1918 ősze
A Magyar Népköztársaság új kormánya 1918. október 31-én táviratban értesítette a hatalom átvételéről a városok polgármestereit. Szolnokon a helyi Nemzeti Tanács az Óvoda utcai Munkásotthonban alakult meg. Elnökének Darvas Ferenc (1861-1946) földmérő mérnököt és és dr. Pap Illés kereskedelmi iskolai tanárt választották meg.
A Szolnoki Nemzeti Tanács fáradhatatlanul dolgozott a közellátás javításán, azonban a háború utáni válság következményeit nem sikerült kivédeniük. Az általános munkanélküliség, a közellátási problémák együttesen kiváltották a dolgozók elégedetlenségét, akik problémáikkal a munkástanácsokhoz fordultak. A körülmények a szocialista társadalom megteremtésével kapcsolatos kommunista nézetek elterjedésének kedveztek.
KMP tagsági jegy - Damjanich János Múzeum gyűjteményéből
Ezzel egy időben, 1918 októberében alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának szolnoki szervezete is. Dr. Guth Antal (1886-1938) katonaorvos volt a helyi pártszervezet vezetője.
A polgári fiúiskola épülete a Baross úton - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára
1919 tavasza
1919 januárjában Kun Béla is felkereste Szolnokot. A polgári fiúiskola tornatermében előadást tartott.
A Károlyi-kormány lemondása után az országban kitört a forradalom, majd kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot.
1919. március 23-án a Szolnoki Munkástanács megválasztotta a direktóriumot. A háromtagú testületnek a kormánybiztosi teendők ellátása volt a feladata.
1919. március 22-én fegyveresek szállták meg a városban lévő bankokat, majd az ipari üzemeket, gyárakat (pl. Szolnoki Cukorgyár) és számos magántulajdonban lévő ingatlant is köztulajdonba vettek. Munkásellenőrzés alá kerültek a több mint 20 dolgozót foglalkoztató üzemek is.
Az államosítás a személy- vagy tehergépjárművekre és a motorkerékpárokra is kiterjedt. 1919. április 3-án a megyeháza mögötti téren „járműszemlére” kötelezték a tulajdonosokat.
Megyeháza - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára
A német hadseregtől szolnoki magánszemélyek tulajdonába került tárgyakról sem feledkeztek meg. A hadianyagokat be kellett jelenteni. Semmi sem kerülte el a készletgyarapítók figyelmét. Például a 2000 koronánál nagyobb értékű bélyeggyűjtemény tulajdonosait kötelezték, hogy azokat a Tiszavidéki Hitelintézetnél helyezzék letétbe.
A helyi direktórium segítségével a Vörös Hadsereg központi toborzó tisztje, Ferencsik Imre a Király-kávéházba állította fel a toborzó irodáját.
1919. április 16-án a román haderő 1919. április 16-án átlépte a demarkációs vonalat. A hónap végére elérte a Tisza vonalát.
A Nemzeti Szálloda épülete - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára
1919. április 21-én a szolnoki Nemzeti Szállodában megalakult a Tiszántúli Hadsereg Parancsnokság élén Bőhm Vilmos (1880-1949) hadügyi népbiztossal.
1919. május 1. - Damjanich János Múzeum gyűjteményéből
1919. május 1-jén a városháza előtt népgyűlést tartottak. Bár a front közeledett Szolnokhoz, azonban az első szabad május elsejei rendezvények megszervezése háttérbe szorították a közelgő veszedelmet. Hatalmas népünnepélyt terveztek, a vörösbe öltöztetett városháza homlokzatán piros villanykörtékből kirakva ez volt olvasható: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Annak ellenére, hogy aznap már Szajol felől hallatszott az ágyúdörgés, a szolnoki emberek mit sem törődtek ezzel, három helyen is felállított zenekar nótáira vigadtak.
A front este érte el a várost és az utcákat ellepte a visszavonuló Vörös Hadsereg.
Forrás:
Kaposvári Gyula: Krónika - helytörténet. JÁSZKUNSÁG 1969.03.: 24-45.
Papp Zsolt: Világháború, forradalom, terror, Trianon. In: Szolnok könyve. Szolnok, 2010.