Az 1930-as évek közepén jelent meg Szolnok város és a vármegye címtára a Faragó Sándor Könyvnyomda kiadásában.

A kiadó hirdetése a kötetben

A kötet érdekessége, hogy szerkesztője dr. Vajda Gyula államrendőrségi detektív volt, aki Kecskemétről került Szolnokra. A korabeli újságok szerint a bűnügyek feltárásában is sikeres nyomozó részt vett például Kassák Lajos 1932-es szolnoki látogatásának rendőrségi megfigyelésében is, mint a Magyar Királyi Rendőrség szolnoki kapitányság detektív csoportjának vezető helyettese.

Nincs információnk arról, hogy milyen okból kapta meg a szerkesztői feladatokat egy detektív. Ahogy bevezetőjében írja: "Hivatali állásom és beosztásom alkalmat nyújtott arra, hogy a vármegyét megismerjem, annak lüktető kereskedelmi és ipari életét megfigyeljem. Ez ad nekem reményt arra, hogy könyvem a hozzáfűzödő közérdeknek meg fog felelni és hosszú időn át jó szolgálatot fog tenni mindazoknak, akik a hivatalokban, a gazdasági, ipari, kereskedelmi, magán és társadalmi életben tájékozódni kívánnak."

Az adattárhoz Almásy Sándor (1874-1958) főispán írt ajánlást, valamint dr. Tóth Tamás (1893-1941), Szolnok polgármestere és dr Elek István (1883-1958) tiszti főorvos írt egy-egy rövid bevezető tanulmányt Szolnokot méltatva. A kötet Dr. Elek Istvánnak a szolnoki termálvizekről szóló ismertetőjét és a Tisza Szálló részletes reklámját is tartalmazza.

Dr. Tóth Tamás polgármester

Kétségtelen, hogy Szolnok városát elsősorban geográfiai adottságai: folyóparti fekvésében, országutak és vasutak csomóponti elhelyezkedésében rejlő helyzeti energiái terelték a fejlődés útjára. - De szintúgy vitathatatlan, hogy éppen e kedvező fekvése okozta azt is, hogy a történelem viharai széles pasztákban paskoltak végig rajta. - E viharok mennydörgő robaját azután már csak lakói leírhatatlan energiája, elpusztíthatatlan életkedve volt képes a munka halk zenéjévé halkítani, haragos villámcsapásainak pusztításai után csak a
magabízó kitartás és a jobb jövőbe vetett fanatikus hit tudott a romokon új életet fakasztani. A környezet és az ember, a geográfiai viszonyok szerencsés alakulása és a lakosság kiváló képességei és készségei egymást kiegészítve rakták le a történelem során a mai Szolnok fundamentumát.

Az örökkévalóságba hunyó évszázadok sodra hullámhegyen - hullámvölgyön hömpölyögtette az egymást váltó nemzedékek életét. De az utolsó fél évszázad viszonylagosan nyugodtabb folyása sem bírta megtörni Szolnok lakosságának szinte végzetszerű sorsát. Megszűntek ugyan ez idő alatt a háborúk, a portyázó ellenséges csapatok Szolnok régebbi történetéből oly szomorúan emlékezetes dúlásai, elkerülték a várost a természeti csapások (tűzvész, ciklon, árvíz) iszonyú pusztításai, elpihentek a járványos betegségek borzasztó bacillusai. És mégis. . . ! Mégsem tudott Szolnokon olyan tradíciókban gyökerező, nemzedékek hosszú rendjén kialakuló törzslakosság kifejlődni, mint a felvidéki, vagy dunántúli városokban.

Szolnok 1876-ban megyeszékhely lett. Egyik hivatal a másik után került falai közé, seregestül létesültek köz- és magánintézmények. Lakosainak száma egyre duzzadt, ipara és kereskedelme évről-évre izmosodott. Ez a szaporulat azonban jórészt az idegenből letelepedettekre esett. Folyton változott, cserélődött ez a lakosság s a pelikános címerű város valóban vérével táplálta, de magához is láncolta, a többkevesebb ideig itt letelepedett lakosait.

A lakosság vezető rétegének sűrű és gyors kicserélődése azután évtizedről-évtizedre megváltoztatja a város társadalmának külső képét. A háború óta pedig nemcsak menekültjeink ide telepedése, de a háború kényszerült stagnálását felváltó építő munka gyors lendülete is még jobban fokozta a társadalmi és hivatalos, gazdasági, ipari és kereskedelmi élet arcának megváltozását. Ma már ott tartunk, hogy 10 éves távollét után még a tősgyökeres szolnoki sem ismeri ki magát iránytű, vagy útmutató nélkül tulajdon pátriájában.

