapi rajziskolák, amelyek az ipariskolai oktatás gyökerének is tekinthetőek. 1875-ben az ipartestület elnöke kieszközölte, hogy a mesterek vasárnap rajzoktatásra küldjék a tanoncaikat.
200 évvel ezelőtt...
1820. június 25-én tartották az utolsó szentmisét az eredeti gótikus Vártemplomban, amelynek a falait felhasználva épült fel az új templom 1822 és 1824 között.
1820-ban alapították a Kőrösi féle leányiskolát.
1820-ban a Tudományos Gyűjteményben megjelenik Gorove László (1780-1839) író, akadémikus Szolnok Várának viszontagságai című tanulmánya.
195 évvel ezelőtt...
1825-ben született Müller Adolf (1825-1891), a festőnek készülő 48-as honvédszázados városi tisztviselőként az 1850-es évektől szervezte a művészek szolnoki tartózkodását. Pettenkofen pedig mindig Müller műteremházában vendégeskedett.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
190 évvel előtt...
1830-ban alapították meg az újvárosi iskolát.
185 évvel ezelőtt...
1835. május 24-én született Jászberényben Sipos Orbán (1835-1926) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1835. szeptember 29-én született Szolnokon dr. Balogh Kálmán (1835-1888) farmakológus, akadémikus, az Orvosi Hetilap egyik szerkesztője. Szülőháza falán (ma Balogh Kálmán utca 8.) 1928-ban emeltek emléktáblát, amely Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) szobrászművész alkotása.
1835-ben készült el a belvárosi római katolikus templom toronysisakja. A klasszikus stílusú toronysisak és tűzkiáltó erkély Homályossy (Tunkel) Ferenc (1769-1840 k) építész munkája. A körüljárható rácsos erkélyről figyelte a tűzőrség a várost. Tűz esetén félreverték a harangokat és vörös zászló segítségével jelezték, hogy merre induljanak az önkéntes tűzoltók. Ekkor készült el a toronysisak aranyozása is.
Ebben az évben épült fel a ferences gimnázium is. A Templom utcában található klasszicista stílusú iskolaépület Szvitek Márton szolnoki ácsmester munkája. A kisgimnázium színvonalas oktatásáról hamar ismertté vált.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
180 évvel ezelőtt...
1840-ben került sor az első vegyes házasságra Szolnokon. Egy református vallású debreceni ács és római katolikus szolnoki arája kelt egybe.
1840 körül épült a késő klasszicista stílusú földszintes lakóház az egykori Molnár (ma Szapáry út) utcában.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
170 évvel ezelőtt...
1850-ben alakult meg a zsidó hitközség Szolnokon. Abban az évben jött létre szentegyletük.
165 évvel ezelőtt...
1855. augusztus 20-án Nagykőrösről Tiszakeszire utazása közben Arany János (1817-1882) megfordul a szolnoki indóházban.
1855. november 28-án született Kecskeméten Hild Viktor (1855-1929) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye levéltárosa, régész és közéleti író.
1855-ben került mai helyére a Szomorú Jézus szobor. A régi temetőt a város abban az évben sétatérré alakította át. A szakrális alkotás nem illett az újonnan kialakított miliőbe.
160 évvel ezelőtt...
1860-ban Prielle Kornélia (1826-1906) színésznő fellépett a Jász-Kürt Vendéglő színpadán a Kaméliás hölgy szerepében. E vendéglőről kapta a nevét az utca, amelynek sarkán állt egykor az épülete.
Pollák Zsigmond metszete - Vasárnapi Újság
Scheftsik család 1860-ban építette fel az ország egyik legkorszerűbb hengerműmalmát és gőzfűrészüzemét, a Szent István malmot.
1860-ban épült fel a város főterén a Magyar Király Szálloda. Egy helyi vállalkozó, Obermeyer Lajos klasszicista stílusú bérháznak szánta, azonban az 1876-ban megyeszékhellyé váló városnak szüksége volt egy reprezentatív szállóra, így funkciót váltott az épület.
A műemlék épület napjainkban a Damjanich János Múzeumnak ad otthont.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1860. évi tagosítás alkalmával a protestáns egyházközség egy 750 négyszögölnyi területet kaptak a várostól temető céljára. Ez a Kőrösi úti temető alapja, amelyet 1927-ben bővítettek a mai nagyságúra.
