815 évvel ezelőtt,
1209-ben íródott János esztergomi érsek bizonyságlevele pohárnokok szerződtetéséről Szolnok faluról. Tizenegy szolnoki szabados került át az esztergomi érsektől az egri egyház tulajdonába.
A magyar királyság a XIII. században. Laukó Albert tervezete után rajzolta Homolka József
790 évvel ezelőtt,
1234-ben a szolnoki várjobbágyok eredménytelenül perelték Jenő falu egy részét az esztergomi egyháztól.
595 évvel ezelőtt,
1429. július 2-án kelt Zsigmond király parancsa az ország összes vezető tisztviselőjéhez, hogy engedjék Szolnok városába azon jobbágyaikat, akik törvényes úton oda akarnak költözni. Tehát a tartozásaikat lerovó jobbágyokat ne akadályozzák a városba való beköltözésben.
Magyarország a XV. században - Magyar Elektronikus Könyvtár
475 évvel ezelőtt,
1549-ben kelt János esztergomi érsek bizonyságlevele arról, hogy Szolnok faluból tizenegy pohárnokot szerződtetett.
465 évvel ezelőtt,
1559-ben kelt török összeírás a szolnoki kikötő vámját említi; az egyik hónapban 29 kősót, majd május-júniusban 75 kősót vámoltak.
360 évvel ezelőtt,
1664-ben kelt a debreceni Nagykállói Fényes István verses krónikája, amelyben felpanaszolja a szolnoki hídjavítást:
"De íme Szolnokból, török csauzoktól érkezik egy nagy
levél.
Az híd csinálásra, ács, kovács munkára s feles embert
küldenél. ..
Jó ez szolnoki híd, de hitetlen csauz ő ezt helyben nem
hagyja,
Szegényemberinket veri és kergeti, mód nélkül
háborgatja ...
Könnyű parancsolni, nehéz végbevinni, hol találsz annyi
szál fát?
Bontat ja, hányat ja, hosszan felállítja ottan a hídnak
karját ... "
320 évvel ezelőtt,
1704. augusztus 20-ára datálódik II. Rákóczi Ferenc rendelkezése a szolnoki vár parancsnokának, annak kötelességeiről és a vár rendtartásáról. Rákóczi 1704-ben személyesen is járt a szolnoki várban, ekkor adta ki a vár rendtartására vonatkozó szigorú rendelkezéseit. Olasz várépítő mestereket küldött Szolnokra, hogy kiépítse, megerősítse a Tisza kapuját.
A szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarc-sorozatból (részlet), olasz nyelvű jelmagyarázattal
310 évvel ezelőtt,
1714. július 22-én kelt Szolnok-Külsőváros kamarai összeírása, amely a török kor után Szolnok újjátelepülését leíró alapvető forrás. Mattyasovszkó Ferenc harmincados leírásából tudjuk, hogy "Szolnok-Külsőváros (Zolnok Exterius) közvetlenül a Tisza folyó partján, a déli országrészen fekszik egy tökéletes síkságon és áll a felsorolt lakókból, akik kb. négy éve kezdtek házakat építeni és a teljesen elhagyott helyet megszállni, úgyhogy már mindenki saját házat bír.
Ezeknek a földje kiterjeszkedik jó egy mérföldre Abony felé, ezzel szomszédosak a nyugati oldalról, északról pedig Rikass községgel, délről Paládics pusztával, végül kelet felől [Alcsi] Acs pusztával, Ezek a lakosok, a földeket éppúgy vetésre, mint szénakaszálásra és legeltetésre közösen használják és kinek mennyi tetszik, annyit vethet, vagy kaszálhat, Szabad a maguk kára nélkül elköltözni. Erdejük nincs, sőt még élőfa is igen kevés. Malom hajdan volt a Zagyva folyóban ténylegesen [egy] sem áll - amely [Zagyva folyó] elválasztja a várat nyugat felől Szolnok-Belsővárostól, [amely] áll négy utcából, Ezentúl a Tisza partján van a megváltóról elnevezett rendtartományhoz tartozó ferences barátoknak egy faháza, amelyben három barát és egy világi személy lakik. Ezekkel párhuzamosan egy német káplán ügyködik a várban. Ennek következtében bírnak egy erős, nagy hosszú épülethez hasonlító, kerítés nélküli náddal fedett eklézsiát [...]
És ennek a Szolnok-Külsővárosnak minden lakosa alaposan ellenőrzött személy volna, minthogy illendő szokás szerint szerződtetve, megnyilatkozni tartoznának [...]
Továbbá van két téglaégető-hely a Tisza parton, a Külsőváros mellett, az egyik előzően épült, a másikat pedig a Harmincados Úr építtette, ennélfogva pedig a téglákat [ő] szokta égetni, egyedül az erősség [a vár] építése érdekében adta térítés nélkül, maga fizetvén, [...]
Ugyanott van továbbá Belsőváros (interius Oppidum) a vár és Külsőváros között, árokkal övezve. Amelyben székel a kapitány, meglehetősen sok magyar lovassági és gyalogsági, valamint egyéb zsoldos lakókkal. Ez áll három utcából, de összeírni nem engedték magukat [...]
Ebben a helységben van a harmincados ház vályogból, eléggé komótos [...]
Továbbá itt van a sólerakat és egy újonnan épített, elég nagy ház, vályogból, zsindellyel fedve, mint tartózkodási hely [istálló ?]. Van továbbá egy, az Őfelsége költségén épített, égetett téglából álló háromszögű zsindellyel fedett élelmező ház. Továbbá a vár mellett van egy faház, amelyet az előző kapitány kert nélkül épített. Ebben a [Belső] városban van 50 lovas- és 20 gyalogos katona, [...]
A vár áll árokból és elég nagy magasságú védősáncból, amelyet alul és körös-körül fenyőfacölöpök öveznek széles térközzel, amely [várat] a déli oldalról a Tisza, keleti és nyugati oldalról, két ágra szakadva a Zagyva folyó futja körül, majd a Tiszával egyesül. Ugyanitt van a hajdan török által épített eklézsia, kőből és téglából, most elhagyva. Továbbá élelemraktár és elég nagy lisztraktár, valamint sütöde, továbbá két sorban barakok a muskétások részére, újabban fából és gerendából épültek, de még nem teljesen befejezettek és fedettek, amelyekben sok katona lakhat. Továbbá vannak most [lakó] házak, amelyekben 3 katona tartózkodik. Továbbá a kapitány Úr épített újabban egy elég komótos házat, amely áll néhány szobából és kamrából. Továbbá korcsmát a várban és a Belsővárosban, hasonlóképpen húsboltot is, [...]"