„Gnóthi se autón" — tartja a görög mondás. Ismerd meg magad! Ismerd meg, hogy számot vethess erőiddel, lemérhesd képességeidet és azok tudatában akaszthasd sorsod és boldogulásod tengelyét a jobb jövő sarkába ! Ilyen számotvetés, seregszemle, útmutató ez a könyv is, amely mai rettenetes helyzetünkben elébünk akarja tárni: kik vagyunk, hányan vagyunk, mi a hivatásunk, feladatunk és kötelességünk. Igen, kötelességünk, mert csak úgy remélhetünk mai elesettségünkből felemelkedést, ha az e címtárban szereplő hivatalok és hivatalnokok, intézmények és alkalmazottak, egyesületek és magánosok — mind-mind valamennyien a fokozott kötelességteljesítés talán terhes, de egyedül nemzetboldogító súlyának viselésétől nem oldódzkodunk.

Tükör ez a könyv! Benne sötétlik a város mai szomorú helyzete, de rajta szivárványlik a jobb jövő felcsillanó reménysége is!

Dr . Elek István: Szolnok hivatása

Ha Szolnok város hivatását és a hivatásából folyó célkitűzéseket óhajtjuk megjelölni, akkor meg kell ismerkedni e különös város történetével, annak tanulságaival, a város helyzetével, egyszóval a város jellemével.

Szolnok város, mint azt igen sokszor leírták és azt minduntalan ma is mondják, a hadak útja volt. Keresztülszáguldottak itt az összes seregek, amelyek a magyarság ezeréves történetében szerepeltek. A magyarság története, a magyarság háborúja, a magyarság gyásza, de dicsősége is mindig Szolnok története, háborúja, gyásza és dicsősége is volt. Elpusztította a török, még előbb a tatár. Sarcolta a labanc, a közelmúltban megszenvedte a vörös terrort, majd az oláh megszállás kínozta, de — miként a mesebeli főnix madár — újból és újból feléledt hamvaiból és szebb lett, mint valaha. Mi ennek az oka? Az ok egy összegeződés, mely két összetevőből ered.

Az egyik összetevő a város földrajzi helyzete. Szolnok városa ugyanis a nagy magyar Alföld kellős közepében, a kanyargós Tisza partján, a Tiszavölgy középpontján és egy kis folyó —a Zagyva — torkolatánál fekszik. A város földrajzi helyzeténél fogva, emberi településre mindig alkalmas volt. Erre vannak tárgyi bizonyítékaink, már az új kőkorszaktól kezdve. A földje művelésre, állattenyésztésre, folyója halászatra, közlekedésre, vízi úti kereskedelem lebonyolítására egyaránt alkalmas. Azonkívül itt vezetnek a szárazföldi utak is át a Tiszán. A vasút nyolc felé halad Szolnokon keresztül és itt halad a legnagyobb fontosságú nemzetközi jelentőségű szárazföldi közút is, amely Keletet és Nyugatot összeköti. Röviden : így érthető az, hogy Szolnok nemcsak a hadak útja volt a magyar történelemben, hanem a magyar közgazdaságnak is fő útvonala volt, ahol a magyar termelés, a magyar behozatal és a magyar kivitel cseréltek gazdát.

A másik ok a város lakossága. Szolnok lakossága egy sajátságos összetételű lakosság. Sokan úgy csodálkoznak ezen, azt mondják, nem is lehet egy ilyen városnak, egy ilyen kis Amerikának egységes, kialakult típusú lakossága. Bizony a hasonlatban van valami, de ez nem szégyenünk, sőt ez büszkeségünk is. Szolnok lakossága a jövő magyar város típusa már ma is. Miként az északamerikai Unió különféle származású bevándorlóiból kialakult a hatalmas „üstben" egy ma már típust alkotó büszke amerikai. Miként kialakult ott az angoltól, a kanadaitól, a délamerikaitól — egyéb helyileg és származásilag távoleső nemzetekről nem is beszélve — egy elkülönült, fensőbbséges,
büszke nemzeti érzés, úgy alakult ki itt a szolnoki föld erejéből az ország más vidékeiről, sőt a külföldről is idetelepedettek között egy közös érzés, a szolnoki polgár öntudata. Az a közös érzés, amely a régi lakossággal mindenkit összefűz és mindenkiből rövidesen — amint az ismert példák bizonyítják — igazi szolnoki polgárt teremt és azt a szolnoki ügyek harcosává avatja. Ha összegezzük a két összetevőt, már meg is kaptuk a mai Szolnokot és megalkothatjuk a terveket a jövő célkitűzést.