150 évvel ezelőtt...
született Heves Kornél (1870- 1945) író, aki 48 éven át főrabbiként lelki gondozója volt Szolnok zsidó vallású polgárainak. Tudományos cikkei, tanulmányai jobbára a felekezeti sajtóban, illetve évkönyvekben jelentek meg. Egyházi szónoklatait, imádságait, fohászait és verseit két nagy terjedelmű kötetben foglalta össze.
145 évvel ezelőtt...
1875-ben alakult meg a MÁV műhely olvasószobája.
1875-ben látogatott először Szolnokra Deák Ébner Lajos (1850-1934) festőművész. "Én 1875-ben jöttem le először Szolnokra, akkor ott Aggházy Gyulát találtam, mint a magyar piktorok közt az elsőt, aki Szolnokon lett légyen. Előttünk csak [August Xaver Karl von] Pettenkofen járt még. Én mindjárt első ott tartózkodásomat megnyújtottam egy évre, úgyhogy a telet is ott töltöttem Szolnokon... utánam Mednyánszky [László] rándult le és ugyancsak egy telet töltött velem Szolnokon. Később Bihari [Sándor] jött..." A városban alkotó művészek alkalmi szállásokon laktak, majd 1899-ben a kultuszminiszterhez fordultak, hogy támogassa letelepedésüket Szolnokon.
1875. november 3-án Almay Olivér színtársulata lépett fel Szolnokon. Egressy Gábor "Két Sobri" című színdarabját adták elő.
140 évvel ezelőtt...
1880-ban épült fel a szolnoki Zagyva-híd. Halpert Nátán máramarosszigeti vállalkozó munkáját dicsérte a háromnyílású, 60 méter hosszú fa szerkezet, amelyet a közeli művésztelep alkotói sokszor megörökítettek. 1919-ben a román tüzérség támadása következtében a Zagyva-híd első nyílása is megsemmisült.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
135 évvel ezelőtt...
1885. február 1-jén alakult meg a Szolnoki Ipartestület.
1885-ben Herman Ottó (1835-1914) természettudós meglátogatta dr. Lengyel Antal (1839-1906) birtokos szandai szőlőtelepét.
130 évvel ezelőtt...
1890. január 3-án született Kassán dr. Balogh Béla (1890-1947) antropológus, a Verseghy Ferenc Gimnázium tudós tanára volt. Munkája eredményeként alakult meg a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület. A létrejött közgyűjtemény első igazgatója volt.
Dr. Balogh Béla - Damjanich János Múzeum
1890. július 6-án jelent meg először a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok. A hetente kétszer megjelenő sajtótermék 54 éven át szolgálta a megye lakosságát.
1890 október elején Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész Aradra tartó vonatútja során érintette Szolnokot, majd egy évvel később újra megfordult megyeszéhelyen a világhírű művész.
125 évvel ezelőtt...
1895. július 11-én született Kiss Gábor (1895-1963) árvaházi ülnök, költő. 1920-ban került Szolnokra. A szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör egyik alapító tagja és főtitkára volt. 2005-ben Kiss Gábor Emlékbizottság alakult születésének 110. évfordulója alkalmából, és egy emléktáblát állítottak a Szabadság tér 2. számú házon, ahol a költő élete utolsó éveiben lakott.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1895. november 22-én született Kemény László (1895-1989) középiskolai tanár, a Szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (később Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola) igazgatója (1941-1960).
a szolnoki MÁV Járműjavító Kőrösi úti telephelyén álló víztorony 1895-ben épült, mely Otto Intze német mérnök víztartály-szabadalma alapján készült eklektikus stílusban. Számos hasonló víztorony épült akkor az országban, de ezek közül ma már csak kettő áll.
1895-ben nyitotta meg kapuit a Nemzeti Szálloda. Fodor (Fischbein) Dániel 1890-es évek elején a református egyház Molnár (ma Szapáry) utcai telkét megvásárolta, hogy szállodát építsen. Az eklektikus épület tervezésével Kocsis Lajos aradi műépítészt bízta meg. A tulajdonos sok pénz fordított a szálloda építésére, amely külön áramfejlesztővel is rendelkezett.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1895-ben került sor a városban az első polgári házasságkötésre.