305 évvel ezelőtt,
A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc után a lakosság kezdett apránként visszatérni a városba. 1719-ben már 15 egész, 24 fél, 20 negyed és 14 puszta telket használtak a szolnokaik a kamarai források szerint.
Magyarország a XVIII. században - Magyar Elektronikus Könyvtár
300 évvel ezelőtt,
1724-ben kezdődött el a római katolikus plébániatemplom építése. Giovanni Battista Carlone egri építész tervezte a barokk templomot és a mellette álló rendházat.
Képeslap
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
285 évvel ezelőtt,
1739. március 12-én egy kertben tűz támadt, amely az egész városra átterjedt, a hidat is felgyújtotta. A Tiszán úszó tutajok egy része is leégett. A sópajták és a sóházak, valamint a városi levéltár és a kamarai hivatalok iratanyaga is leégett.
Lehnhardt Sámuel metszete Szolnokról
275 évvel ezelőtt,
1749. december 3-án választotta Szolnok város lakossága védőszentjévé Xavéri Szent Ferencet. Az 1700-as évek elejénpusztító pestisjárvány ütötte fel a fejét az országban, amelynem kímélte Szolnok lakóit sem. Ebben a reménytelen helyzetben Xavéri Szent Ferenchez fohászkodtak, akihez már a halálától, 1552-től nagy bizalommal fordultak a ragályos betegségektől rettegők. A járványtól megszabadulva a város lakói Xavéri Szent Ferenc tiszteletére és a járványban elhunytak emlékére, a váci püspök engedelmével 1733-ban összefogásból kápolnát emeltek az akkori város határain kívülre, ahová a járványban elhunytakat temették. 1735-ben, felsőbb meghatalmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.
1743-ban ismét nagy csapások érték Szolnokot. Májusban kétszer ütött ki tűz a városban és újból felütötte a fejét a pestis. A betegségtől rettegő lakosság ismét Xavéri Szent Ferenchez fordult. A pusztító pestis elmúltával 1749-ben a megyés püspök engedélyével megfogadták, hogy december 3-át Szolnok fogadalmi ünnepévé szentelik. A kápolna 1767. január 21-én megkapta XIII.Kelemen pápától a búcsújáróhellyé való nyilvánítást.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
250 évvel ezelőtt,
1774-ben 2011 szolnoki szerződést kötött a szandai pusztán történő szőlőtelepítésre.
Szanda puszta a 2. katonai felmérés térképén 1860-ban - Arcanum
235 évvel ezelőtt,
1789. július 21-ről fennmaradt egy forrás a ferencesek annáleseíben, hogy a német tannyelvű iskola a városból a várba, vagy a vár mellé helyezendő a végből, hogy a vár lakóinak gyermekei ezen iskolába járjanak és ott a magyar és német nyelvet tanúlják. Ezen tanácsvégzéssel kapcsolatban azt is határozták, hogy az áthelyezett iskola nemcsak a német, hanem a Katonavárosban lakó magyarajkú szülők gyermekeinek tanintézete is.
225 évvel ezelőtt,
1799-ben épült újjá Szolnok műemlék temploma, a Partos kápolna (1717) a város közköltségén szilárd anyagból. Kis tornya dél felé a főbejárat fölött van. Ezen toronyban csak egy kis harangocska van, melyet, 1799-ben a boldogságos Szűz tiszteletére öntöttek és melyet Kámánházi László 1814-ben szentelt fel.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Jelentős szerepe volt a templomnak 1849 tavaszán a győzedelmes szolnoki ütközet napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..."
220 évvel ezelőtt,
1804-ben állították fel Nepomunki Szent János szobrát a tiszai fahíd közelében. A klasszicizáló későbarokk stílusú szobor Győrffy Pál sóhivatalnok adományából készült.
A szolnoki Tisza-híd környéke - Illustrirte Zeitung 1851.
A szobor napjainkban a Vártemplom mögött található - Kósa Károly felvétele
200 évvel ezelőtt
195 évvel ezelőtt,
Scheftsik István - MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár
190 évvel ezelőtt,
1834-ben született Tóth Mór (1834-1902) ügyész, akinek a nevéhez fűződik a Móricz-liget kialakítása és elnevezése. 1885-ben került Szolnokra. Földterületet bérelt a szandai uradalomtól és erdőtelepítésbe kezdett. A munkát a fogház rabjaival végeztette. Az 1890-es évek elejére megnőtt fák között sétányok és pavilonok várták a pihenni vágyókat. De csak 1912-ben engedték át az ügyészség gondozásában álló parkot a város lakosságának.
1834. február 10-én észlelt természeti jelenséget írt le Agnelly Ferenc (1806-1850) szolnoki patikus, amely a Hasznos Mulatságokban, amely a kor egyik jelentős folyóiratának a Hazai és Külföldi Tudósítások melléklapja volt.
185 évvel ezelőtt,
1839-ben Pesten öntötték a Xaveri Szent Ferenc kápolna legnagyobb harangját. A költségeket Sóskúti Frzsébet, bizonyos Lengyel János nevű szolnoki szabó özvegye fedezte. Súlya 287 font. Felirata: „Lengyel János és Sóskúti Erzsébet hitespár költségén olajba főtt sz. János tiszteletére öntötte Hornung József 1839.“
1839. március 11-én hunyt el Gorove László (1780-1839), Szolnok város első történetírója.
180 évvel ezelőtt,
1844. október 2-án a szolnoki ferences gimnázium nyilvános jogú tanintézetté vált a kassai tankerület felügyelete alatt. Ebből az alkalomból ünnepélyét tartottak. A szokásos iskolai szünnapok alatt a gimnázium épületét kivül-belül kitisztitották és kimeszelték. Előző nap délutánján 5 és 6 óra között időközönként pedig még mozsárágyuk durrogtak, jelentvén a holnap bekövetkező ünnepélyt. Ez időközben betették a gimnázium épület ajtaja fölött kihagyott üregbe örök emlékül a Pesten vörös márványba vésett, derékszögű táblát, mely aranyozott betűkkel, ezen tudományoknak szentelt épület befejezésének évét korjelző feliratban tartalmazza az iskola első igazgatójának tollából.