Szolnok földrajzi helyzeténél, lakossága összetételénél fogva hivatott arra, hogy egyike legyen azoknak a vidéki centrumoknak, amelyeknek megalkotására törekszenek újabban a nemzet hivatott vezetői. Nem találunk hozzá hasonló gazdasági jelentőségű várost az ország közgazdasági központjától, az ország fővárosától keletre Debrecenig, délre Szegedig, északra Miskolcig. Minthogy vasúti, közúti, viziúti csomópont és földje, az áldott magyar föld, lakosságának összetétele pedig már ma is, éppen a keveredés folytán a legszerencsésebbnek mondható, adva van a jövő fejlődés minden alapja- A kedvező földrajzi fekvés vonzza ide azokat az élénk szellemű, vállalkozó kedvű egyéneket, akik boldogulásukat itt keresik és egy város fejlődéséhez feltétlenül szükségesek. Ma! Ma persze, gyászos megcsonkítottságunk, az általános közgazdasági pangás idején nem dicsekedhetünk olyan közgazdasági eredménnyel, mint szeretnénk, de a múltra visszatekintve, bízva önmagunkban és az isteni gondviselésben, mely soha nem engedte egy ezer éven át a Zounok nemzetsége szállását elpusztulni, bízunk és hiszünk egy jobb jövőben. Bízunk hogy a gazdasági pangást követő megújhodáskor újból itt lesz a messze vidék árúcseréjének a helye, hogy itt újból lesz nagy épületfa-, tűzífakereskedelem. Hiszen máris van állatkereskedelmünk, gyümölcsfa-, baromfikivitelünk, hiszen van földünk, van gabonánk, van fejlődő iparunk és vannak törekvő kereskedőink. Földműveseink tanulnak. Iparosaink nevükhöz méltóan iparkodnak. Kereskedőink, mint azt az országos központ is elismerte, kiválóak, és végül a hatóság is örömmel támogat minden közgazdasági érdekű szervezkedést. Fejlődő mezőgazdaságunk, fa- és fémiparunk, a közös szolnoki érdeket istápoló kereskedelmünk, az itt tartott országos jelentőségű és országos érdekű közgazdasági és kulturális értekezleteink mind Szolnok hivatását, a jövő fejlődés lehetőségeit igazolják. Meglevő kulturális intézményeink alapul szolgálnak arra, hogy bizalommal nézzünk a jövőbe. A város vezetősége, élén az agilis, tehetséges dr. Tóth Tamás polgármesterrel, néhány év alatt a világháború, a háromhónapos ostrom, a vörösuralom, az oláh rablás következményeit nemcsak eltüntette, de az újjáépítésen kívül oly intézményekkel gyarapította a várost, mely bebizonyította, hogy a szolnoki főnix madár megújhodása nem puszta mese. Aki ma eljön Szolnokra, elragadtatva nézheti az aszfaltos utcákat, a pompás házakat, a ragyogó kirakatokat, az ipartelepeket és a magyar folyó, a kanyargó szőke Tisza partján a gyönyörű parkban épített pompás Tisza Szállót és Gyógyfürdőt, amelynek ablakaiból átlátni a Tisza túlsó partjára, a délibábos, végtelen magyar rónára. Míg az innenső parton a lüktető élet és a gyógyvíz fürdőjében élvezhetjük a modern
életet, addig a túlsó partról a Magyar Alföld romantikája árad felénk. Ez az, ami bizalommal tölti el Szolnok város minden lakosát.
Ez az, ami összefűz egy közös érzésbe, a város hivatásának érzésében. Ez az, ami gátat szab a túlzott felbuzdulásnak és a reális alapra
támaszkodva hírdeti és követeli méltó helyét a magyar közgazdasági életben : Ez a város hivatott arra, hogy fejlődjék. Ez a város már ma
is a fejlődő magyar vidéki központ típusa. Ez a hely fekvésénél, lakosságánál fogva hivatott, hogy a magyar egyik vidéki központja is legyen- Ez a hely, mint már kétszáz év óta — nem szolnoki, tehát elfogultan tárgyilagos szakértők ajkáról hangzik — hivatott arra, hogy itt legyen a magyar közgazdaság, a magyar kereskedelem egyik bázisának, a Duna-Tisza-csatornának a tiszai torkolata, minthogy ez a torkolati megoldás nem lokális érdek, hanem provinciális érdekeken felülemelkedően, ez az egyetemes magyar érdek.

Ezek a céljaink, melyek nem különleges, hanem az általános magyar érdekbe simán, minden súrlódás nélkül beleilleszkednek.
Ez az a hivatás, mely nemcsak a hadak útjává, hanem a magyar közgazdaság, a magyar élet útjává is teremtette Szolnokot. Lakossága, földművelői, iparosai és a minden kulturális megmozdulásban tevékenyen részt vevő kereskedői ezt a hivatást felismerték. A hivatás közös érzése összefűzi őket. Ez az összetartó érzés és a szorgalmas munkáskezek azok, amelyekbe van letéve, tehát jó helyre, Szolnok város jövője.

A szolnoki hévvíz

Szolnok város évezredes története folyamán ismételten elpusztult. A világháborúban is igen nagy kárt szenvedett. 1919-ben a Tisza túlsó
partjáról az oláhok három hónapon át lőtték a várost. Nem volt ház, amely ne sérült volna meg! Elpusztult egyéb középületeken kívül a
városi gőzfürdő is. Amint a romok eltakarítása után megindult az újjáépítés munkája, amint megvolt az anyagi lehetőség, a mód az elpusztult középületek pótlására, Szolnok város közönsége első kötelességének tartotta — és ezzel nagy kultur és higien érzékéről tett
tanúbizonyságot — hogy az elpusztult gőzfürdő helyett egy újat építsen.

