947 éve
Szolnok város nevét I.Géza királyunk 1075-ben kiadott oklevele, a garamszentbenedeki apátság alapítólevele említi először Zounok alakban,
több más környékbeli, részben ma is meglévő településsel együtt.
600 éve
1422-ben Zsigmond király oklevelet adott ki Szolnokon. A település lakóit felmentette a királyi harmincadok, a vámok és rév bétek fizetése alól. A kiváltságok a mezőváros gazdasági és kulturális fejlődését alapozták meg.
470 éve
1552. március 8-án I. Ferdinánd király kinevezi Zay Ferencet Külső-Szolnok vármegyei ispánnak.
Zay Ferenc - Forrás: wikipédia
A törökök a hont-nógrádi végvárvonal áttörése, illetve a Temesköz meghódítása után 1552. augusztusában két sereget indítottak Szolnok ellen. Augusztus 20-án Ali budai basa megszállta Szolnok környékét. A hónap végére Ahmed nagyvezér is csatlakozott hozzá. Szeptember 2-án 50 000 fős török sereg ostromzár alá vonta a várat. A német és spanyol zsoldosok elmenekültek, sorsára hagyva a várat, amely szeptember 4-én török kézre került, majd hamarosan a balaszentmiklósi (a mai Törökszentmiklós) palánkvárat is elfoglalták. A törökök 1685-ig tartotta megszállás alatt a vidéket.
Kósa Károly felvtele - Verseghy Könyvtár
460 éve
1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. A szolnoki török kori híd (é. sz. 47° 10′ 16.84″, k. h. 20° 12′ 09.86″) maradványai a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vízállásakor kerültek napvilágra.
Forrás: Szolnok könyve. Szolnok, 2011
355 éve
1667. december 24-én kelt Ali aga, Mahmud buda pasa helytartójának magyar nyelvű levele, amelyben megparancsolja a tiszántúli városoknak és falvaknak, hogy a kereskedők egyedül a szolnoki hídon keljenek át.
340 éve
1682-ben Thököly Imre a budai török vezérnél tett látogatása alkalmával Szolnokot is útba ejtette. Május 5-én érkezett a városi török helyőrségbe.
Thököly Imre - Forrás: wikipédia
265 éve
1757. április 3-án született Verseghy Ferenc (1757-1822) Szolnokon. Habár az országos hírt nevet szerző tudós költő még gyermekként elkerült szülővárosából, túl élte felén született Külső-Szolnok című versében méltó emléket állított a településnek. A Verseghy Kör, a Verseghy Gimnázium és az 1954-ben Verseghy Ferencről elnevezett megyei könyvtár ápolja a neves névadó emlékét.
Egyházi anyakönyv
1757-ben készült el a szolnoki ferences templom barokk épülete, mely J. B. Carlone egri építész munkája.
Szolnok látképe a ferences templommal – Lehnhardt Sámuel rézmetsző munkája
220 éve
1802. november 1-jén született gróf Szapáry Gyula (1802-1905), Magyarország egykori miniszterelnöke (1890-1892). Apja, Szapáry József báró Orczy Annával kötött házassága révén jutott Heves-Külső-Szolnok vármegyében, Pusztataskonyban és Fegyvernek-Szapárfaluban. Szapáry Gyula egészen fiatalon Heves és Külső-Szolnok vármegye gazdasági egyesületét vezette. A vármegye törvényhatósági bizottságának haláláig virilis tagja volt. Jogi tanulmányai befejezése után a taskonyi birtokon kezdett el gazdálkodni. A millenniumi világkiállításon az uradalom termékeivel aratott nagy sikert. Az 1863-as súlyos aszályt követően nagyszabású segélyakciót indított a lakosság megsegítésére. 1860 végén lett a vármegye első alispánja, majd 1867-től főispán. A Felirati párt híveként kapta meg a szolnoki választókerület országgyűlési képviselői mandátumát 1861-ben és 1865-ben, majd az 1872-es és 1875-ös választásokon az abádszalóki, 1878-tól pedig a törökszentmiklósi választókerület képviselője volt.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár
200 éve
1822-ben kezdődött a szolnoki Vártemplom építése. A klasszicista stílusú római katolikus templom a lebontott török mecset köveinek felhasználásával készült. Építője Homályossy Ferenc ácsmester volt. Mai magasabb és módosított formáját 90 évvel ezelőtt, az 1919-es román ágyúzás okozta sérülések kijavítása után, 1922-ben nyerte el.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
195 éve
1827. december 8-án született Szolnokon Ujházy Ferenc (1827-1921) festőművész, fotográfus, a Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagja.