120 évvel ezelőtt...
született Baradlai-Remillong Albert (1900-1939) tisztviselő, költő, a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tagja.
1900-ban készült el a MÁV gőzmozdony-javító csarnoka.
1900. október 7-én hunyt el Scheftsik István (1829-1900), Szolnok egykori polgármestere.
Id. Scheftsik István - Szolnok könyve
115 évvel ezelőtt...
1905 februárjában Szolnok város képviselőtestülete elfogadta az állandó színház felépítésére tett javaslatot.
1905. február 15-én született Szolnokon Vidor Győző (1905-1979) tanár, író, szerkesztő, a Verseghy Irodalmi Kör titkára.
1905. augusztus 20-án leégett a Hungária gőzmalom. Lisztrobbanás következett be. Telítődött a malom belső levegője a finomra őrölt liszttől, így megnövekedett az égési felülete. Ez olyan gyors égést okozott, hogy valósággal robbanás ment végbe a zárt térben.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1905. december 23-án született Dancsi József (1905-1975) fűtőházi vízműlakatos, szociáldemokrata munkásvezető, a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megválasztott elnöke. 45 évvel ezelőtt, méltatlanul mellőzve hunyt el.
1905-ben épült a Szolnoki Művésztelep műromja. A torony Frecskai András és Pongrátz Károly alkotása.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
110 évvel ezelőtt...
1910-ben adták át az Eötvös téren álló víztornyot. A 36 méter magas épület tetején tűzoltói figyelőállás is működött (1924-1932). Még abban az évben nagy összegű kölcsönt vett fel a város egy korszerű vízvezeték-hálózat megteremtésére. 1910-től már nem csupán artézi kutakból nyertek vizet, hanem a Tisza-vizet is fogyasztásra alkalmassá tették.
Szűcs Zoltán felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1910-ben Újság címmel jelent meg az első napilap Szolnokon.
105 évvel ezelőtt...
1915-ben hunyt el a szolnoki születésű Wittmann Viktor (1889-1915) gépészmérnök, a magyar repülés úttörője.
Wittmann Viktor - A Motor
Sebesült katonák és a gyógyítóik az I. világhháború idején. 1915-ös csoportkép a szolnoki katonakórházból. Forrás: Szolnok képekben
100 évvel ezelőtt...
1920. december 7-én a Teleki-kormány elfogadta földreformról szóló 1920. évi 36. törvénycikket. A földreform keretében 1920 és 1927 között köztisztviselőknek, hadirokkantaknak, törpebirtokosoknak és földnélkülieknek Szandaszőlősön gróf Nemes Albert birtokából is kiosztottak 1200 kataszteri holdat. További házhelyeket parcelláztak ki a Schetfsik- és a Fodor-birtokból. A kertváros kimérése is ekkor indult meg.
1920-ban választották dr. Kenéz Bélát (1874-1946) Szolnok országgyűlési képviselőjévé az Országos Kisgazda- és Földművespárt tagjaként.
Dr. Kenéz Béla - Szolnoki fejek
Betkowski Jenő (1888-1972), a Verseghy Gimnázium tudós tanára 1920-tól kezdődőleg a második világháború befejezéséig folytatta kutató- és gyűjtőmunkáját a tiszai közlekedésben nagy jelentőségű mesterségről, a tiszai fahajózásról és fahajóépítésről.
Damjanich János Múzeum kiadásában megjelent kötete
95 évvel ezelőtt...
1925-ben választották a város polgármesterévé Tóth Tamást (1893-1941), aki 1937-ig töltötte be ezt a tisztséget. A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló és városi fürdő, a tárház létesítése, a színház átépítése, a hőforrás fenntartása nevéhez fűződik. Közegészségügyi, pedagógiai és városfejlesztési politikája széleskörű elismerést és közszeretetet biztosított számára. 1935 végén egy sikkasztási ügyben indult nyomozás, amely a városvezetés tisztikarát is érintette. Habár a felelősök ellen nem indult büntető eljárás, a polgármester a közvélemény nyomására lemondott.