Megépült az új gőzfürdő szállodával, a Tisza szálló és gyógyfürdő Hegedűs Ármin (1869-1945) műszaki főtanácsos, építész tervei szerint. A szálloda, az étterem és fürdő teljesen modern és oly szép, hogy vidéken — teljes tárgyilagos megállapítás szerint — nincs párja. 1926-ban elhatározta az előzetes szakvélemények (Horusitzky Henrik, Pávai Vájna) alapján a város, a gőzfürdő előtt egy mélyfúrású artézi kút létesítését. Ezen elhatározással egyrészt a fürdőhöz szükséges, valamint a melegvízfűtési berendezés fűtésének egy részét óhajtotta megtakarítani, de azonfelül a szakértő geológusok véleménye szerint remélhető volt a mélyfúrással gyógyvíz, sőt földgáz feltárása is.

Horthy Miklós kormányzó 1928 őszén megtekintette az új hőforrást. A kútfej kivezető csövén tört fel a mélységből a forró víz. A medence szélén 1. a kormányzó, 2. Almássy Sándor főispán, 3. dr. Tóth Tamás polgármester,  4. Alexander Imre alispán - Képes Pesti Hírlap

A fúrási munkálatok 1927 januárjától 1928 szeptemberig tartottak. Az eredmény az előzetes szakvéleményt teljesen igazolta és minden
várakozást kielégített. Igen jellemző az Alföld keletkezésére a fúrás geológiai szelvénye, mely Janisch Gyula — a fúrási munkálatokat vezető főmérnök feljegyzései szerint — a következő: Részletes táblázat a Hydrologiai közlemény IX. (1929) kötetében.

Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár

„A fúrás helye 88 m-nyire fekszik az Adriai tenger szint felett. Legfelül 2 méteres törmelék és termőföld található, ami alatt 14 m.
vastag mocsárlöszszerű, sárga agyag fordul elő. Azután következnek a folyóhordalék sorozatos üledékei, melyek becslésem szerint 145'8 m. mélységig terjednek. E pleisztocénkori hordalék és üledék alatt a pliocénkori kőzetek vesznek részt a vidék geológiai felépítésében,
melyek közül a felsőbb rétegeket (145'8—296 2 m.) a Ievanteiba és az alsókat (269'2—956'6 m.) a pontusi, illetve a pannóniai emeletbe vélem sorozhatni. Pontos határt itt meghúzni az egyes geológiai korok között szinte lehetetlen, mert az alsó rétegből kikerült faunán kívül a kőzetek kövületmentesek és az egyes rétegek anyaga egymáshoz oly hasonló, hogy petrográfiai minőségükből következtetni nem nagyon lehet. Némileg irányadók lehetnek a lignites agyagrétegek, amelyek már 339 m. mélységben kezdődnek és az alsó pliocénhez sorozhatok, továbbá a kissé durvább homokrétegek, amelyek a levanteire, továbbá a mocsárlöszszerű sárga, meszes agyagbetelepülések, amelyek a pleisztocénra lehetnek jellemzők.
Lignitszerű nyomokat 603 méterig találunk, ameddig túlnyomóan agyag fordul elő. Ezen alul már kissé több a homokréteg és ezek
valamivel vastagabbak is, sajnos azonban valamennyi igen finom homokszemcséjű és iszapos. E rétegek pontusi-pannoniai korát a 870 méter mélységből, a szürkés agyagból kikerült kis mikrofauna is igazolja, mégpedig:

• Micromelani laevis, FUCHS.
• Dreissensia ofr. minima, LÖRENT.
• Limnocardium banaticum, FUCHS.
•  sp. töredék.
• Congeria sp."

Vizet majdnem minden homokos pliocénkori rétegben észleltek. 206 5-208 0 méter mélységben jelzik az első kevés felszökő vizet;
250 1-252 0 méter mélységben települő homokréteg már több vizet tartalmaz, 267 0-269 2 méter mélységben szintén felszökő vizre bukkantak.

E levantei korú rétegek közvetlen feküjében egy 355 méter vastag agyagkomplexum települ, amely között kissé jelentékenyebb homokréteg csak 446 9-453 8 méter között fordul elő, melyből a vásártéren fúrt artézi kút nyerheti vizét. Ennél vékonyabb homokréteget
555 7—558 15 méter között fúrtak keresztül, amely valószínűleg szintén vizet tartalmaz.

A jelzett lignites nyomokkal bíró rétegsorozat alatt már sűrűbben akadunk homokrétegekre több-kevesebb vízzel, úgymint: 624 2—629 0 m között, ahonnét kevés kifolyó vízzel gáz is jelentkezett: 640 25—644 9 méter mélységben már jóval több víz jelentkezett; 7042-705 8 méter mélységben már jóval több víz jelentkezet; 751-4—752 1 méter mélységben és 7699—770-7 méter mélységben levő homokrétegekről a fúrási napló vizet nem jelez. Valószínű az anyag túlságos finomsága miatt hagyták azt figyelmen kívül. Vizet tartalmazó, ugyancsak elég finomszemű homokrétegek fordulnak elő azután:

• 822-4—826 8 méter,
• 872-8-877-8 méter és
• 943'6—948'2 méter között és a fúrólyukfenekén, egy vékony márgapad alatt
• 956-6—957-0 méter mélységben.

