Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt Vincze János Farkas levéltáros, a MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársának érdekes 19. századi meteorológiai jelenségekről szóló elődására.
Az 1816. január 29-31. közötti nagy, 36 órás hóviharról szólt. 1815 áprilisában kitört a Tambora vulkán (ma Indonéziában található), amely hatalmas mennyiségű kőzetet bocsájtott a légkörbe. Ez a porral, hamuval és egyéb gázokkal elegyített levegő globálisan okozott gondokat, az egész bolygón észlelték. Összességében az átlaghőmérsékletet 0,53 Celsius-fokkal csökkentette.
Ez a színekben pompázó, ám szennyezett levegő tüneményes égboltot eredményezett, ami több festőművészt is megihletett. Pl. Caspar David Friedrich és William Turner. Azonban a vízpárával is keveredve, az eső vagy éppen hó formájában is földre érkező hamu feltűnt másoknak is. Így a megyei kötődésű Gorove Lászlónak, akit Szolnok első történetírójának is emlegetnek. Gorove ekkor 36 esztendős és igazán nyitott a politikára, történelemre, tudományra. Az események után 3 évvel írja meg összefoglalóját az 1816-os nagy fergetegről. Ebben említi elméletét, miszerint egy 'meteorum' lehet az elszíneződött hó oka. Lássuk be, a valós okot nem tudhatta és alapvetően jó felé kapizsgált.
Gorove a megye területéről, illetve azon túlról is gyűjtött adatokat. Felvázolta mekkora területet érintett a fergeteg. Az északi Borsod vármegyétől a déli Torontálig, a nyugati széle Pest-Pilis-Solt, míg a keleti széle egészen Arad vármegyéig terjedt.
A fergeteg súlyosságának megértéséhez hozzá társul az éghajlattörténettel foglalkozó nemzetközi kutatócsoportok munkája is. Január 28-án még pozitív hőmérséklet volt Közép-Európában. Az Atlanti-óceán felől magas légnyomással hideg és csapadékos légáramlatok érkeztek. Január 29-én hirtelen hőmérséklet-csökkenéssel észak felől betört ez a légréteg a Kárpát-medencébe.
Gorove információin túl az anyakönyvi és levéltári források további adalékkal szolgálnak a fergeteg okozta károk feltérképezésében. A 1801 és 1895 között fagyhalált halt személyek vizsgálata során kiemelkedőnek bizonyult az 1816-os év, ahol 16 fő veszítette ily tragikus módon életét. Ezt követően a legtöbb 7 fő volt.
A Jászkun Kerületek, Külső-Szolnok vármegye és a később megyéhez csatolt települések mindegyikéből nincsenek adatok. Azonban ahonnan vannak, azok alapján is kirajzolódik a pusztítás mértéke. Mintegy 25 ezer juh, 1200 marha, több száz ló és sertés lett a fergeteg áldozata. A levéltári forrásoknak köszönhetően több történet is kirajzolódott, ezzel is emberközelibbé kerül a történet.
Érdemes összefüggésekkel vizsgálni az eseményeket és a világ távolabbi felén zajló történések sem feltétlenül elszigeteltek tőlünk.
Aki szívesen olvasna további színes híradásokat szűkebb pátriánk időjárásának történetéből, kövesse az előadó JNSZMet Anno facebook oldalát!