A füzesabony—debreceni országút mentén, Tiszafüredtől 8 kilométerre volt a híres Patkós csárda.
Patkós csárda a kataszteri térképen (1881) - Hungaricana
Ezen az országúton döcögött Petőfi Sándorral egy szekér 1847. május 12-én, amikor Debrecenen és Nagykárolyon át Erdődre utazott az ő Juliskájához.
Képeslap - Verseghy Könyvtár Képeslaptára
"Átkelve a Tiszán, éri az ember Füredet s mingyárt ennek szélén az istenben boldogult vagy ördögben boldogtalanult Józsa Gyuri elkezdett s abba hagyott palotáját. Ott álldogál mogorván, vakolatlan falaival s ásító ajtókkal és ablakokkal, mint egy óriási csontváz. Üres termein át tolvajként szalad a szél, s bosszankodó süvöltéssel hagyja ott, hogy nem lelt semmit. Maga Füred is ilyen kietlen, szomorú, rideg ... düledező házak, ezek födelén és az udvarokon buja fű és paréj, az emberek sápadtak és szótlanok, az utcák üresek, zajtalanok ... hagyjuk el ezt az élő sírboltot és menjünk, vágtassunk kelet felé, nagyszerű látvány következik: a puszta, a Hortobágy!" - írta Petőfi Sándor Debrecenből írt levelében. Az említett Józsa Gyuri pankotai Józsa György (1789–1847), a különckedéseiről ismert helyi földesúr, akinek csínytevéseit számos adoma örökítette meg. Jókai Mór két regényébe (Egy magyar nábob, És mégis mozog a föld) is beleszőtte a tiszafüredi Józsa alakját.
1834-ben Pankotay család szerezete meg az átkelőhely haszonbérletét hídépítési kötelezettséggel. Pankotay Józsa György 34 ezer pengőforintból emeltette a hidat Balthasár János királyi mérnök tervei szerint. 1845-ben egy jeges árvíz, majd a meginduló gőzhajózás miatt építették újjá a híd szerkezetét. A szabadságharc idején, 1849 júliusában a hidat felgyújtották.
Képeslap - Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1891-ben acélszerkezettel újjáépült a híd Tiszafürednél, amely immár közúti és vasúti forgalomra is készült.
Forrás:
Dénes Géza: Tiszafüredi régiségek. Szolnok megyei Néplap (1971.09.02.)
Petőfi Sándor: Útirajzok. Budapest, 1962