956'6 méter mélységben, mint a fúró 102 mm. átmérőjű csőben egy vékony márgapadot átfúrt és talán egy törési vonalat érintett, hirtelen egy hatalmas iszaposzlop tódult fel, kb. 300 m. magasságig, amellyel megbirkózni, illetve az iszaptól a csövet megtisztítani igen nagy
nehézségekbe került. Ezt a feltódulást részint a víz, részint a gáz idézte elő, amelynek sajnos azonban nem volt annyi ereje, hogy azt egészen a felszínig feltolta volna, miért is technikai úton kellett a dolgon segíteni, hogy a mélységbeli vizet felszínre juttassák. A nagy pénzkiadások megkímélése végett, amikor már 877 méterig sikerült a csőből az iszapot eltávolítani és a lejjebb hatoló tisztogatási művelet, az iszapnak állandó feltódulása miatt, majdnem sikertelennek bizonyult, a csövet 877'8 méter mélységben egy rugós tömszelencével elzárták és felette a 872-8—877-8 méter között levő 5 méter vastag homokrétegnél a csövet meghasították, hogy ennek vizét juttassák a felszínre. Ennek megtörténte után, szeptember közepén, a fúrócső nyílásán először kevesebb, majd fokozatosan mindig több és több víz tört fel a föld mélyéből, amíg a mai nagy mennyiséget el nem érték, midőn percenként 600 l, 55,5 C° hőmérsékletű víz kerül a felszínre.

Mindjárt az első pillanatban — hogy úgy mondjam — tisztában volt Szolnok város egész közönsége az eredmény nagy jelentőségével.
Az emberek mindjárt hordták a vizet: fürdéshez a rheumások, mosáshoz a háziasszonyok, (mert jól habzott a víz), a gyomorbajosok és más emésztő szervi bántalmakban szenvedők ivókurát kezdtek vele karlsbadi mintára. Voltak, akiknek az tetszett leginkább, hogy a feltörő víz meggyújható és sárgás-vöröses lánggal ég. Természetesen rövidesen megtörtént minden intézkedés a feltörő víz gáztartartalmának, vegyi összetételének és egyéb tulajdonságának meghatározására. Becsey Antal mérései szerint a forrás óránkint 9 m ³ 6800 kalóriás gázt szolgáltat.

A forrás vizének vegyi elemzését az Országos Közegészségügyi Intézet adjunktusa, dr. Jendrassik Aladár végezte. A forrásvíz a tájékoztató elemzés alapján a következő összetételű:

Ezen elemzési eredmény alapján a szolnoki mélyfúrású artézi kút ásványvize alkalikus reakciójú, túlnyomóan alkalikarbonátok és alkalihidrokarbonátokat tartalmazó víz.

"A szolnoki ásványvíz legkiválóbb tulajdonsága helyszíni magas hőfoka (55,5 C°), melynek még alkalikarbonát tartalma adja a különlegesebb jelleget" — mondja tovább a szakértői vélemény.

A víz teljes vizsgálatához tartozott még a radioaktivitásának vizsgálata, amelyet a város felkérésére a legkiválóbb magyar szakértő
dr. Weszelszky Gyula végzett. Weszelszky szerint:

• a víz 1 l-ben 0,28 Eman rádiumemanaciót
• a gáz 1 l-ben 2,84 Eman  rádiumemanaciót tartalmaz.

Tekintettel arra — mondja szakvéleményében — hogy a gázban talált rádiumemanició is a vízből került oda és a víz 1 literrel 0'275
208 l. gáz jön fel, a 0-275 l. gázban levő 078 Eman rádiumemanaciót a vízben levő emanacióhoz adva.
A víz egy literének radiumemanaciótartalma 106 Eman. Hogy ennek a nagyságát kellően megérthessük (Eman radioaktivitás
egysége) összehasonlítást kell tennünk: Az Élőpatak fürdő Natália forrása 0'7, Erzsébet forrása 0 9, József forrása 10, Herkules fürdő
Ferenc forrása 10, a budapesti városligeti mélyfúrású víz — Széchenyi fürdő — 0 8 egységet tartalmaz. Ezeket a szolnoki víz sugárzása mind felülmúlja. Mondhatnánk sugárzása optimális hatású. Mindezen vizsgálatokat röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a szolnoki mélyfúrású forrás vize radioaktív alkalikus hévvíz.

Ezen szakvélemények és nemcsak az ezek alapján várható, de a már tapasztalt gyógyeredmények alapján kérte Szolnok városa a víznek, illetve a fürdőnek az ásványvíz, illetve a gyógyfürdő jellegét, amit, méltányolva a szakvéleményeket és eredményeket, meg is adott a
M. kir. Munkaügyi és Népjóléti miniszter.