"FERDINANDI REGIS AVGVSTI FAVORE / CLERI ET POPVLI PIA DOTE EXSVRREXI / SALVTARI IVVENTVTIS INSTITVTIONI"
(Ferdinánd király őfelsége kegyéből /, az egyház és a nép adományából, / emeltettem az ifjúság üdvös intézetéül.)
Ugyan e nap estefelé a helybeli házfőnök által nyomatott meghívók útján értesített egyházi és világi vendégek az ünnepélyben részt veendők megérkeztek és részint a szerzetházban, részint az erre előlegesen felkért világiaknál szállásolták el. Az ünnepségen a Szent-Lélek segítségül hívásával vette kezdetét. A fényes papi segédlet mellett főt. Magocsy István, a salvatorian Ferencesek tartományfőnöke, folytonos diszlövések kíséretében tartotta meg a plébánia templomban az isteni tiszteletet.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könvytár
175 évvel ezelőtt,
1849. január 1-jén a kormányzat és az országgyűlés tagjai, a minisztériumok hivatalnokai a Pest-Szolnok vasútvonalon utaztak Szolnokig, hogy onnan szekereken folytassák útjukat Debrecenbe. A személyszállítás mellett óriási mennyiségű hadianyagot, hadfelszerelést, a fegyvergyár és a pénzjegynyomda gépeit, nyersanyagokat kellett kevesebb mint egy hét leforgása alatt Pestről Szolnokra juttatni és onnan továbbszállítani. A főváros kiürítése a 19. századi magyar történelem talán legjelentősebb logisztikai művelete volt, amelynek során az állomások kivételével egypályás vasútvonal forgalmát hihetetlen gondossággal kellett megszervezni.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
Ugyanilyen szervezőmunkát igényelt a szállítmányok szekerekre történő átrakása és továbbítsa is. A vasútvonalon december 31-étől naponta öt (január 1-jén hat) szerelvény indult Szolnokra. Madarász László, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja napi 300 szekeret igényelt a Szolnokra érkező állami javak továbbszállításához. A szállítmányok egy részét azonban már Pestről is szekereken juttatták el Szolnokra; Csány László kormánybiztos 1849. január 2-án 600 szekér és 300 előfogat kiállítására szólította fel Pest megyét. Egyedül az óbudai ruházati bizottmány készleteinek elszállításához 100 szekérre volt szükség.
A feladat végrehajtását tovább nehezítette, hogy 1848-1849 fordulóján hihetetlenül kemény tél uralkodott. Ez ugyan némileg könnyítette a helyzetet, hiszen az utak és a vizek is keményre fagytak.
1849. január 22-én Szolnokot Franz Ottinger császári és királyi vezérőrnagy lovasdandárja védte, amikor Perczel csapatai megkezdték a támadást. Hertelendy Miklós alezredes dandárjának a szolnoki Tisza-hidat kellett támadnia, a Kazinczy Lajos alezredes vezette jobbszárnynak pedig a Zagyván átkelve jobbról kellett volna az ellenség hátába kerülni. Ottinger felismerte, hogy ha nem akar csapdába kerülni, vissza kell vonulnia. A császáriak veresége komoly zavart keltett Windisch-Grätz budai főhadiszállásán.
August von Pettenkofen, aki elindítója lett a Szolnokon folyamatosan működő képzőművészeti életnek, mint csataképfestő járt először a városban. A január végi szolnoki ütközetről készített litográfiát.
1849. március 5-én zajlott le a 2. szolnoki ütközet, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat előfutára volt. Damjanich János Cibakházáról átkelt a Tiszán, és a támadást Szanda felől váró császáriakat Tószeg felől északra szorította. Közben Vécsey Károly tábornok elfoglalta a hidat, és a Tiszántúlról támadta meg a Damjanich elől menekülő császári csapatokat. Az osztrák erők mintegy 800 embert veszítettek, 800 katonájuk pedig fogságba esett. A honvédsereg 11 ágyút is zsákmányolt. Azonban a honvédcsapatok pár nap múlva feladták a várost és felégették a hidat is. A város csak április elején került újra magyar kézre.
Térképek. Hermann Róbert
1849. július 27-én Szolnokot megszállták a császári erők.
170 évvel ezelőtt,
1854-ben Albrecht főherceg tábornagy a krími háború idején átkelt a szolnoki hídon. Ágyúi leragadtak az itteni nagy sárban. Köveket hordatott ide katonáival és a városnak ki kellett köveznie a főutcát 8 nap alatt. Így keletkezett az első kövezett út a városban.
1854-ben Vodianer Márton és Albert családi mauzoleumot építtetett Szandapusztán lévő birtokán. A fölé emelt kápolnát Szabó Edmund szolnoki adminisztrátor szentelte fel a Szent Kereszt tiszteletére. Ezt a kegyhelyet 1960 körül bontották el.
Vasárnapi Újság 1854 / ADT
1854. augusztus 25-én született Szolnokon Karkecz Alajos (1854-1933) szerzetes, ferences rendházfőnök. Tanulmányait Szolnokon, Jászberényben, Gyöngyösön, majd Egerben végezte. 1878. július 25-én áldozópappá szentelték Gyöngyösön, ahol mint gimnáziumi tanár négy évig működött. 1881–1886-ig Szolnokon tanított a helybeli gimnáziumban. 1885-ben a rendi növendékek hittani tanárává, s egyszersmind rendtartományi főnöki titkárrá nevezték ki a szegedi rendházba. 1890-ben szabadkai, 1892-ben szolnoki házfőnökké választották meg. 1889-ben megalapította a Hitszónoklati folyóiratot, melynek szerkesztője is volt. 1885-ben jelent meg Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története című könyve, amely jelentős helytörténeti kiadvány abból a korszakból.
165 évvel ezelőtt,
1859. január 16-án tartotta a szolnoki polgári casinói egylet közgyűlését, melyen Csere József, az egylet elnöke, egy éven át dicséretesen vezetett elnökségi hivatalának lemondásáról nyilatkozott. Az év tavaszán pedig Fátyol Károly jeles gordonkaművész adott hangversenyt a kaszinó termében.
1859. február 2-án született Somogyi Ignác (1859-1889), Szolnok dualizmus kori monográfusa, a a szolnoki főgimnázium fiatalon elhunyt tanára.