1925-ben épült fel a Szegények Háza. A város 1924. december 30-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a vásártér Rékasi úti részén egyemeletes szegényházat épít. A mai Eötvös téren álló épület kivitelezője Gyura Kálmán és társa volt.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1925 körül épült Nerfeld Ferenc Bankház a belvárosban az egykori Faragó Sándor nyomdája helyén. A neobarokk stílusú reprezentatív homlokzatának különösen szép dísze volt a kiugró erkély a négy női szoborral. A kétemeletes igazán impozáns épületegyüttes 1969 tavaszán azonban leégett.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1925-ben kezdődött meg a Magyar Királyi Bábaképző Intézet építése is. Az épületet Korb Flóris (1860-1930) és Kappéter Géza (1878-1948) budapesti építészek tervezték. Az építkezés vezetője Csánki Rottman Elemér építészmérnök volt, amiért kultuszminiszteri jutalomban részesült. Az egy évvel később átadott intézmény közel 80 szülőanya higiénikus ellátását tette lehetővé.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
90 évvel ezelőtt...
1930. január 25-én született Szolnokon dr. Horváth Csaba (1930-2004) akadémikus.
Az 1930/31-es iskolai évben állami leánylíceummal gyarapodott a megyeszékhely középiskoláinak sora.
Pávai Vajna Ferenc 1928 szeptemberében kiváló minőségű termálvízre bukkant. A termálvizet a Tisza Szálló és Gyógyfürdő gyógyászati célra hasznosította, valamint 1930-tól palackozott ásványvize is volt. A márka névadója Pólya Tibor (1886-1937) volt, ő rajzolta a palackok címkéjét is.
1930-ban a magyar királyi honvédség csapattesteit történelmi személyekről nevezték el. Ekkor vette fel a szolnoki 10. honvéd gyalogezred a Bethlen Gábor nevet. 1940. június 18-án került sor az ezred ünnepélyes zászlószentelésére.
85 évvel ezelőtt...
1935. március 17-én tartották a Középmagyarországi Autó és Motor Club (KAMC) osztálygyűlését a vármegyeháza épületében. Ekkor alakult meg az automobil és motorkerékpár, valamint a sportrepülő és motorcsónak szakosztály. Három hónappal később, június 23-án – a KAMC repülőnap keretében – megkeresztelték a két szolnoki építésű vitorlázógépet, melyek az „Imre” és a „Miklós” nevet kapták. Szolnok a vitorlázó repülés egyik fellegvára lett.
Szolnoki Repülős Újság
1935. május 2-án született B. Nagy Pál vívó, a magyar párbajtőr válogatott tagja.
1935. május 17-én született Jászladányban Tálas László (1935-2004), a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója (1982-1998). Nevéhez fűződik a közgyűjtemény épületének rekonstrukciója 1996-ban. Szolnok önkormányzata Ezüst Pelikán díjjal ismerte el szakmai munkáját.
1935. szeptember 22-én a szolnoki Móricz-liget adott otthont a Nagykunsági Pásztortalálkozónak. Az eseményt tekintik előzménynek az 1999 óta évente megrendezett Szolnoki Gulyásfesztivál szervezői.
1935-ben jelent meg Nagy Lajos a "Három magyar város” c. kötete, amelyben Szolnok 1930-as évekbeli korrajza is szerepel. Neki van emléktáblája a Szapáry úton itt tartózkodása emlékére.
1935-ben kiadták Pécsett a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene című monográfiát, melyet dr. Scheftsik György, a vámegye főlevéltárosa szerkesztett.
Kemény László és dr. Pauka Tibor sajtó alá rendezték és megjelentették Verseghy Ferenc szolnoki születésű tudós költő Rikóti Mátyás című elbeszélő költeményét.
1935-ben elkezdődött a Szolnoki Papírgyár építése az egykori Hungária Műmalom helyén. Az építés a tervezetthez képest elhúzódott, de már 1936. július 7-én megkezdte a termelést a gyár 1. számú papírgépe.
80 évvel ezelőtt...
1940. június 2-án leplezték le gróf Szapáry Gyula (1932-1905) miniszerelnök szobrát Szolnokon. Az egész alakos szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása, amely a II. világháborús bombázások során sérült meg.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1940. június 2-án nyílt néprajzi tárlat a Szolnoki Művésztelepen a könyvtár és múzeumi egyesület szervezésében.