A szolnoki hévvíz értékesítése már jelenleg is többféle, de a legértékesebb kihasználása a gyógyító jelleg alapján történik. A szolnoki radioaktiv-alkalikus hévvíz u. i. használatos ivókúrára, fürdőkúrára és belégzésre. Az ivókúra javaslalai a következők:
1. Az emésztőrendszer megbetegedései:
a) Idült gyomor- és bélhurut, u, i. az alkalikus víz hurutos nyálkahártyát oldja és ezzel a hurutot gyógyítja.
b) Idült bélrenyheség a fentebb említetteken kívül, mivel a béltartalom lugosságát fokozzák, a belekben folyó emésztést javítják és a
bél mozgásokra serkentőleg hatnak.
c) Az epeutak hurutjának gyógyítását elősegíti ugyanazon okoknál fogva.
d) Gyomorsavtúltengésnél alkalicitásánál fogva közömbösít, mivel
a savat megköti.
Mindezen hatásokat a természetes hőfok, valamint a radiumemanacio fokozza. — Ez vonatkozik természetesen a gyógyvíz egyéb javaslataira is. A szolnoki gyógyvíz ezen hatása a karlsbadi és vichyi vizek hatásához hasonló.

2. A vese, általában a vizelet elválasztószervek hurutos bántalmai.
Ezen hatás azon alapul, hogy a vizeletet lúgossá teszi és a hugysavassók lecsapolását megakadályozza, helyesebben az oldódásukat elősegíti. Különösen a szénsavval telitett gyógyvíznek, az Áldásvíznek van e tekintetben a szénsavfokozó hatásánál fogva előnyös hatása.
A szolnoki természetes gyógyvíznek és a szénsavval telitett ,,ÁIdásvíz"-nek ezen hatása megfelel a közismert „Salvator" és „Harmat"
vizek hatásának.

3. Rheumás, köszvényes megbetegedéseknél a fürdőkúra kiegészítéseképen az érelmeszesedés megelőzése céljából, valamint kezdődő
érelmeszesedésnél. Sótartalmánál és radioaktivitása folytán u. i, a szervezet anyagcseréjét előmozdítja.

4. Nyálkaoldó alkalicitása folytán a légzőszervek hurutjánál, tehát a gége és a hörgők hurutos bántalmainál a gyógyszeres kezelés hatását
támogatja. Ugyanolyan egyenrangú hatású, mint a külföldi ,,Selters".

5. Cukorbetegségeknél elsősorban lúgos vegyhatása folytán a diéta kiegészitéseképen rendszeres ivóvíznek előnyösen használható.
A fürdőkúra javallatai a következők:
1. Idült rheumás, köszvényes bántalmak. Itt a magas természetes
hőfok, a gáztartalom, az oldott sók, a radioaktivitás szerepelnek elsősorban gyógyító tényezőként.
2. Idegzsábáknál — (neuralgia) — már néhány fürdő után mutatkozik a gyógyítóhatás, melynek okozói ugyanazon tényezők, amelyeket
előbb említettünk.
3. Idült izzadmányoknál — akár a mellhasüregben, mint idősült mellüregi izzadmányok, akár egyebütt pl. az izületekben, mint idült
izületi gyulladások — igen kiváló, felszívódást elősegítő, tehát gyógyító hatásuk van.
4. Régi hegeknél, zsugorodásoknál egyéb okokon felül a vérbőség előidézése által is javítólag hat.
— Mindezen hatások az azonos előidéző okoknál fogva megegyezők Pöstyén, valamint a budapesti és más hévvizek hatásával.
5. Idült női betegségeknél — az eddigiek, valamint a sótartalom alapján — felszívódást elősegitőleg, tehát gyógyítólag hat.
A javallatok mellett vannak természetesen ellenjavallatok és az ellenjavallatok mellett viszont egyéb gyógyító tényezők, amelyek a gyógyvíz, a gyógyfürdő hatását fokozzák.

A szolnoki gyógyfürdő és gyógyvíz ellenjavallatait képezik, mint az már részben a fentebbiekből és a gyógyítóhatóanyagokból következik, mindenekelőtt az ivókúránál gyomorsavcsökkentség vagy a gyomorsavhiány, a fürdőkúránál a heveny — nem idősült — gyulladások, továbbá a gümőkór, végül a nagyfokú érelmeszesedés és a szervi szívbaj.

Viszont a fürdővel kapcsolatosan egyéb gyógyító tényezőként szerepelnek 1. a Kolopi radiumos iszap — iszapfürdő és iszap borogatásképen alkalmazva, 2. mesterséges szénsavfürdők — a vérkeringési szervek bántalmánál, 3. mesterségesen hozzáadott só hozzáadásával sós fürdő, 4. vízgyógyintézet — a megfelelő felszereléssel, 5. fizikális gyógymódok, diathermiás, hő, fény és egyéb kezelések a megfelelő javallatok alapján.

Külön kell megemlékeznünk a fürdőknél, már a kádfürdőknél is, még inkább a medence fürdőknél a vízből felszabaduló és a szervezetbe
a belégzés folytán kerülő radiumemanatio a szervezet anyagcsere forgalomra üdvös hatásáról.

