1849. február 12-én Vécsey Károly vezérőrnagy Törökszentmiklósra érkezett a Délvidékről.
1849. február 24-én Ottinger megpróbálta elfoglalni a cibakházi hídfőt, hogy azt lerombolva megakadályozza a magyarok esetleges átkelését. Varsány (ma Rákóczifalva) felől nyomult előre. 6 osztály lovasság, 2 zászlóalj gyalogság, egy 6 és egy 12 fontos ütegből álló sereg indított támadást a reggeli órákban. Ottinger tüzérsége azonban nem bírt a fedett állásból pontosan tüzelő magyar tüzérséggel. Ottinger altábornagy személyesen vezette rohamoszlopait, de azok a kartácstűzben szétszóródtak.
A magyar oldalon 1500 ember és 6 ágyú védte az átkelőhelyet. A sereg vezetője Mesterházy István alezredes volt, 1. huszárezred parancsnoka. A cibakházi csatában nyújtott teljesítményéért 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki.
Leiningen-Westerburg Károlyhonvéd tábornok (1819-1849)
A csatában részt vett Leiningen-Westerburg Károly őrnagy is, aki a 19. gyalogezred 3. zászlóaljának három századával és a pozsonyi vadászokkal csatárláncban a hídon át verte vissza az ellenséget. A csata hevében Leiningen fogságba esett. Aranyi Márk honvéd százados és Talabér hadnagy katonáival az ellenség nyomába eredt és kiszabadították az őrnagyot.
A cibaki ütközet sebesültjeit a Kunszentmártonban létrehozott honvédkórházban ápolták.
Juricáné Fekete Judit felvétele
Mai ismeretek szerint Kunszenmártonban bizonyíthatóan 53 honvéd hunyt el.