1940-ben jelent meg Budapesten Suchyné Sovány Mária, a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tagja Tavaszi láng című regénye.
1940-ben hunyt el Bodnár Andrásné Ligeti Erzsébet (1897-1940), Szolnok harmincas évekbeli társadalmi életének egyik legismertebb, írásai és emberi magatartása révén nagyon kedves nőalakja.
1940-ben kezdték építeni a Hetényi Géza Kórház háromemeletes, 180 ágyas pavilonját.
1940-ben épült fel a Holt-Tisza partján a repülőkiképző-iskola épülete.
75 évvel ezelőtt...
1945. február 3-án jelent meg Zsemlye Ferenc szolnoki polgármester hirdetménye a rendőrség megszervezéséről.
1945-től jelent meg a Tiszavidék című demokratikus néplap Szolnokon, amely a Szolnok megyei Néplap indulásáig, négy éven át minden kedden tudósított a megyei eseményekről és a világ történéseiről.
1945-ben vette birtokba a szovjet hadsereg a 68. gyalogezred laktanyáját A rendszerváltásig a Vörös Hadsereg használta az épületegyüttest.
Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
70 évvel ezelőtt...
1950. január 1-jén alakult meg a Szolnoki Gépkocsiközlekedési Vállalat, amely később egyesült a szolnoki MÁVAUT-kirendeltséggel.
1950-ben bevezették a tanácsrendszert. Szolnok város első tanácselnöke Ragó József lett.
1950-ben nyílt meg a népművelési tanács előadóteremmel és klubszobákkal felszerelt Ságvári Endre Művelődési Háza.
Tóth Tibor felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
65 évvel ezelőtt...
1955. március 1-jén nyílt meg a Verseghy Ferenc Könyvtár önálló gyermekrészlege. A gyermekkönyvtár kezdetben külön, az Úttörőház épületében, majd 1963-ban a felnőtt olvasószolgálattal egy helyen, a Kossuth téren várta a gyermekolvasókat.
Pápay Lászlóné, a Gyermekkönyvtár első osztályvezetője
1955. április 3-án ünnepélyes keretek között avatták fel Szolnokon a Szolnok Megyei Rendelőintézet és a Megyei Kórház új sebészeti, szájsebészeti osztályait, valamint vérkonzerváló állomását. Az ünnepi emelvényen helyet foglalt dr. Román József egészségügyi miniszter, dr. Drexler Miklós és dr. Simonovics István egészségügyi miniszterhelyettesek is.
A Szolnoki Légierő SK (1953-1957) labdarúgócsapata szerepelt az NB I-ben az 1955-ös idényben. Később a klub egyesült a Vasas Ikarus csapatával.
1955-ben terméskövekből árvízvédelmi támfal készült, ekkor a Tisza felőli várfal nyomvonalán az erődítmény egykori hangulatát visszaidéző kis kaput is helyreállították. 2006-ban azonban az árvíz miatt a támfal megerősítésekor befalazták a kaput.
1955 szeptemberében kezdődött meg a tanítás az Áchim András úti Általános Iskolában.
Szolnok megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
60 évvel ezelőtt...
1960-ban Szolnokra helyezték az alföldi kőolaj- és földgázkutatás központját. 17 évvel később a kőolajkutató vállalat is a városban működött.
55 évvel ezelőtt...
1965-ben alakult a Ganz Villamossági Művek szolnoki üzeme, amely hegesztett vasszerkezetek, egyenáramú gépelemek és transzformátorok gyártására szakosodott.
Szolnok Megyei ÁÉV felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1965-ben alakult meg Bali József vezetésével a Szolnoki Szimfonikus Zenekar.
50 évvel ezelőtt...
1970. január 1-jén lépett hatályba a Szolnoki Helyőrségi Zenekar állománytáblája. A Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola (utóbb Repülőtiszti Főiskola) zenekaraként működött.
1970 májusában hatalmas áradás vonult le a Tiszán.
Archív felvétel - Damajnich János Múzeum
1970-ben alakult meg a Volán Tröszt 7-es számú, Szolnok megyei vállalata.