175 éve
1847. szeptember 1-jén adták át az ország második vasútvonalát Pest és Szolnok között. Az Nyugati Pályaudvarról indult két gőzvontatású szerelvényt Szolnokon ünneplő tömeg fogadta. Az ünnepi beszédet Kossuth Lajos mondta el, a rendezvényen részt vett Széchenyi István is.
A Tiszai-pályaudvar és az ó-szolnoki Indóház a Leipziger Illustrirte Zeitung egy 1851-es számában
A szolnoki tiszai pályaudvar a hajóállomás mellett került kialakításra. Az Indóház volt hazánk legrégibb vasútállomás épülete. Klasszicista stílusban épült Wilhelm Paul Sprenger tervei alapján.
Petőfi Sándor pedig még ebben az évben végigutazott az újonnan megnyitott vasútvonalon. Petőfi 1847-ben Mezőtúron is megfordult. Az az egykori a zsindelytetős fogadó, amelyben megszállt, ma a Petőfi-ház nevet viseli. A költő itt írta az Utazás az Alföldön című versét.
Kaposvári Gyula felvétele - Damjanich Múzeum
1847-ben készült közadakozásból a Bauer György által kifaragott Mária-szobor. A talapzatán látható Szent-Flórián dombormű utal arra, hogy korabeli tűzvészek emlékére és Boldogságos Szűz Mária és Szent Flórán tiszteletére állította a város a szobrot az egykori Kántorház utcában, amelyet később a szobor után Mária utcának neveztek el. A szobor a 19. számú telken állt, majd az 1800-s és 1900-as évek fordulóján a telekre épült lakóház ablakmélyedésében helyezték el. Az 1950-es években az antiklerikális kommunista hatalom eltávolíttatta a Mária-szobrot, amely a közeli ferences rendi plébániatemplom folyosóján kapott helyett. Innen 2002-ben a megyei tűzoltók szövetségéhez került a Szent Flórián-dombormű okán. A szervezet Rákóczifalván kívánta volna felállítani egy tervezett tűoltó-emlékhely részeként. A hányatott sorsú szobrot civil kezdeményezésre és lakossági adakozásból, melyhez kitűzött is szervezett a restaurálás feladatát magára vállaló Szolnoki Művészeti Egyesület bonyolított le, 2011. szeptember 12-én eredeti helyén szentelte fel dr. Beer Mihály váci egyházmegyei püspök.
165 éve
1857-ben épült meg a Szolnokot Püspökladányon át Debrecennel összekötő vasútvonal. Tiszavidéki Vasút társaságának szüksége volt egy új pályaudvarra. A vasút kelet felé való vezetése miatt az új állomás az akkori várostól messzebb került megépítésre. November 19-én adták át Szolnokon az új felvételi épületét és a sínek felé épített díszes facsarnokot.
A csarnokot a századforduló táján le kellett bontani, mert tűzveszélyesnek bizonyult a gőzmozdonyok miatt. A vasút egy új iparág, a közlekedési ipar megtelepedését is jelentette. Az 1857-ben épült vasúti műhely a szolnoki járműjavító legrégibb épülete. Ebben az évben a Szolnok-Debrecen vasútvonal mentén sorra emelkedtek a vasúti építmények: Törökszentmiklós, Karcag, valamint Kisújszállás (mai Arany János utca végén) állomásépületei.
140 éve
1882. május végén kezdtek a régi szolnoki városháza bontásába. A Kossuth téren álló mai városháza épülete 1882 és 1884 között épült fel.
