Karl Gotlieb Isidor Reinheimer 1830. április 13-án született Wittenbergben. Származásáról keveset lehet tudni. Édesanyja Reinheimer Mária Dorottya volt, akinek csak az anyja nevét sikerült kideríteni: Reinheimer Johanna Lujza. Johanna Lujza később Lorch Goolien (Gottlieb) cipészmesterhez ment feleségül.
Reinheimer Károly születési anyakönyvi kivonata, amelyet 1939-ben szereztek be a leszármazottak
A 20 éves poroszországi lakatos-szakmunkás (technikus) 1850-ben megbízást kapott, hogy Magyarországon, Szolnok városában többed magával szerelje fel az első gőzmotorhajtású fűrészgép-sorozatot: kör-és szalagfűrész, valamint hasító keretfűrész gépet.
A nyers-szálfa a Keleti-Kárpátokból a Tiszán való tutajozása eredményezte, hogy Szolnokon egy fűrésztelepet üzemeltettek, amit később gőzmotor hajtású gépesített iparteleppé alakítottak át. Itt Szolnokon 1850 körül állították fel az első gépesített fűrésztelepet. A szükséges gépeket pedig Németországból szállították és szerelték fel. A gőzmotor kezeléséhez az ipartelepen dolgozók nem értettek. Ha komoly üzemzavar állt elő a német szakembereket kérték fel. A gőzmotor javításához minden esetben Reinheimer Károlyt küldte az anyavállalat, akit úgy megszerettek itt Szolnokon, hogy 1852-ben meg is kérték, hogy maradjon és műszaki vezető állást ajánlottak számára a gőzfűrészgyárnál.
1857-ben Halle-ba utazott és megnősült. Hoppe Augustát (1834.01.21.-1904.05.07.), a könnerni cukorgyári igazgató lányát vette nőül. Szolnokon alapítottak családot. Később a megözvegyült após, Hoppe Lajos és másik lánya, Emma is követte őket.
13 gyermekük született, amelyből 7 élte meg a felnőtt kort: Károly (1858-1907), Gyula (1860-1939), Laura (1861-1950), Alfréd (1862-1897), Helén (1866-1935), Béla (1867-1904) és Ida (1868-1945). Utóbb 19 unokájukkal és 15 dédunokájukkal terebélyesedett tovább a családfa.
Később a gőzfűrészgyár igazgatójává nevezték ki. Szakmai ismerete mellett jó kereskedelmi érzékkel is rendelkezett. A felesége hozományát is jól hasznosította. Fokozatosan növelte a családi vagyont és társadalmi helyzetét.
Szép családi házat vett kb. 1 magyar hold méretű kertttel a Tisza-parthoz közel a búzapiacra néző bejárattal.
Emellett 300 kat. hold szántót szerzett Zagyvarékas község határában, valamint 700 kat. hold szántót és legelőt vásárolt, szőlőt is műveltetett.
Az 1883-84-es III. katonai felmérés térképe is feltüntette a két Reinheimtanya nevű majort.
A zagyvarékai Reinheimer-kúria egy szabadon álló, egy emeletes épület volt. A képen a ház nyolcszög alaprajzú tornya látható félköríves ajtóval.
A szolnoki Reinheimer-majorság látképe
Reinheimer Károly 1895. szeptember 29-én hunyt el Szolnokon. Felesége pedig 1904. május 7-én követte.
A családfő halála után legidősebb fia, ifj. Reinheimer (Rékasy) Károly örökölte a zagyvarékasi kúriát, a szolnoki házat, valamint a város melletti gazdaságot. A kúriát az ő 1907-ben bekövetkezett halála után az örökösök eladták. Az épület további sorsa ismeretlen. Napjainkban már nem áll. Nem tudni pontosan, mikor bontották le.
Forrás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Budapest, 2005.