1970-ben került Szurmay Ernő (1923-2016) a Szolnok megyei Verseghy Ferenc Könyvtár élére, és nyugdíjazáig 1984-ig irányította az intézmény szakmai munkáját. Nevéhez fűződik az országos Verseghy-emlékülések szervezése, egy fordítóműhely vezetésével számos Verseghy-mű magyar nyelven való kiadása.
45 évvel ezelőtt...
a város 900. évfordulója időszakában számos jelentős beruházás készült el:
1975. március 27-én Szolnok belvárosában felavatták az új, 145 férőhellyel rendelkező Pelikán Szállót.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1975. május 30-án megtörtént a Városi Sportcsarnok műszaki átadása a Tiszaligetben.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1975. július 12-én, a 25. Vasutasnapon adták át az új korszerű pályaudvart és a Jubileum teret. 1968 és 1976 között több ütemben valósult meg az új személy- és rendezőpályaudvar, valamint körzeti teherpályaudvar kialakítása.
1975. augusztus 19-én Losonczi Pál (1919-2005), a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt az előadója az alkotmány ünnepére rendezett szolnoki nagygyűlésnek, majd ő avatta fel a város jubileumára készített emlékművet, Gyurcsek Ferenc Tanúhegy című alkotását.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1975 szeptemberében adták át a Vízügyi Szakközépiskola épületegyüttesét. Később a Kereskedelmi Főiskola költözött e falak közé, majd a tiszaligeti Campus elkészülte után egy ideig üresen állt az épület. Napjainkban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala működik az épületben.
1975 őszén nyílt meg a 2500 négyzetméter eladóterű Centrum Áruház.
Tóth Tibor felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1975. november 4-én autóbalesetben elhunyt Kanizsa Tivadar (1933-1975) a Szolnoki Vízügyi-Dózsa vízilabda edzője, olimpiai bajnok.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
1975. november 15-én volt a Kulcskeresők című Örkény-dráma ősbemutatója a Szigligeti Színházban. Örkény István (1912-1979) írót rokoni szálak fűzik Szolnokhoz, apai ágon az Ösztreicher rum- és likőrgyáros leszármazottja. Örkény a város 900 éves jubileumára kapott felkérést, hogy írjon színművet a szolnoki teátrum számára.
Plakát - Verseghy Ferenc Könyvtár
Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves címmel Gál István (1933-2007) filmrendező dokumentumfilmet forgatott a megyeszékhelyről. A városfilmhez Nagy László (1925-1978) írt verset:
"Túl az álmon, mégis ezüsthúron,
sorsok futnak síksági vasúton.
S kapujában édes földnek, égnek,
ott ahol a sínek összeérnek:
köt az élet szép eleven csokrot,
sorsok, végre ti is találkoztok."
40 évvel ezelőtt...
1980-ban alakult meg a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes a szandaszőlősi általános iskolában.
A Jászkun Fotóklub 1980-ban alakult. Első elnöke Tabák Lajos (1904-2007) fotóművész volt. A szolnoki székhelyű klub tagjai jelentős sikereket értek el különböző pályázatokon.
35 évvel ezelőtt...
1985. május 1-jén sugározták az első 20 perces helyi adást Szolnokon. A Széchenyi lakótelep 2500 lakásában élő kábeltévé előfizetők láthatták először ezt a műsort.
30 évvel ezelőtt...
1990-ben a városi önkormányzat megalapította a Szolnoki Gyermek és Ifjúsági Közalapítványt, azzal a céllal, hogy a volt KISZ és úttörő szövetség nagy értékű vagyonát tartsa egyben, kezelje. Az ingatlanok hasznosításából segítse elő a Szolnok Városi gyermekek táboroztatását, üdültetését, és a kuratóriumon keresztül pályázati úton teremtsen alapot különböző ösztöndíjakra, valamint városi gyermek és ifjúsági rendezvények költségeire.
1990 őszén került sor a rendszerváltást követő első helyhatósági választásokra. Kőnig László vegyész-üzemgazdász (SZDSZ) lett a város polgármestere. 1990. október 29-én került sor a szolnoki önkormányzati testület alakuló ülésére.