135 éve
1887-ben államosították a ferencesek által alapított szolnoki Főgimnáziumot és elrendelték 8 osztályúvá fejlesztését. Ebben az esztendőben kezdtek a késő eklektikus stílusú egyemeletes iskolaépület építésébe a Tisza parton az egykori sóházak területén.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
130 éve
1892 szeptemberében kapta a megyeszékhely főtere a Kossuth tér nevet. Kossuth Lajos 1848 őszén toborzó útján az akkori szolnoki városháza udvarán és a főtéren beszédet tartott, erre az eseményre emlékeztek a helybeliek a tér elnevezésével.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár
120 éve
Szent Orbán szobrát 1902-ben Kiss Anna állítatta Szandaszőlősön. Szakrális építmény eredetileg az egykori szőlő dűlőkön állott emlékeként egy májusi fagyra, amely a szőlőtermést elvitte.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár
1902 nyarán avatták fel a Szolnoki Művésztelep vöröstéglás épületeit. A régi vár helyén kiépített parkban 12 műterem várta a művészeket. Fényes Adolf és Aba-Novák Vilmos volt a Művésztelep első évtizedének két legmeghatározóbb egyénisége. A több, mint 100 év alatt pedig számtalan festőnek, szobrásznak adtak alkotó otthont a Zagyva-parti műteremlakások.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
110 éve
1912. április 20-án került sor a szolnoki színház ünnepélyes átadására. A megnyitón Szép Ernő külön erre az eseményre írt prológusát olvasta fel a szerző. Az ünnepi műsorban Erkel Ferenc, Katona József és Moliére művéből adtak elő jelenetet neves vendégművészek és a színház társulata. A díszelőadás a Rákóczi induló hangjaival zárult. Englert Károly tervezte épület számos átalakításon ment át az elmúlt száz év alatt. Mai külsejét 1991-ben nyerte el.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
1912. május 19-én leplezték le Damjanich János emlékművét Szolnokon. A Művésztelep előtt található négy alakos szoborcsoportot Gondos Imre tervei alapján Radnai Béla szobrász-tanár készítette el carrarai márványból. A művész azt a jelenetet ragadta meg, amikor a tábornok vörös sipkásai élén bevonul Szolnokra. A diadalív közepén az katonai kitüntetés látható, melyet a csata vezére Kossuth Lajostól kapott a Szolnoknál kivívott győzelemért. A talapzaton Damjanich neve olvasható. Több mint 10 éven át gyűjtötte a Szoborbizottság az emlékmű elkészítéséhez szükséges adományokat. Az adományozók sorába tartozott Damjanich özvegye, Csernovics Emilia is.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
1912. március 14. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítja a Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaságot.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
105 éve
1917. június 4-én született Szolnokon Kónya Albert (1917-1988) akadémikus. 1945-től a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, majd intézeti tanára. 1950-52 között a miskolci egyetem Fizikai Tanszékének tanszékvezetője, 1951-52-ben a Gépészmérnöki Kar dékánja. 1952-54-ben oktatásügyi miniszterhelyettes, 1954-55-ben az MDP KV tudományos, oktatási és kulturális osztályának vezetőhelyettese volt. 1956 őszén oktatásügyi miniszter, majd oktatási kormánybiztos lett. 1957-60 között a Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára. 1957-82 között a BME fizikai tanszékének professzora, 1971-től tanszékvezető tanára, 1974-től a Fizikai Intézet igazgatója volt.
100 éve
1922-ben a szandaszőlősi római katolikus templom főhomlokzatán állítottak emléktáblát az I. világháborúban elhunyt katonák emlékére. Az emléktáblát 2002-ben újították fel.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár
95 éve
1927. október 16-án Szolnokon látta meg a napvilágot Veszeley Mária (1927-1989) színművész. 1953-ban végzett az Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, az Állami Déryné Színházban, majd 1971-től az Irodalmi Színpad társulatának tagja volt. 1974-től a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1982-ben ment nyugdíjba.
Veszeley Mária középen - Új Néplap archívuma
1927. október 16-án született Pusztai Péter (1927-2017) színművész Szolnokon. Fiatal színészként szülővárosa színházában is játszott 1951-től 1954-ig, majd 1976-tól 1988-ig, nyugdíjazásáig, újra a Szigligeti Színház tagja volt.
Új Néplap archívuma
1927-ben épült Szolnokon a Fa- és Fémipari Szakiskola épülete a Vasút (ma Baross) úton. Ebben az évben kezdtek hozzá Hegedűs Ármin tervei alapján a Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk épületegyüttesének építéséhez is.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
90 éve
A világgazdasági válság éveiben jelent meg Nagy Lajos szociográfiai cikke Egy magyar város 1932-ben címmel, amely Szolnok két világháború közötti társadalmát ábrázolja. Az író 1932 áprilisában járt a városban ás személyes tapsztalatai alapján született a tanulmány, amely egy évvel később könyv alakban is megjelent. A szolnoki állapotok szemléletes leírása egyben a korabeli magyar valóságról hírt adó irodalomszociológiai alkotás. Szintén ebben az évben látnak napvilágot Móricz Zsigmond "szolnoki jegyzetei". A két mű élénk visszhangja miatt a városban megrendezett szociofotó kiállítást rendőri erőkkel kellett biztosítani.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár
1932. december 11-én jelent meg Szolnokon a Nemzeti Jövőnk című hírlap. Főszerkesztője dr Scheftsik György , aki a Nemzeti Egységpárt megyei titkáraként indította útjára a lapot.