160 évvel ezelőtt,
155 évvel ezelőtt,
1869-től 1894-ig állt a szolnoki református gyülekezet lakóházból kialakított átalakított első imaháza a mai Szapáry úton álló Nemzeti Szálló helyén.
150 évvel ezelőtt,
1874-ben nyerte vissza városi jogállását Szolnok és rendezett tanácsú várossá alakult. Korábban, az 1863. évi nagy ínység után volt kénytelen a település lemondani a városi rangjáról. Egy évtized alatt azonban sikerült megerősíteni a város anyagi helyzetét. Ekkor választották polgármesterré Hubay Ferencet (1817-1890).
Hubay Ferenc emléktábla. Károly Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Ebben az évben alakult meg a Szolnoki Egyetértés Gazdakör Kreutzer Balázs vezetésével.
1874. február 4-én az izraelita hitközség elnökéül Adler Ignácot válásztották meg.
1874. március 25-én megalakult a Szolnoki Ipartársulat, magába egyesítvén az 1872-ben feloszlott összes céheknek tagjait, a kereskedők nagy részét és az önálló iparosokat.
1874 májusában megkezdték meg a zsidó elemi iskola építését és augusztusban be is fejezték. A korábban az iskolaszéki elnökévé választott korszerű felfogású Erdensohn M. A. igyekezett a szolnoki zsidó iskolát azon nivóra emelni, melyen a törvény és kor követelményeinek megfelelhet. 1879-ben keresztülvitte, hogy a tantestület harmadik férfitagja helyett nő tanítót választottak. Elhatározta, hogy a fiúiskolákat két férfi, a leányiskolát pedig két nőtanitóra bízza.
1874-ben alakult meg a Szolnoki Nőegylet kisdedóvó intézete Mihálka Krisztina vezetésével.
1874. őszén adtak át a Nagykereszt utca (ma Ady E. u.) kiszögellésében a Bika-akol téren az Obermajer Lajos által épített elemi iskolát, amelyet 1926-ig állt ezen a helyen.
145 évvel ezelőtt,
1879-ben alakult meg a Szolnoki Színügy-Gyámolító Egylet Sipos Orbán alispán kezdeményezésére.
1879-ben szereltek fel 46 petroleum lámpát az indóháztól a Tisza-hídig.
1879-ben rendelte el a vármegye a lakóházak számozását.
140 évvel ezelőtt,
1884-ben a királyi haszonvételek közül a város megszerezte az italmérési jogot is.
1884. november 9-i közgyűlést már az új városháza falai között tartották meg. Egy hónappal később pedig már elektromos árammal működő lámpák világították be az épületet
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
135 évvel ezelőtt,
1889-ben elindult a Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok című hírlap.
1889. február 2-án született Szolnokon Csekey István. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári, strassburgi és heidelbergi egyetemen folytatta. 1911-ben az államtudomány, 1913-ban a jogtudomány doktora lett. 1919-ben magántanárként dolgozott a budapesti egyetemen. 1923 és 1931 között az észt Tartui Egyetem vendégprofesszora volt, amely intézmény tiszteletbeli doktorrá választotta 1932-ben. Számos kitüntetéssel ismerték el ottani munkáját: Észt Vöröskereszt I. oszt. második fokozat (1932), a csillaggal (1936), Észt Fehércsillag-rend II. oszt. a csillaggal (1938). 1931-ben lett a Szegedi Egyetem tanára. 1931 és 1940. között tanszékvezetői, 1938 és 1939. között dékáni, valamint 1939-1940. között a prodékáni tisztséget is ellátta. 1939-40. között az Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae szerkesztőbizottságának főtitkára volt. 1940 őszén a kolozsvári, utóbb a pécsi egyetem tanára lett. Innen vonult nyugdíjba 1951. október 8-án. 1963-ban hunyt el.
130 évvel ezelőtt,
1894-ben épült meg a neogót stílusú református templom Sztehlo Ottó tervei alapján a kincstári ispáni és sóellenőri házak helyén.Az első istentiszteletet szilveszterkor tartották meg.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1894-ben épült meg a szolnoki vármegyei Tiszti Kaszinó eklektikus épülete a vármegyeháza mellett. A megnyitás után hamar felkapott lett helybéli előkelő társaságok, valamint a vidékről ideutazó, hivatalos ügyet intéző tisztviselők részéről is. Az 1900-as évek elejétől az épület fenntartási költségei magasra szöktek, ezért egyes helyiségeit bérbe kellett adni, például 1907-től a Szolnoki VívóKlub is ott tartotta edzéseit. Az alsó szinten kialakított étterem legsikeresebb üzemeltetője Lőrinczy Gyula volt, aki 1925-től csalogatta be a terített asztalhoz az előkelő társaság tagjait. 1946-tól a szakszervezetek tulajdonába került az épület. 1951-től úttörőház volt, majd 1988-ban felújításon esett át és Technika Házaként működött a METESZ gondozásában. A 2000-es években magánkézbe került.
Képeslap / Hungaricana
1894. március 15-én született Budapesten Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festőművész, a Szolnoki Művésztelep meghatározó alakja.
125 évvel ezelőtt,
1899. augusztus 29-én adták át a zsidó hitközség új zsinagógáját. Az eklektikus kupolájával a város fölé magasodó impozáns épület első önálló munkáinak egyike volt, előtanulmány a tervező építész Baumhorn Lipót főművének tekinthető szegedi zsinagógához. Méreteivel, stílusával, városképi elhelyezésével és előállítási költségeivel is messze kiemelkedett a megye zsinagógái közül. A kisebbségbe szorult ortodoxok a régi, Csarnok utcai templomot (1855) kapták meg, cserébe nem váltak ki a hitközségből, csak külön imaegyesületet alakítottak.
Hungaricana
1899-ben több magyar neves, az élvonalba tartozó festőművész írásban folyamodott a kultuszminiszterhez, hogy Szolnokon a magyarság egyik jellegzetes központjában való letelepedésüket segítse.
1899-ben fejeződött be a MÁV 10 000 négyzetméteres alapterületű munkásházának építése. Az erről szóló polgármesteri jelentéstől számíthatjuk a szolnoki lakótelep-építés kezdeteit.