Kőnig László - Új Néplap archívum
1990 őszén mutatta be a Szigligeti Színház Gabriel García Márquez Száz év magány című drámáját. Schwajda György készítette el a szolnoki teátrum számára a színpadi változatot, amelyet Taub János (1927-2010) rendezett. Törőcsik Mari és Garas Dezső főszereplésével színpadra állított alkotás számos szakmai sikert hozott az alkotóknak.
25 évvel ezelőtt...
1995-ben indult el helyi rádióként az Aktív Rádió Szolnokon az FM 92.2 MHz-es frekvencián.
1995-ben a Neusiedler Austria tulajdonába került a Szolnoki Papírgyár.
20 évvel ezelőtt...
2000. január 19-én hunyt el dr. Tarján Imre (1912-2000) fizikus, aki Szolnokon a Verseghy Gimnáziumban érettségizett 1930-ban.
2000. április 19-én 1041 centiméteren tetőzött a Tisza Szolnoknál. A folyó szolnoki szakaszán az elmúlt évtizedekben háromszor (1999, 2000, 2006) alakult ki a város elöntésével fenyegető vizszint.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
2000. június 26-án leplezték le a szolnoki gettóba összezsúfolt áldozatok emléke előtt tisztelgő márványtáblát. Az első zsidó templom és iskola helyén álló Pelikán Hotel épület külső homlokzatán helyezték el az emléktáblát.
a Széchenyi István Gimnázium melletti parkos részen kapott helyett Páldi István fafaragó munkája, amely Szent István király koronázásának emlékére készült 2000-ben. A kopjafát a NEFAG Zrt. és Szolnok megyei jogú város önkormányzata állíttatta a Széchenyi lakótelepen.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
a Millenniumi ünnepségsorozat keretében 2000-ben adták át a Vincze Sándor építész tervezte szolnoki Millenniumi Emlékparkot, amely a Kárpát-medencét ábrázolja, a Kárpátok vonulatától az Alpokaljáig. Az emlékpark központi alakja Somogyi Árpád szobrászművész alkotása Árpádházi Szent István fejszobra.
2000. szeptember 1-jén tartották az első Város Napját. A város akkori vezetése úgy határozott, hogy minden évben a Pest-Szolnok vasútvonal megnyitásának évfordulója legyen Szolnok Napja.
2000-ben jelent meg a Múltlapozgató című szolnoki képeskönyv a helyi Fotogruppe Kiadó Kft. gondozásában, valamint ebben az évben látott napvilágot A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig alcímet viselő várostörténeti kiadvány is.
15 évvel ezelőtt...
2005-ben állítottak emlékjelet a Szolnoki Panteonban Czibulás Péter (1940-2003) színművész tiszteletére.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
Gróf Széchenyi István (1791-1860) nevét viselő városrész központi részén, a gimnázium előtt alakítottak ki egy parkot. A szökőkúttal és padokkal gazdagított, fákkal övezett zöld területet 2005-ben a reformkori államférfi tiszteletére avatták fel.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
10 évvel ezelőtt...
2010-ben jelent meg Szolnok könyve. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára és a Damjanich János Múzeum szakemberei mellett számos közművelődésben és a város történetében jártas publicista közreműködésével készült el a tanulmánykötet.
Borítóterv Horváth Sándor - Szolnok könyve
5 évvel ezelőtt...
2015. január 20-án hunyt el Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep alkotója.
2015. szeptember 1-jén avatták fel a kerámia napórát a szolnoki Széchenyi István Gimnázium sportcsarnokának homlokzatán.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
Forrás:
Dohanics János: A Szolnoki Papírgyár múltja, jelene és jövője. Jászkunság (1973.06-09.): 100-104. [elektronikus dokumentum]
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múlja és jelene. Pécs, 1935.
Márki Sándor Szabolcs. RézAngyalok szárnyakon. [Budapest], 2019.
Millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2000.
Az önkormányzati testület alakuló ülése Szolnokon. Új Néplap (1990.10.30.): 1, 2.
Szabó László: Szolnok város művelődéstörténete, 1075-1990. Szolnok, 1998.
Szolnok. A vársispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Budapest, 2000.
Szolnok képekben. Szolnok, 1984.
Szolnok könyve. Szolnok, 2010. [elektronikus dokumentum]
Összeállította Károly Nóra könyvtáros - Verseghy Ferenc Könyvtár