Bodoki Fodor Zoltán, kiváló túri helytörténész Petőfi Sándor (1823-1849) születésének 150. évfordulója alkalmából járt utána a költő mezőtúri útjának. Kézirata majdnem 30 évig várt a túri Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményében a megjelentetésre.
Petőfi Sándor már 1843-ban Kecskeméten született költeményében is megemlékezett Mezőtúrról, a híres túri vásárról:
"Túri vásár nincsen / Messze már; / Szegény legyén oda / Lovon jár"
A költő évekkel később, 1847 júniusában és novemberében járt Mezőtúron átutazóban, amikor először látogatta meg Arany Jánost (1817-1882) Nagyszalontán. Erre az útra datálódik Utazás az Alföldön című verse, amely Mezőtúron született.
"Fölöttem a felhő, olly terhes / Szakadt nyakamba zápora"
Petőfi 1847. június 10-én indult el Arany Jánoséktól Szalontáról Pestre fogadott kocsisával, Illyés János szalontai fuvarossal. Az állandó eső miatt nehezen haladtak. Másnap alkonyatkor érkeztek Mezőtúrra. A hidszegszigeti-réven keltek át és megszállt a településen. A Hídszeg-sziget a folyószabályozás előtt a régi Berettyó által határolt terület volt az alsórésszel szemben a mai Berettyó-csatorna túloldalán.
"Minő az út!... de vajjon út ez? / Vagy fekete kovász talán?
"Annyi sár ragadt a kerekekre, hogy a szó legszentebb értelmében minden száz lépésen meg kellett állnunk, s levasvillázni a küllőkről a gáncsoskodó fekete írósvajat" - említi Petőfi Kerényi Frigyeshez (1822-1852) írt Úti leveleiben.
Akkoriban Mezőtúron olyan korcsma, amely szállóvendégek fogadására egyedül alkalmas volt a "Zsindelyes" lehetett. Ezt a Mezőtúr és Vidéke c. helyi lap is megírta 1899. július 30-i lapszámban. Számosan éltek még abból az időből Túron, akik tudni vélték merre fordult meg a költő itt tartózkodása alatt.
A "Zsindelyes" épülete az 1970-es években. Az egykori vendégfogadót 1985-ben bontották le. Helyén Vállalkozók Házát építették fel. Az épület napjainkban a Zsindelyes Fogadó és Étteremnek ad otthont.
"Kit te, remélem ismersz s azt mondja, hogy a túri korcsmában egy fedél alatt háltatok, de csak reggel tudtátok meg, amikor egy pár szót váltván egymással, te azt nyilatkoztad volna, hogy sehová sem mégy Túrról, míg eső esik." - utal Petőfi és Mezey József festő mezőtúri összeismerkesésére Arany János. Nem véletlen azonban, hogy a költő és Mezey találkoztak Túron. A nagy távolságra járó fuvarososk útvonala minidg azonos volt és lehetőleg ugyanannál a fogadónál vagy csárdánál éjszakáztak.
"Imádott Jankóm! [...] Illyés uramat Túron elkergettem gorombaságai miatt, és négy nap alatt értem Pestre esőben és szélben [...]" - számolt be Arany Jánosnak írt levelében viszontagságairól Petőfi június 18-án kelt levelében. Június 12-én hajnalban folytatta tehát útját új fuvarossal és 13-án érkezett meg Pestre.
"[...]Mező-Túr derék város a Berettyó mellett Heves megyében. Lóvásárai híresek, melyeken minden valamirevaló alföldi betyár megjelen, vagy lovat lopni, vagy lopott lovat eladni [...] Az itteni lóvásárok alkalmakor nevezets és nagyszerű betyárverekedések is szoktak esni, sőt enélkül nem is történik vásár[...]" - írja útirajzában Petőfi. Fogadójának ablaka a Vásártérre nézett. Bizonyosan a látvány indította arra, hogy úgy emlékezzék Túrról, mint a híres betyárok által látogatott nagy vásárok és az ólmosbotokkal verekedő legények városáról.
Az emléktáblát 1973 márciusában a Petőfi-napok keretében leplezték le a "Zsindelyes" falán.
Utazás az Alföldön címmel filmet is készített a Magyar Televízió 1995-ben Tarr Béla rendezésében, amely Petőfi Sándorral kapcsolatos emlékhelyekről villantott fel képeket. A filmkészítés ötletét valószínűleg az adta, hogy korábban ugyanaz a forgatócsoport már megszállt Túron a Petőfi-házban, ahol a nagy költő ezt a költeményét megírta.
A költő ég abban az évben újra megfordult Túron. Petőfi 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Szendrey Júliával (1828-1868). Már mint házasember, feleségével utazott keresztül Mezőtúron Koltóból Pestre igyekezvén. Október 31-én indultak Szalontáról és november 4-én érkeztek vissza Pestre.
"[...] Utazásunk vígan és szerencsésen ment végbe, mert kettőnknek összevéve is csak valami hatvan oldalbordánkat törte-zúzta össze Túr környékének regényes útja [...]" - taglalta az utazás részleteit Arany Jánosnak 1847. december 3-án kelt levelében.
Források:
Antalffy Gyula: Igy utaztunk hajdanában. Szolnok megyei Néplap (1976.08.06.)
Bodoki Fodor Zoltán: Petőfi Sándor és a korabeli város. Mezőtúr, 1998.
Körmendi Lajos: Kutya a tóban.Új Néplap (1993.01.23.)
Petőfi-évforduló Mezőtúron. Szolnok megyei Néplap (1973.03.20.)
Tiszai Lajos: Glória mítosz nélkül. Szolnok megyei Néplap (1987.03.17.)
Tiszai Lajos: Mecénások a Berettyó-partján. Szolnok megyei Néplap (1985.12.07.)
Valkó Mihály: Átutazóban. Szolnok megyei Néplap (1972.12.31.)