120 évvel ezelőtt,
1904. február 28-án született Tabák Lajos (1904-2007) szociofotós. Szülővárosában, Kecskeméten érettségizett, majd tisztviselőként dolgozott. 1917-ben kezdett fényképezni, 1924-től fordult tudatosan szociofotós témák felé. Tagja volt Kassák Lajos Munka-körének. 1932-ben a Kör betiltott szolnoki kiállításának szervezéséért letartóztatták. Rendszeresen jelentek meg fotói sajtótermékekben. 1942-ben antifasiszta tevékenységéért bebörtönözték, majd munkaszolgálatos volt az orosz fronton, 1948-ban tért haza. A lakását teljesen kifosztották, fényképei, negatívjai, katalógusai elvesztek, megsemmisültek. 1964-től nyugdíjazásáig a Szolnoki Cukorgyár igazgatója volt. A Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Jászkun Fotóklubnak alapító tagja és több rangos kitüntetés birtokosa volt.
1904. március 13-án Szolnokon született dr. Bacsó Nándor (1904-1974) agrometeorológus, egyetemi tanár, az Időjárás című folyóirat szerkesztője.
Korabeli szolnoki hirdetés a Tolnai Világlapjában / ADT
115 évvel ezelőtt,
1909. február 1-jén született K. Tóth Lenke (1909-1982) költő, pedagógus, író, Móra Ferenc unokahúga, a város kulturális életének egyik ismert személyisége.Versei, tárcái, elbeszélései többnyire napilapokban, időszaki kiadványokban jelentek meg
1909. március 15-én a jeges ár elsodorta a fából készült Tisza-híd nagy részét.
MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára
110 évvel ezelőtt,
1914 és 1919 között jelent meg a Haladás című szolnoki folyóirat.
1914-ben készült el a polgári fiúiskola szecessziós épülete. 1914. szeptember elején fogadta volna a tanulókat, de az I. világháború miatt szinte azonnal katonakórházzá alakították és az is maradt 1920-ig.
Polgári fiúiskola épülete - Verseghy Könyvtár Képeslaptára
19l4-ben alakul meg a Szolnoki Kereskedelmi Alkalmazottak Köre, amely a nagyobb helyi cégek segédeinek, egyéb alkalmazottainak szervezete volt.
1914. június 15-19. között rendezte meg a Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Úrkocsisok szövetkezete a Szolnok—Debreczen—Arad—Szarvas —Szolnok között rendezendő távhajtásiverseny. A résztvevők a szolnoki városháza előtt startoltak 15-én reggel 6 órakor. Egyszerre hat fogat indult el: Jurcsák Lajosé, hajtotta a tulajdonos, a kengyeli ménesé, hajtotta Baghy Gyula, a kengyeli ménesé, hajtotta Hámos Antal báró, Olasz Eleméré, hajtotta a tulajdonos, Hanzély Jánosé, hajtotta Kohner Willy báró, Solymossy Jenőé, hajtotta Weisenbacher Aladár. Az indítást Kövér János, a szövetkezeti igazgatóság elnöke intézte Horthy Szabolcs dr., Baghy Béla és Lippich Béla versenyintézőségi tagok részvételével. A célpont körül több mint 1500 ember volt jelen. Az első díj 5000 korona, második díj 2000 korona, harmadik díj 1000 korona, negyedik 500 korona és ötödik a hölgyek díja volt. A díjakat a földmívelésügyi m. kir. minisztérium, a Magyar Lovaregylet, az Úrkocsisok Szövetsége és a nevezési díjak fedezték.
1914. szeptember 20-án kezdte meg működését a hivatalosan 1912-ben alapított Szolnoki Cukorgyár. Az Rt. alakuló közgyűlése 1912. március 14-én ült össze Budapesten, és a kezdéshez 5 millió korona alaptőke állt rendelkezésre. A cukorgyár Szolnokra telepítése mellett szólt, hogy a város jelentős vasúti csomópontnak számított, a Tisza pedig biztosította a répa egy részének olcsó, vízi úton történő szállítását. A cukorgyár építésére pályázatot hirdettek, amelyre négyen jelentkeztek. A megbízást Viktor Benes prágai vállalkozó kapta meg. Tervei szerint a gyár napi 120 vagon cukorrépa feldolgozására vállalkozhatott. Az építkezés gyors ütemben haladt, 1913 őszén már a gépi felszereléseket szállították. A gyárterület két részből állt - a gáttal védett oldalon kapott helyet a gyárépület, raktárak és lakóházak, míg az ártér nagyobb részét a víztisztításra használták. A gyár kapacitásához (évi 1 millió q cukorrépa) méretezték a kiszolgáló vízmüvet. A szennyvíz tisztítása és visszavezetése a Tiszába ugyanis nagy körültekintést igényelt. A vasúti répaszállítás iparvágány megépítését is szükségessé tette, mert a répa jelentős részét Csongrád környékéről és a Tiszazugból szerezték be. Végül a gyár 1914 őszén állt üzemkészen a cukorrépa feldolgozására.
105 évvel ezelőtt,
A Vörös Hadsereg páncélvonata Szolnoknál - Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
1919. március 15-én alakult meg a Szolnoki Munkás Testedző Egylet.
1919 áprilisának végén a magyar hadsereg Szolnok felé húzódtott vissza, ahol megpróbáltak átkelni a Tiszán, és kiépített két védvonalat a város körül, melyek végpontjai a folyót érintették.
A Magyar Király Szálló és a pénzügyi palota közti épületben volt a Szolnoki Munkás című napilap szerkesztősége.
Április 29. és május 1. között a román hadsereg a Duna–Tisza közéről küldött erősítés ellenére is áttörte ezeket a védvonalakat. 1919. május 1-jének estéjére a Tisza teljes keleti partját a román hadsereg tartotta ellenőrzése alatt.
Vöröskatonák a Kossuth Lajos úton
1919-ben Illyés Gyula (1902-1983) fiatal vöröskatonaként harcolt Szolnoknál. Élete meghatározó élményéről született Csatavesztés Szolnoknál című verse.
Május első napjaiban a vörösök visszafoglalták a várost, és több tucat polgárt végeztek ki bestiális kegyetlenséggel.
Fotó: Kósa Károly
Július 20-án a román 18. gyalogoshadosztály 91. ezredének ellenállása dacára a magyaroknak sikerült tartós hídfőállást létesíteniük a Tisza keleti partján, Szolnokkal szemben. A magyarok a teljes 6. és 7. hadosztályt a hídfőállásba vezényelték és szétverték az román első védvonal csapatait.
