1888. február 4-én született Szolnokon Kohn Miksa. Szülei Kohn (Kertész) János mozdonyvezető és Schwarcz Jetti (Henrietta) voltak.
Anyakönyvi bejegyzés - FamilySearch
Harcolt az I. világháborúban: a 38. gyalog és 26. vadász ezredben a szerb, albán, orosz, olasz fronton járt. Kétszer is megsebesült. I. o. ez., bronz vit. és sebesülési érem, K. cs. k. tulajd.
Ügyvédi vizsgát 1918-ban tett és egyetemi tanulmányainak befejezése után szülővárosát választotta munkahelyéül. Szolnokon még abban az évben nyitotta meg ügyvédi irodáját.
A Tanácsköztársaság bukása után azoban Romániában telepedett le és Nagybányán folytatta jogi pályáját.
Irodalmi munkássága is kiemelkedő volt
1922-ben bekapcsolódott a romániai magyar Cimbora című ifjúsági folyóirat szerkesztésébe, amelybe publikálta gyermekeknek szóló történeteit. Benedek Elek Kisbaconban élt, a lapot pedig Szatmáron nyomták, így Kertész Mihály Nagybányáról járt ki Szatmárra.
Az ezerkilencszázhúszas évek végére egymásután jelentek meg ifjúsági és társadalmi regényei. Témái általában egyszerű, könnyen áttekinthető, a gyermekkorúak érdeklődését mégis felkeltő, sőt végig ébren tartó történetek. Mesélőkedve, gördülékeny stílusa, fordulatos meseszövése kora gyermekeinek gondolkodását, érzelemvilágát jól ismerő szerzőre vall.
A csodálatos sárkány című regényének cselekményének színtere – bár az író nem nevezi meg – a szövegből érzékelhetően Szolnok. Azon belül is a régi vásártér meg a ma Eötvös térnek nevezett „kis tér”. A fizikailag erősebb, ezért fennhéjázó, csapatba verődő fiúk kiszorítják a papírsárkány eresztésére legalkalmasabb vásártérről a gimnazista fiatalokat. Három kisgimnazista – egyikük mérnök bátyja segítségével – olyan sárkányt épít, amelyet a kis térről is fel tudnak engedni, s amely képes magasabbra szállni amazokénál. A három fiú alapszabályban rögzíti a csodálatos kétfedelű repülőhöz hasonló sárkánnyal kapcsolatos teendőket. (A szerző ügyvéd voltát az alapszabály tökéletessége is tükrözi.) A csodálatos sárkány felkelti a vásártériek irigységét, s fondorlatos módon végül tönkre is teszik azt. A pótolhatatlan veszteség ellenére mégis a kisgimnazisták lesznek az erkölcsi győztesek.- jellemezte a művet Szurmay Ernő Emlékjelek című szolnoki irodalomról szóló monográfiájában.
Közel 150 novellája, 15 kötete jelent meg. Írt színdarabokat is. Kabarétréfáit, jeleneteit szívesen játszották a fővárosi színházak, főleg a Belvárosi Színház és az Andrássy-úti Színház.
Az 1928-ban megjelent társadalmi regénye, Az üstökös
A Szolnoki Tükörben és az Irodalmi Kurírban is jelentek meg írásai.
A Szolnoki Újság 1933-1934-ben tette közzé Kertész Mihály Vasárnapi Krónikáit.A sokkal inkább irodalmi tárcához, mintsem krónikához hasonló írások a korabeli szolnoki társadalom főleg középosztálybeli rétegének mindennapi életéből kiragadott "apróságok" felmutatásával tartottak tükröt olvasóik elé.
Az 1930-as évek második felétől a mozgástere beszűkült, már csak könnyű fajsúlyú kisregényei kaptak helyet a „Mai Nap könyvtára” és a „Világvárosi regények” sorozatban.
Tagja volt a szolnoki Verseghy Irodalmi körnek és a helyi izraelita iskolaszéknek. A "Tanya" irodalmi és művészeti klub alapításában is közreműködött 1934-ben.
Napi hírek 1934 - Hungaricana
Felesége Farkas Irén (1894–1987) volt. Egy lánygyermekük született.
Az egymást követő zsidótörvények megfosztották a közlés lehetőségétől. 1945. március 18-án hunyt el 57 éves korában. Síremléke Budapesten a Kozma utcai temetőben található.
Anyakönyvi bejegyzés - FamilySearch
A család síremléke - Kósa Károly felvétele (2010)
A Verseghy Könyvtár és a Verseghy Kör együttműködésében a Verseghy Kiskönyvtár sorozatban elsőként Kertész Mihály tárcái jelentek meg Kosa Károly válogatásában és szerkesztésében Így éltünk mi címmel.
Forrás:
Kósa Károly: Jász-Nagykun-Szolnok megyei pateon
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.