A társadalmi és szellemi sivárságot Szandai Szabó Sándor Irodalmi Kurír című lapjának elindításával törekedett megtörni. Egy fővárosi lap rovatvezetőjeként rendszeresen beszámolt 1927-ben Szolnok társadalmi életéről. 1931-ben kapott engedélyt egy szolnoki lap indítására, amely „Reklám Kurir” címmel évi tízszeri megjelenéssel napvilágot látott. A reklámot és irodalmat ötvöző folyóirat a 4. számtól már Irodalmi Kurir fejlécet kap, de igazán irodalmi folyóirattá a II. évfolyam 1. számától, 1932 februárjától válik. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár emlékkötet jelentetett meg a folyóirat megjelenésének 50. évfordulója tiszteletére 1982-ben.
75 évvel ezelőtt
1947 májusában rendezték meg a szolnoki "Demokratikus Kultúrnapokat". E zenei program alkalmából gondozta és jelentette meg a Verseghy Irodalmi Kör a Magyar Irodalmi Társaságok Időszaki Értesítőjének, a Vándortűz című kiadványnak negyedik számát.
70 éve
1952-ben Szolnokra költözött a Műszaki Egyetem közlekedési kara, amely időközben önállósult Közlekedési Műszaki Egyetem néven Szegeden. 1957-ig működött a városban az egyetem a Törvényszék épületében. A szolnoki egyetemisták jelentős szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeiben. Ez az elsődleges oka, hogy Budapestre helyezték át a szakképzést és Közlekedési Üzemmérnöki Karként beleolvasztották az Építőipari Műszaki Egyetembe, létrehozva ily módon az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet.
1952. november 6-án jött létre két korábbi közgyűjtemény egyesítésével a Szolnok Megyei Könyvtár (2042/13/1952. sz. MT.h.). A könyvtár a városháza épületében működött 1963-ig, amikor a múzeum épületébe költözött át. Jogutódja a 2007-ben a könyvtár és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sportintézet összeolvasztásával létrejött az új intézmény, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet.
Verseghy Könyvtár fotótára
A Marcipán Cukrászda 1952 óta létezik Szolnokon, ahol Hegedűs László cukrász mester és néhány fős csapata készítette a süteményeket. Móra László és felesége 1974-ben vették át az akkori cukrászda vezetését. A jelenlegi épület 1996-ban nyitotta meg kapuit.
Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
65 éve
1957. március 24-én született Szolnokon Bokros Péter (1957-2017) magyar grafikusművész, az Inconnu Csoport tagja.
1957. május 21. Szolnokon látta meg a napvilágot Ökrös Oszkár (1957-2018) Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistája.
60 éve
1962-ben avatták fel az új szolnoki közúti hidat. A második világháborúban megrongálódott Tisza-hidat 1946-ben kijavították és félállandó hídként működött. 1960-ban kezdődtek a korszerű közúti híd építésének munkálatai.
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár
55 éve
1967. február 4-én született Szolnokon Rudi Balázs Lajos (1967-2008) roma származású festőművész.
Forrás: sulinet.hu
1967-ben kezdte meg tanulmányait a szolnoki Kilián György Repülőműszaki Főiskolán Farkas Bertalan későbbi vadászpilóta, az első magyar űrhajós.
Farkas Bertalan és Magyari Béla szolnoki látogatásuk során 1980-ban a főiskola szabadtéri repülőgéptechnikai múzeumában, volt gyakorlógépükön, egy Letov L-29 Delfin típusú repülőgépen - MTVA Archívum
1967-ben épült meg a szolnoki MÁV kórház épületegyüttese a régi Zagyva-meder helyén.
Verseghy Könyvtár képeslaptára
50 éve
1972. január 24-én született Nagy Kriszta Tereskova Nagy Kriszta (Tereskova) festőművész. Először az első űrhajósnőről elnevezett Tereskova (ez egyben előadói neve is) együttes énekeseként tűnt fel. 1995-ben az U.F.O. című videófilm társrendezője, egyik főszereplője, a filmzene énekesnője. Tereskova rajzai és leghagyományosabb olaj/vászon technikát alkalmazó festményei sajátos expresszív világot jelenítenek meg, melyekben a szöveg és a kép egyaránt fontos.
Új Néplap archívuma
1972 tavaszán a műemlékként felújított mór stílusú szolnoki zsinagóga épületét a városvezetés a múzeumnak adta át üzemeltetésre. A Szolnoki Galéria az eltelt négy évtized alatt számos országos és nemzetközi kiállításnak is helyt adott.
