Koncz Tibor elnöklelkész (Karcagi Református Egyházközség) ünnepi beszéde elhangzott 2012. június 4-én Karcagon
Nem akarom véka alá rejteni szomorúságomat és haragomat, amikor Trianon eszembe jut. Ez a szó fogalommá lett számomra és nincs semmi, ami elűzné rossz kedvem telét, ha eszembe jut. Miért? Azért, amit Szentmihályi Szabó Péter: Trianon sebei című verse első két sora fogalmaz meg így: "Trianon sebeit az idő bekötözte - de vér átüt még mindig a sebeken."
Úgy gondolom, ez a két verssor fejezi ki legjobban az érzéseinket. Éljük a jelent, tervezzük a jövőt, de a múlt, és különösen a Trianon-trauma valahogy átüt a jelen és jövő gondjai - örömei vásznán... Nem kell a magyar, útban van a magyar. Trianon átüt a jelenen. Kísért. Vajon miért? Erre csak egy szó van: azért, mert 92 évvel ezelőtt Európa közepén, egy égbekiáltó igazságtalanság történt. Azt mondják kényes kérdés a Trianon, ne feszegessük. Én azt mondom, ne kényeskedjünk, feszegessük csak mi is történt több, mint kilenc évtizede. Az égbekiáltóan igazságtalan békediktátumot 1920. június 4-én a Párizs melletti versailles-i Kis Trianon kastélyban írták alá. De hosszú évek és évtizedek kavargása, káosza vezet el erre a pontra. 1914-ben beléptünk, mint társkirobbantói, az I. világháborúba... Azután 1917-ben az amerikai hadsereg belépésével eldőlt a világháború sorsa. Az amerikai elnök, Woodrow Wilson volt az, aki Pittsburghben a szlovákoknak, a cseheknek és a lengyeleknek önálló országot ígért. Nem sok jót sejtetett ez a háború utáni időkre Magyarországnak sem. 1918-ban Bulgária összeomlását követően megpecsételődik az Osztrák-Magyar Monarchia sorsa. A vereséget követően zűrzavaros idők köszöntenek a vesztes országokra, így ránk is...
Magyarországra az őszirózsás forradalmat követő Tanácsköztársaság vár, aminek leverésére román, szerb és cseh csapatok indulnak el magyar területek felé. A későbbi korok néhány történésze és politikusa - sőt öt évvel ezelőtti Trianon-beszédem után egy kedves jóakaróm is - azt mondta, hogy sokat köszönhetünk a Vörös Hadseregnek, mert ha ők nincsenek, akkor ezek a nemzetiségi csapatok elfoglalják az egész országot. Ki-ki, maga döntse el, mi az igazság. Másfelől az tény, hogy majd csak Horthyékat hívják meg a tárgyalásokra, éppen azért, mert 1919-ben volt Magyarországon a kommunizmus megvalósítására tett kísérlet. Miközben már 1919 júniusától zajlottak a tárgyalások, így nem volt, aki bennünket képviseljen. A kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar kormány ezek után kapja meg a meghívást a párizsi béketárgyalásra. 1920. január elején indul el a küldöttség. Január 15-én kézhez kapják a diktátumokat, ami békeajánlatnak semmiképpen nem nevezhető. Kr. e. 390-ben a gall vezér Brennus mondta először ki ezeket a szavakat: VAE VICTIS, azaz Jaj a legyőzötteknek.
2310 év múlva megismétli magát a történelem. Az idézőjeles "békében" a következők állnak: hazánk területe - Horvátországot nem számítva - az eddigi 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A legnagyobb területet Románia kapta 103 ezer négyzetkilométerrel és több mint 5 millió lakossal. Az újonnan létrehozott Csehszlovákia 61 ezer négyzetkilométert és 3,5 millió főt, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 ezer négyzetkilométert és 1,5 millió főt kapott, Lengyelország csaknem 600 négyzetkilométert és 24 ezer főt kapott, míg Olaszországhoz Fiume és környéke került 21 négyzetkilométerrel és 50 ezer lakossal. Ausztria - azaz a kezdeményező, az egész origója - Dél-Tirolnak Olaszországhoz történő csatolása miatt kárpótlásként kérte és kapta meg Burgerlandot. Magyarország a világon egyedüli országként minden oldalról önmagával határos. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió, tehát kb. 30 % volt magyar. A szerződés rögzítette, hogy Magyarország nem egyesülhet Ausztriával, nem rendelhet el általános hadkötelezettséget és csak 35 ezer fős zsoldosokból álló hadsereget tarthat fenn. Ezek után nem csoda, hogy Apponyi grófék vonakodtak aláírni. 1920. május 5-én a tárgyaló bizottság francia származású elnöke Millerand kijelenti az ellenkező magyar delegátustagoknak, hogy csak nyugodtan írják alá a szerződést, hiszen később lehet még korrekciókat kérni és érvényesíteni, sőt külön Kárpátalja státuszával kapcsolatosan egy népszavazás lehetőségét említette.
Végülis, ismerjük a történelem menetét: fenyegetések közepette 1920. június 4-én aláírták Versaillesben, az úgynevezett Trianon-palotában a szerződést. Tíz óra tíz perccel kezdődően Magyarország összes harangja két órán keresztül zúgta népünk bánatát. Aznap minden újság gyászkerettel jelent meg. A jog nyelvén fogalmazva: előre megfontolt, különös kegyetlenséggel, csoportosan, maffiamódszerekkel elkövetett, haszonszerzésre irányuló, nemzetgyilkossági kísérlet történt 1920. június 4-én. Eltelt 92 esztendő, de nem nyugszik belea magyar, sem az, aki megismeri történetüket. Átüt a múlt sebe a jelen szövétnekén és fájdalmat okoz. Ne érezzük azt, hogy ezért szégyellni kellene magunkat. Ne gondoljuk azt, hogy csak mi vagyunk ennyire érzékenyek - mondta a szónok, aki ezt követően felidézett néhány kinyiltakoztatást Trianonról. Az idézeteket Stanley Baldwin, angol miniszterelnök: "Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg." szavaival zárta.
Ezek után mi a teendő? Ne hallgassunk Trianonról! Szólj - mondta a régi mondás - és betörik a fejed. Az elmúlt 92 esztendőben ez a mondás tovább gazdagodott: ne szólj a Trianonról és akkor is betörik a magyar fejed. Sok külföldi politikus nem érti, mit keres magyar ember, politikus a szomszédps államokban. Nem értik, miért szólalunk fel szomszédos országok állampolgárainak az érdekében. Azért, mert nem tudják, hogy ott magyarok élnek. Becsüljük meg a szövetségeinket és használjuk ki, hogy bennük nincs ellenállás Trianon kérdésében. Ne felejtsük el a határon kívül lévő történelmi helyek megismerését és megismertetését. A Nemzeti Összetartozás Napját közösségben, de családi módon is tartsuk meg. Csatlakozzanak az intézmények a határon túli kirándulások szervezésébe, a Vasárnapi Iskola mozgalomba. Végezetül: munkánkkal, szorgalmunkkal, becsületünkkel, hitünkkel, tisztaságunkkal hirdessük a magunk igazát. Figyeljenek fel ránk a világban, hogy kik is ezek a magyarok.
Isten segítsen minket!