Mindezen gyógyító tényezők hatását nem csak az elmélet állítja, hanem a gyakorlat — a gyógyfürdőt egyre nagyobb számban látogató hálás betegek gyógyulásával — is bizonyítja. A gyógyfürdő és a gyógyvíz nagyszerű eredményekkel dicsekedhet. Az esetek felsorolását természetesen mellőzöm, bár akadnak közöttük nem is kis számban igen érdekesek és tanulságosak. A jó hatást egyébként bárki — a közismert közmondással ellentétesen — a saját javán megtanulhatja. Nem lenne a gyógyfürdő gyógyító tényezőinek felsorolása teljes, ha nem említeném fel dr. Fontányi Sándor (1896-1937) és dr. Wagner Ferenc fürdőorvos urakat, akik a legnagyobb készséggel legjobb tudásukkal állanak a közönség rendelkezésére.

Ugyancsak meg kell emlékeznem a gyógyfürdővel kapcsolatos szállodáról, melynek pompás fekvése van a Tiszaparton nagyszerű
kilátással a Tisza túlsó oldalán levő délibábos szandai nagy rétre. A szálloda szobái a legmodernebbül melegvízfűtéssel és hideg, melegvíz szolgáltatással oly módon vannak berendezve, mely a legkényesebb igényeket ép úgy kielégíti, mint a szállodával kapcsolatos étterem.

A gyógyvíz értékelésénél a fel sem becsülhető nagyértékű gyógyhatáson kívül számításba kell vennünk azon eredményt, illetve megtakarítást, amelyet azáltal ért el a város, hogy a hévvíz rendelkezésre állván nem kell a költséges, hideg vízvezetéki vizet többé a fürdő részére melegíteni. Ez a megtakarítás kézzelfoghatóan kifejezve körülbelül évi 12,000 P[engő] szénmegtakaritást jelent. Ez a megtakarítás a mélyfúrású kút hozadékainak csak egy kis része. A mélyfúrású kút másik hozadéka már pozitívum, u. i. a hévvíz fűti a
fürdő-szálloda, a szomszédos színház és távvezeték útján egy szomszédos házcsoport fűtését, ami csupán a színház és a szomszédos házcsoport fűtését számítva kereken évi 14,000 P hozadékot jelent.

Külön kell számításba vennünk a gyógyvíz gáztartalmának műszaki úton történő felhasználását, mely a következő módon történik:
„A forrásvíz és gáz keveréke egy, az utca színe alatt elhelyezett zárt tartányba jut, ahol a gáz kiválik a vízből. A gáz egy 40 L E eff.
teljesítményű gázmotort tart üzemben, mely egy 35 KVA forgóáramú generátort hajt meg. A generátor által szolgáltatott áram a fürdőszálloda épületének, éttermének világítását, továbbá az összes segédgépek üzemét biztosítja." (Ganz közlemények 1930 június.)

A gáz ezen felhasználásának értéke ilyen módon könnyen kiszámítható, tekintettel arra, hogy a gáz által hajtott motor 1931. évben 35,558 KVA termelt, pedig a nyári hónapokban a gáz egy része felhasználatlanul szállt el.

A hévvíz felhasználása még, mint már említettük, oly módon is történik, hogy azt szénsavval telítik és palackozva kerül forgalomba.
A szénsavval telített gyógyvíz találó neve : Áldásviz. Az Áldásviz valóban áldás. Hatása azonos a Salvator, a Harmat vízzel, a külföldi Selters vízzel. Erről azonban már beszéltünk. Azonfelül üdítővízként is használatos kellemes íze folytán, de borvíznek is használják és erre különösen kellemes ízén kívül lúgos, savmegkötő hatása által kiválóan alkalmas.

Az Áldásviz hasznosítása jelenleg magánvállalkozás útján történik, mely egy teljesen modern üzemet létesített és a városnak a bruttó bevétel 5%-át fizeti bér gyanánt évenkint.

Jelenleg még nem hasznosítják egyéb módon a szolnoki hévvízet. A forrás vizének legnagyobb része felhasználatlanul ömlik a Tiszába, pedig mennyi más módját lehetne még találni, hogy a víz nevének megfelelően áldást árasszon. így bromsók, jódsók hozzátételével, mint mesterséges bromos, jódos ásványvíz kerülhetne forgalomba. Az elfolyó vizet fedett uszodába vezetve, télen is szolgálná az "ép testben ép lélek" elvének megfelelően a szolnoki fejlődőben levő uszósportot. Lehetne, miként Budapesten az Irgalmasok kórháza, Szolnokon is a közelben egy rheuma kórházat létesíteni. Mindez szükséges és hasznos intézmény lenne. Tudjuk jól, a mai gazdasági helyzet nem kedvező az újabb intézmények létesítésére, de mi már gondolunk rájuk, hogy kedvező időben azokat megalkothassuk Szolnok városa és a magyar közegészségügy javára.
Szolnok, 1932 szeptember hó

Szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő

Szolnok az Alföld szívében a kanyargós szőke Tisza partján az ország fővárosától, Budapesttől — akár vasúton, akár a pompás aszfaltos műúton — alig másfélórányira fekszik, ezenfelül kényelmes összeköttetése van minden irányban.