Forrás: Szolnoki napló
1972. október 6-án, éppen ötven éve nyitotta meg először kapuit 340 kisdiák előtt a
16 tantermes, nagyon jó elrendezésű, szép épület, a Mátyás király úti Általános Iskola. 2008-ban szünt meg az intézmény. Az épületben jelenleg Magiszter Középiskola Fényes Adolf Szolnoki Tagintézményében középiskolai képzést folytatnak.
Szolnoki Néplap archívuma
1972. december 14-15. megrendezésre került az első Verseghy tudományos emlékülés és megszületett az In memoriam Verseghy Ferenc kiadványsorozat.
Verseghy Könyvtár kisnyomtatvány-tára
45 éve
Új Néplap archívuma
1977. április 22-én született Szolnokon Csányi Erika színművész, aki 2001-től 2006-ig a Szigligeti Színház társulatának is tagja volt. Esőnap Acoustic Duo énekese, valamint a budapesti NŐStények női stand-up társulat tagja és a Rádió Bézs női internet rádió Nőttön Nő című műsorának műsorvezetője. Társalapítója volt a SZÖSZ Comedy-ne és a #vellpuszcsi paródia zenekarnak. A Rádiókabaré szerzője és előadója. 2017-től a Veres 1 Színház művésze.
30 éve
1992 januárjában Kaptár címmel jelent meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei könyvtárosok módszertani lapja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gondozásában.
25 éve
VI. Fiúkórusok Országos és Nemzetközi Találkozójának adott otthon Szolnok 1997. április 20-án.
1997. augusztus 27-én nyitott ki a megyei könyvtár a Kossuth téri épületben. Az intézmény szintén 1997 nyarán.
20 éve
Kablay Lajos (1911-1987) posztumusz ezredes emléke előtt tisztelegve Szolnok városa közteret nevezett el 1999-ben. A Pozsonyi út és Kassai út találkozásánál található parkos kis neveztek el Kablay Lajosról. 2002-ben, halálának 15. évfordulóján, a Szolnoki Repülő Egyesület minisztériumi és önkormányzati támogatással szobrot állított a Szolnok 1956-os helyőrség parancsnokának emlékére. Fáskerti Zsófia szobrászművész készítette el Kablay bronz mellszobrát.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár
15 éve
A megyeháza Lengyel Légió utcai homlokzatán az 1848-as szolnoki csatában résztvevő lengyel katonák hősies helytállása előtt tisztelegve emléktáblát helyeztek el, mely Józef Wysocki tábornok portréját ábrázolja. A táblát Joanna Stempinska lengyel nagykövet asszony avatta fel 2007. március 2-án.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár
A Szolnoki Rotary Club alapításának 75. évfordulójára emelt emlékművet 2007. november 24-én avatták fel a Tisza parkban. Az újonnan létesített Rotary ligetben, a klub üléseinek helyet adó Tisza Szálló szomszédságában, helyezték el a 7 tonna súlyú bazalt emlékkövet, amelyen a Rotaryt jelképező fogaskerék látható.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár
10 éve
2012. március 19-én avatták fel Szolnokon id. dr. Béres József (1920-2006) tiszteletére állított gyógyivókutat, amely Csepp park címet kapta. A Béres-kutat a megyeháza mögött kialakított Magyar Rózsák kertjében állították fel.
Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár
5 éve
A 2016 nyarán elhunyt tudós tanár, iskola-és könyvtárigazgató munkásságának elismeréseképpen Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2017. jaunár 20-án domborművet emelt Szurmay Ernő (1923-2016) emlékére. A Damjanich János Múzeum első emeleti folyósóján kialakított Szolnoki Pantheonban leplezték le a Magyar Kultúra Napja alkalmából Pataky Béla szobrászművész alkotását.
2017. május 11-én, a Magyar Hidrológiai Társaság megalakulásának 100., a szolnoki szervezet létrejöttének 50. éves jubileuma alkalmából, avatták fel a szolnoki Tisza parton a Történelmi vízmérce elnevezésű emlékhelyet.
2017 szeptemberében Szolnok Napja alkalmából avattak emléktáblát a gyaloghíd tiszaligeti hídfőjénél. Az emléktábla a híd felépítésében és megvalósításában közreműködő szakemberek előtt tiszteleg. Az emlékjel állításának kezdeményezője az Éremgyűjtő és Numizmatikai Társaság volt. A relief Szabó Imrefia Béla alkotása.
Baross Gábor (1848-1892), a dualizmus kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa emléke előtt tisztelegve avattak emléktáblát 2017. szeptember 2-án a szolnoki RepTár Rámpás rakodóépületének falán.
Szent II. János Pál (1920-2005) pápa szobrát 2017. december 16-án leplezték le a szolnoki Vártemplomban.