1848. március 20-ra Kisújszálláson nagygyűlést hívott össze a kapitányság, ahol - követve a pesti forradalmat - 12 pontban fogalmazták meg programjukat a delegátusok.
1848. március 24-én, majd 29-én a forradalom győzelmére népgyűlést tartottak Szolnokon, és Pestre egy üdvözlő küldöttséget menesztettek. Létrehozták a "Rendre Ügyelő Választmány"-t, és megindult a nemzetőrség szervezése. A nemzetőrök őrizték a sóraktárakat, és a főbb épületeket. Ugyanezen a napon fogadta el a jászberényi népgyűlés a 12 pontot és saját követeléseikkel egészítették ki.
1848. áprilisban a népképviseleti országgyűlés összehívásakor Szolnok és környéke önálló választókerületet alkotott.
1848. április 4-én a Jászkun Kerületek rendkívüli közgyűlést hívtak egybe. Ez volt az első olyan jászkun közgyűlés, amelyen nemcsak a delegáltak, de a köznép is részt vett. Illéssy János nagykun kapitányt és Balajthy Vendel nádori táblabírót választották meg országgyűlési követeiknek.
1848. április 11-én szentesítette az uralkodó az országgyűlés által megalkotott törvényeket. Ezek közül a jászkunok részére a legfontosabb a XXV. törvénycikk, mely továbbra is biztosítja a Jászkun Kerületek közigazgatási szervezetének megtartását.
1848. május 27-én elkészült a szolnoki nemzeti őrsereg-összeírás. Elrendelték az őrsereg mielőbbi felesketését és hadrendbe állítását.
1848. június 14-én népképviseleti választások.
1848. június 23-án Jászberényben megtartották a Jászkun Kerületek tisztújító közgyűlését, amelyen megválasztották a kerületek tisztségviselőit.
1848. augusztus 27-én Batthyány kijelölte a megalakult önkéntes nemzetőrség gyülekező helyeit. A Jellasics elleni sereg megerősítéséhez szükséges erőt ezekből a táborokból lehetett nyerni. A Tiszán inneni megyék erőinek összpontosítási központjául Szolnokot választották, főként a vasút adta lehetőségek miatt. Parancsnoka Görgey Artúr százados lett.
1848 szeptember elején a jászkunok vállalták egy lovas csapat kiállítását.
1848. szeptember 27-én alföldi toborzóútja során Kossuth Lajos beszédet tartott Szolnokon is. Kijelölte a népfelkelés szervezőit, majd vonatra ült és visszatért Pestre.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára
1848. szeptember 30-án Halasy Kázmér a szolnoki népfelkelési biztos azt jelentette Kossuthnak, hogy a helyi táborban összegyűlt közel 1000 ember kaszákkal és lőfegyverekkel felszerelve készen áll.
1848. november 20-án a Jászkun Kerületi közgyűlés ülésezett. A téli védelem szervezése volt a feladat. Községenként nemzetőri biztosokat neveztek ki.
1848. december végén a Honvédelmi Bizottmány Szolnokig vasúton, onnan szekéren utazott Debrecenbe. Miután a Windisch-Grätz tábornagy vezette császári főerőket nem sikerült Pest-Budán feltartóztatni és a főváros elesett.