A Magyar Királyi Bábaképző Intézet Nagyváradon működött 1873-tól. Alapjait Dudek Dániel orvos vetette meg, aki 1823-ban 3000 forintos alapítványt hozott létre.
Az 1876-os Egészségügyi Törvény kihirdetése után, amely kimondta, hogy csak az gyakorolhat bábahivatást, aki az egész ország területén érvényes szülésznői oklevéllel vagy tiszti főorvosi képesítő okmánnyal rendelkezik. Azonban rendes oklevél megszerzésére csak azokat kötelezték, akik az egyetem vagy bábaképző intézet székhelyétől 75 km-t meg nem haladó távolságban laktak. A bábatanítás 1873-ig a pesti egyetem és a kolozsvári sebészeti akadémia szülészeti tanszékén kívül csak egy félig-meddig magánintézetben zajlott Nagyszebenben .
Közegészségügyi szempontból tehát értékes intézménye volt a városnak a bábaképző, amelynek élén dr. Konrád Márk, a Biharmegyei orvos-egylet és az Orvosok szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke állt.
A szerény kis épület az Újsoron nem felelt meg az egészségügy követelményeinek, így kétévi fennállás után gyűjtést kellett indítani, hogy megfelelőbb helyiségről lehessen gondoskodni. A városnak egyik szerény polgára, dr. Budek Joachim, volt a Bihar vármegyei orvos, alapítványt tett oly intézmény céljaira, amely a szülőnők ápolását teszi feladatául. A város törvényhatósága a közel 7000 frtnyi összeget az új bábaiskola céljaira engedte át.
1881-ben megnyílt az új intézet a Verbőczy utca végén. Saját helyiségeiben, három kórteremmel, 22 ággyal. Egy évvel később pedig megépült a 10 ágyas nőgyógyászati osztály fizető betegek részére. 1896-ban ismét újabb épülettel bővítették a komplexumot, akkor 57 betegnek kényelmesen helyet tudott adni. Működése során kétezernél több nő nyert itt szülésznői oklevelet.
Trianon után azonban új helyet kellett találni az egészségügyi intézménynek.
A Baumgarten Sándor építész által tervezett nagyváradi intézet épülete - könyvillusztráció
Ideiglenesen a vármegyei közkórház épületében kapott helyet az intézmény Szolnokon. 1925 és 1926 között épült fel az intézet új épülete. 1926. október 16-án került sor az intézet ünnepélyes átadására.
A Magyar Királyi Bábaképző Intézet szolnoki épülete - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára
Igazgatója dr. Konrád Jenő (1878-1945) lett, aki 1911-től a nagyváradi bábaképzőt is vezette. "Szolnokon ideiglenesen a vármegyei közkórházban kezdi meg működését. Itt kitartó munkával, veleszületett szervezőkészséggel és kiforrott szaktudással hozzáfogott a Szolnokon felállítandó bábaképző intézet megteremtéséhez. Sikerült neki már 1926-ban az Alföld homokján egy minden tekintetben modern intézetet létesítenie, amely központja lett a környék szülő- és nőbetegeinek. De nemcsak a betegeinek ellátásával foglalkozott, hanem nagy súlyt helyezett a bábaképzésre is. Igyekezett a bábaképzést jobbá és tökéletesebbé tenni." - írta róla egyik tudós társa az Orvosok Lapjában.
Forrás:
Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest, 1901. (Magyarország vármegyéi és városai)
Kováts István: Tornyai Konrád Jenő. Orvosok Lapja (1946.03.01.)