Éppen ezért már régebben is kedvelt kiránduló hely volt, amióta pedig Szolnokon a városban benn a Városi Színház mellett közvetlen a Tisza partján egy tíz holdas park közepén félépült a Tisza Szálló és Gyógyfürdő, azóta az ország minden részéből, sőt külföldről is egyre többen keresik fel.

Csábítja az embereket a hely szépsége, az Alföld romantikája. Szolnokon ugyanis a modern város és az ős eredetiségű magyar részei közvetlen egymás mellett fekszik és így — az ellentét folytán — jobban érezhető és élvezhető. A Tiszának az egyik oldalán a lüktető élet, a másik oldalon a végtelen délibábos magyar részei — a szandai nagyrét — békésen legelésző gulyáival. Az egyik oldalon a gyönyörű modern élet követelményeinek minden kényelmével felszerelt Tisza Szálló, a másik oldalon, de még közel, az Aranylakat vendéglő, távolabb a Holt-Tisza partja mellett a szandai szőllő elején a „Ne tovább csárdával".

Ha valaki a nyári éjszakában a Tisza Szálló erkélyéről kitekint és látja maga felett a sötéten kéklő égboltozatot milliárdnyi csillagával, Csaba királyfi vitézeinek útjával a Tejúttal, a messze távolban a szandai réten pislogó pásztortüzekkel, érzi, hogy milyen csodás varázsa van e helynek és nem felejti el soha.

A város, a város élete maga is egy különleges élmény. Ha valaki a magyar vidéki várost tanulmányozni óhajtja, az jöjjön el Szolnokra, ahol az aszfaltos úton „hordáskor" Isten áldásával a búza kévékkel megrakott kocsik vonulnak el egymás után, ahol az ipartelepek mellett a gazdálkodók galambdúcos házai — a kútágason gólyafészekkel — gyönyörködtetik a szemlélőt.

A Tiszába torkoló Zagyva folyócska innenső partján a török korszak maradványa a Tabán, girbe-görbe utcáival, a túlsó parton a régi vár helyén egy szép parkban a modern művésztelep a magyar képzőművészet büszkesége, a világhírű szolnoki művészeti hagyományoknak hivatott letéteményese és gondozója.

A Tisza vizén eleven víziélet. A túlsó parton a tiszai strandfürdők, az innenső parton pedig Szolnok büszkesége a Tisza Szálló és Gyógyfürdő.

A Tisza Szálló és gyógyfürdőhöz fogható szép épület vidéken egyáltalán nincs, csak az új budapesti gyógyszállók hasonlíthatók hozzá. A szálloda szobái a modern élet követelményeinek megfelelően — (melegvízfűtéssel, hideg- melegvízszolgáltatással, villanyvilágítással) — vannak felszerelve, étterme elismerten elsőrangú. Mind a mellett napi penzió már 6 P-ért is kapható.
A szálló és a gyógyfürdő egy épületben van elhelyezve. A természetes 842 m mélyről feltörő 55,6 C^o radioaktív alkalikus hévvíz táplálja a gyógyfürdő medencéit, ahol dr. Fontányi Sándor és dr. Wagner Ferenc fürdőorvosok felügyelete alatt a modern fürdőhely minden áldásában részesülhetnek a gyógyulást keresők.
A gyógyvíz használatos ivókúrára, fürdőkúrára, belégzésre és üditő-vízként szénsavval telítve. Szakorvosi megállapítás szerint a hévvíz kiváló gyógyhatású: fürdőkúra képen rheuma és csúz, idült izzadmányok, zsugorodások, merevségek, idegzsábák, mint ischiás, idült női betegségek, köszvény, idült csonthártya- és inhüvelylob ellen s általában felszívó kezelésre.

A fürdőben felszerelt hidegvízgyógyintézet, továbbá az elektromos diathermiás kezelés hatásos gyógyulást nyújtanak a speciális megbetegedések ellen. Ivókúrára: gyomor és bélhurutok, bélrenyheség, idült gyomor-bántalmak, máj-, vese-, epe- és hólyagbántalmak, cukorbetegség, köszvényes- és húgysavas sók lerakodása és gyomorsavtűltengés ellen, belélegzésre pedig asztmatikus megbetegedéseknél ajánlható.

Üditővízképen: Az alkalikus hévvíz nagymennyiségű hidrokar-bonát tartalmánál fogva, szénsavval telítve vagy anélkül is kitűnő üdítő-viz, amely palackozva SZOLNOKI ÁLDÁSVIZ néven kerül forgalomba, ezáltal otthoni ivókúrára is alkalmas.

A kitűnő gyógyvizet a legmodernebb eljárás szerint az „Áldás" Ásványvizüzem Szolnok, palackozza és hozza forgalomba 11/2 literes és 1/2 literes palackokban, olcsó áron.

Tartalom:

• A vármegye területe, lakossága és közigazgatási beosztása
• Szolnok város címtára és útmutatója
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városainak és községeinek címtára