Vasárnapi Újság, 1919
A magyarok általános visszavonulásba kezdtek a szolnoki Tisza-hídon át, amelyet július 26-án felrobbantottak, hogy a románok ne követhessék őket. Július 26-án este a Tisza teljes keleti partja újra román ellenőrzés alatt állt.
Damjanich János Múzeum Fotótára
1919. július 23-án születt Kővágóőrsön Papp Alice, a Verseghy Ferenc Gimnázium legendás pedagógusa, generációk szeretett és tisztelt tanára. 1950-ben kapott diplomát a debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–német szakon. 1959. augusztus 1-jétől 1990. szeptember 30-ig volt a Verseghy Ferenc Gimnázium tanára. A tantárgyi órákon kívül is rengeteget foglalkozott diákjaival. Tanítványaiból gondolkodó, vitázni, érvelni kész embereket nevelt. Nyugdíjba vonulása után is tanított, szeme világának elvesztéséig. A Szolnokon eltöltött évek alatt óraadó tanárként dolgozott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, három évig pedig a szegedi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán az irodalmi tanszéken tanított. A tanítás mellett tevékenyen részt vett a város kulturális életében. 2002-ben megkapta Szolnok Város Pedagógiai Díját.
1919 és 1944 között hetente kétszer jelent meg a Szolnok és Vidéke című hírlap.
100 évvel ezelőtt,
1924. január 26-án Szolnokon dr. Rédiger Zoltán rendőrfogalmazó, amikor a rendőrkapitányságra ment, az épület kapujában egy gyanús csomagot talált. Fölvette és amint kicsomagolta, látta, hogy a csomagban két ágyulövedék hüvelyéből összeállított készülék van. Másnap reggel katonai szakértő közreműködésével megállapították, hogy két darab 15 centiméteres ágyulövedék hüvelyéből összeállított 25-30 centiméter magas, 3 kilogramm súlyú, éles, csappantyús csavarral ellátott, robbanóanyaggal megtöltött bomba volt. Valószínű, hogy a tettes a főkapitányság épületében akarta elhelyezni a bombát, de megzavarták munkájában és az épület kapujában tudta csak elhelyezni. A rendőrség a rejtélyes bombaügyben megindította a nyomozást.
1924. május 6-án született Szolnokon Szipál Márton (1924-2016) magyar-amerikai fotóművész. Édesapja Szipál Márton Károly udvari fényképészmester volt. Debrecenben töltötte gyermekkorát és fiatalkorát, majd Budapesten telepedett le. A fotózást Münchenben tanulta, 1942-ben tett mestervizsgát. A második világháború alatt pilóta volt, később hadifogságba került. 1946-ban nyitotta meg első üzletét Debrecenben. 1953-ban tagja lett a Budapesti Fényképész Szövetkezetnek, 1954-ben alapítótagja a Debreceni Művészfényképészek Szövetségének, 1956-ban pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségének 1956-ban emigrált, az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol keresett fotós lett belőle. Munkáit a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi.
Zetapress
1924. május 25-én vasárnap 141 versenyző indult el a Budapest-szolnoki olimpiai próba-kerékpárversenyen. A legnagyobb figyelem a lóversenyzők felé irányult, akik közül a siófoki és balassagyarmati versenyek korábbi hősei : Steiner Ferenc bajnok és Bouska Rezső újabb küzdelmet vívtak egymással. A tandem-versenyben a Tanderay—Steiner Rezső pár verhetelen volt. A verseny célszalagját Szolnokon a kir. törvényszék épülete és a vármegyeháza között tépték át a győztesek, ahol a város előkelőségei és a lakosság ünnepélyesen fogadta őket.
1924. június 23-25. között került sor a Szolnokvámegyei Úrkocsis Egyesület által szervezett távhajtási versenyre Szolnok és Siófok között. A verseny Budapesten keresztül folyt 270 kilométeres távon, ahol indulhattak egyes, kettes és négyes fogatok is. A verseny díja 12 millió korona volt.
1924-ben született Szolnokon Hegedűs Sándor, akinek miniatűrei 1992 és 2000 között jelentek meg az Ezredvég hasábjain. A Jászkun Munkás megyei lap publicistája volt.
1924-ben, az I. világháború okozta károk helyreállításával, indult újra az élet a Szolnoki Művésztelepen. 1924. szeptember 15-én Marjay Ödön, a kultuszminiszter képviseletében, nyitotta meg az egyesület művésztagjainak kiállítását a művésztelep termeiben. A kiállításon ott szerepelnek a régi törzstagok közül Szlányi néhány nagyon finom, tájképhangulattal és Zombory biztos eszközökkel készült állatképeivel. A kiállítás főleg 1924 nyarának termését mutatta be. A magyar Alföld színes szépsége mint tájképtéma sokféle szép, elmélyült művészi szándékkal megfogott és hatásosan megoldott változatban került a látogatók elé olyan elismert értékek kézjegyével, mint: Szüle Péter, aki néhány figurális dolgával is teljes kiforrottsággal ekkor került a legelső sorba. Pólya Tibor, két színesen szép kompozíción kívül főleg az ég és felhők stúdiumában adott igazi ékességeket, Zádor István grafikáján kívül először szerepel mint tájkép- és genreművész néhány szubtilisan finomképpel. A szolnoki közönség nagy érdeklődéssel fogadta a szép kiállítást, melynek megnyitója után társasebéden ünnepelték a művészeket és Lippich István nyugalmazott főispánt, akinek a románok által szétlőtt telep újjáépítése körül nagy érdemei voltak.
1924-ben jelent meg a szolnoki ferencesek által szerkesztett Katholikus Élet című hitbuzgalmi és társadalmi lap, amely két évtizeden keresztül adott hírt a város vallási életéről. A szerkesztők között híres ferencesek voltak: Majsai Mór, Unyi Bernardin és Szabó Polikárp.
1924-ben alakult meg a szolnoki Állami Polgári Fiúiskola ifjúságából a 852. sz. „II. Rákóczi Ferenc“ cserkészcsapat.
1924. december 1-jén készült el a Vasúti tisztviselők társas körének alapszabálya. A MÁV tiszti kaszinó Szolnok aktív és nyugdíjas vasúti tisztviselőit tömörítette magába, valamint közalkalmazásban lévő egyéb tisztviselőket, a pályavendéglőst és a pályaorvost is tagjai között tudta.
1924. december 6-án született Farmoson Halász Miklós a szolnoki Gépipari Szakközépiskola igazgatója. 1953-ban került az iskolába beosztott tanárnak. 1955 szeptemberétől mint műszaki igazgatóhelyettes, majd 1959 januártól, csaknem 30 éven át mint igazgató dolgozott a technikumban.
95 évvel ezelőtt,
1929. január 25-én elhunyt Budapesten zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre. Február elején Jász-Nagykun-Szolnokvármegye törvényhatósági bizottsága gyászközgyűlés keretében ünnepelte Almássy gróf emlékét, aki a vármegye közéletének kiemelkedő alakja volt. Mindenekelőtt a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy addig, amíg a törvényhatósági bizottság újjá nem alakul, Almássy Imre gróf székét üresen hagyja és a vármegye díszterme részére képét megfesteti. A gyászközgyűlésen elnöklő Almássy Sándor főispán emelkedett szavakkal emlékezett meg az elhunyt közéleti férfiúról, majd Kiss Ernő felsőházi tag hoszszabb beszédben méltatta Almássy Imre gróf érdemeit. A gyászközgyűlés után a vármegyei gazdasági egyesület szintén ünnepi gyászközgyűlés keretében emlékezett meg Almássy Imre grófról, mint az egyesület volt elnökéről.
1929. április 13. Gróf Bethlen István miniszterelnök és Mayer János földmivelésügyi miniszter a képviselőházban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye gazdatársadalmának mintegy százötven tagú küldöttségét fogadta, amely memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek. Arra kérték a kormányt, hogy a tiszavidéki búza jó hírnevének visszaadása érdekében a Tisza vidékét zárt területté minősítse. A küldöttséget Almásy Sándor főispán vezette, s részt vettek benne a vármegye felsőházi és képviselőházi tagjai, úgyszintén a vármegye előkelőségei, köztük ifjabb Horthy Miklós is.
8 Órai Újság / ADT
1929. április 14-én hunyt el 73 éves korában Hild Viktor.
1929. április 25-én éjjel kigyulladt Both Dezső Piactéri nyomdája. A lángok átterjedtek a szomszédos könyvkereskedésre is. A tűzoltóknak megfeszített munkával sikerült a szomszédos üzleteket a tűztől megmenteni, a nyomda és a könyvkereskedés azonban leégett a nyomdai gépek kivételével. A kár hozzávetőlegesen 50.000 pergő. Reggel nyolc órára sikerült csak a tüzet teljesen eloltani. A kár egy része biztosítás útján megtérül. A vizsgálat megindult a tűz okának megállapítására. Azt hiszik, hogy a tüzet kályhaszikra, vagy eldobott cigaretta okozta.
1929. április 30-án a Nápolyban ragyogó sikerrel szerepelt Glykais Gyula a Szolnoki Vívó Club tagja hazaérkezett Szolnokra, ahol klubtársai melegen ünnepelték.
1929. május 12-én vasárnap szentelték fel Szolnok megye vitézi székének zászlaját nagyszabású ünnepség keretében tartja meg az első vitézi zászló felszentelését és ezzel kapcsolatos vitézi telek beiktatási ünnepélyét. A zászlót avató beszédet Almásy Sándor főispán, az ünnepi beszédet pedig Bródy-Harrach Tihamér képviselő mondta. Az ünnepséget vitézi áldomás követte.
1929.május hó 30-tól június 2. között rendeztek Keszthelyről Siófokon és Budapesten át Szolnokig távhajtási versenyt.
1929 augusztus második felében az egész Tiszavidék mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségének bevonásával országos kiállítást és vásárt rendeztek Szolnokon. A minisztériumok modern iskolaépületeket engedtek át a kiállítás céljaira, a város pedig körülkerítette a vásárteret, ahol a pavillonokat építették fel. A kiállítás tartamára különböző érdeképviseletek tizenkét kongresszust jelentettek be. Kongresszust tartottak többek között az Idegenforgalmi Szövetség, az OMKE, az Országos Kézműves Testület, lesz országos gazdakongresszus, itt alakult meg a Szolnokvármegyei Kisbirtokos Szövetség.
1929-ben házbővítés céljából 3000 pengőért megvásárolta a várostól a lakása és a Fehér Kereszt patika között álló 25 négyszögöl telket dr. Hasznos József felesége, Strausz Szeréna nevére. Ezen a telken épült fel a ma is Hasznos-házként ismert épület.
1929-ben Kardoss Gézát, a debreceni társulat igazgatóját kérte fel a város színügyi bizottsága a szolnoki színházi évadok megtartására.
1929-ben a városvezetés úgy döntött, felszámolta villanytelepét, és csatlakozott a SalgótaIjáni Kőszén Rt. távvezetékéhez, ami a korszerű és ipari célokra is már nagyobb mértékben használható áramellátást biztosított.
90 évvel ezelőtt,
1934-ben született Pintér Sándor professzor Debrecenben, aki a szolnoki Hetényi Géza Kórház Gyermekosztályán végzett magas színvonalú gyógyító, tudományos és oktató munkát. Ennek elismeréseként a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinkájára tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki 1991-ben.
1934. január 20-án elhunyt Deák Ébner Lajos (1850-1934) festőművész, aki 1874-től több évig a Szolnoki Művésztelep rendszeres lakója, alkotója volt. Tevékenyen részt vett a telep megalakításában is. A festészetére jellemző realisztikus ábrázolásmód főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel.
Deák-Ébner Lajos: Szolnok főtere esőben
1934 márciusában, Szent József napján búcsú keretében, szentelték fel a szegényházi templom első harangját.
1934. május 23-án Salamon Béla, a kitűnő komikus évről évre megismétlődő nagy sikerű nyári turnéján Szolnokon is fellépett.
1934. május 30. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter fogadta Szolnok vármegye küldöttségét Budapesten, amelyet Borbély György főispán vezetett. A küldöttségben vitéz Horthy István és Kiss Ernő felsőházi tagok, Czettler Jenő, báró Urbán Gáspár, Brandt Vilmos, Hegedűs Kálmán, Nagy Emil és más megyei képviselők vettek részt. Borbély György főispán felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy Szolnok megye egyes vidékein az esőhiány miatt súlyos kár érte a mezőgazdákat és előreláthatólag még a szükséges vetőmagmennyiség sem fog megteremni. Kérte a földművelésügyi minisztert, küldjön ki bizottságot a helyszínre és ennek a bizottságnak a jelentése alapján gondoskodjék arról, hogy az ínséges vidékek megfelelő vetőmag- és más támogatásban részesüljenek. Kállay Miklós földművelésügyiminiszter megértéssel fogadta a küldöttség előterjesztését és kilátásba helyezte, hogy az ügyben meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket.
1934 nyarán a Szolnoki Művésztelep garden-partyján vetődött fel az ötlet, hogy alakuljon meg a Szolnoki Művészeti Egyesület Barátainak Társasága. Lányi Zsigmond főszerkesztő megvalósította, kezdeményezésére több mint kétszázan léptek be az új művészettámogató egyesületbe. A társaság a szezon elején Bárdos Artúr rendezésében, fővárosi színészek közreműködésével előadást is tartott.
Színházi Élet 1934 / ADT
Ezen a nyáron alapították meg az írók, újságírók és művészek a Tanya elnevezésű társaságot. Az alapító okirat szerint a Művésztelepen alkotó művészek és a művészetet pártoló helyi értelmiségiek hozták létre ezt a tiszavirágéletű egyesületet, amely Chiovini Ferenc visszaemlékezése szerint csupán Pólya Tibor tréfája volt.
Magyarság, 1934.08.03
1934. szeptember 30-án leplezték le Verseghy Ferenc (1757-1822) mellszobrát a Tisza-parton. A szobor Borbereki Kovács Zoltán alkotása.
Korabeli hírlap tudósítás
1934 októberében a szezon első hangversenye zajlott le Szolnokon. A Zeneakadémia művészképzőjét végzett Deutsch György tartotta Eyssen Irén operaénekesnő közreműködésével. A zenekari kíséretet a városi zenekar látta el, Gráber Lajos karnagy zeneigazgató vezetésével.
1934. november 11-én nyílt meg Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjteménye.
Horváth Zsuzsanna felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár
Tisza-Zagyva torkolat (1934) - Jankovszky György. Fortepan
85 évvel ezelőtt,
1939-ben született dr. Szabó László (1939-2012) akadémiai doktor, egyetemi tanár, a Damjanich Múzeum munkatársa, aki a Jászság és a Kunság néprajzát kutatva komoly rangot vívott ki a hazai tudományos világban.
1939. június 18-án Szolnokra látogattak a Magyar Ex Libris Gyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének vezetői és tagjai.
Patay Mihály metszete
1939. szeptember. 27-én született Detrekői Ákos (1939-2012) geodéta, akadémikus, egyetemi tanár, Széchenyi-díjas kutató, Szolnok Város Díszpolgára.
1939. október 8-án született Szolnokon Bergendy István (1939-2020) zenész, a Bergendy együttes alapítója.
A Bergendy zenekar a Verseghy Gináziumban 1957-ben. Rozsinszky Andorné magángyűjteménye
80 évvel ezelőtt,
1944. május 10-én, a Sztójay-kormány izraelitákra vonatkozó korlátozó rendeletét végrehajtva, Alexander Imre alispán az izraelita származásúak zárt lakónegyedbe, gettóba telepítéséről rendelkezett. A Szolnok területén lakó 1505 zsidó lakhelyéül a Csarnok–Pillangó–Jászkürt utcák által határolt területet - a mai Pelikán Szálló, valamint az Aba-Novák Kulturális Központ környékét -, míg a Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű, Tiszavárkony, Vezseny községekből kitelepíteni rendelt 78 zsidó lakhelyéül a szandai nagymajor szeszgyári épületének emeletét jelölte ki.
1944. június 2-i légitámadás során az amerikai légierő 130 bombázója közel 900 darab rombolóbombát dobott le a szolnoki pályaudvarra és a környező városrészekre. Az 1909-ben Pfaff Ferenc által tervezett felvételi épület tetejét egy bomba levitte. A pályaudvar és a környező utcák teljesen elpusztultak. A detonációk a vasúti kocsik darabjait egészen a mai Eötvös térig vetették.
461st bomb Group felvétele
1944. augusztus 20-án újabb hatalmas bombázás volt: mintegy százhúsz gép nyolc hullámban dobott bombákat a városra, a szandai-rákóczifalvi repülőtérre. Másnap a vashídra, aztán az állomásra hulltak ismét a bombák.
1944. szeptember 2-án pedig összeláncolt bombák tömegét szórták a vashídra " ... a híd Szolnok felőli része leszakadt. " A romok eltakaritására kivezényelték a férfi lakosságot, s az itt állomásozó munkaszolgálatosokat.
1944. október 25-én a várost megszálló 24. német páncéloshadosztály kezdte meg a kivonulást és felrobbantották a náci csapatok a közúti Tisza-hidat.
1944. november 4-én a 2. Ukrán Front csapatai elérték Szolnokot. Amíg Budapestért folytak a harcok Szolnok kórházvárosként működött. A városháza kivételével minden középületben kórház üzemelt.
A front átvonulása után a visszatérő lakosság újult erővel fogott a város helyreállításához: három hét után már fából készült híd állt a Tiszán, az üzemek egy része termelt, a katonai kórházakban berendezett iskolákban tanítani kezdtek. 1944. december közepén már 14 000-en laktak Szolnokon.
75 évvel ezelőtt,
1949. március elején nyílt kiállítás Szolnoki csata címmel a város múzeum a Városháza dísztermében a szabadságharc centenáriuma alkalmából.
Damjanich János Múzeum
1949 tavaszán nyitotta meg kapuit a Damjanich uszoda a Tisza-híd lábánál. A Tisza Szálló meleg vizével működő fürdő télen fedett medencével várta az úszni vágyókat.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1949. március 1-jén a légierő alárendeltségében Szolnokon megalakult az Első Honvéd Önálló Ejtőernyős Zászlóalj, élén Kiss Zoltán századossal. 1949-ben kezdődött meg az oktatás a Kilián György Repülő-hajózó Tiszti Iskolán, amelyet 1961-ben főiskolává szerveztek.
Digitális letét Fodor Gyula nyugállományú repülő ezredes gyűjteményéből
1949-ben államosították a színházakat. Kecskemét és Szolnok közös társulatot kapott Daniss Győző igazgatásával.
1949-ben jött létre a Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Szolnokon. A mezőgazdaság Szolnokon kevésbé számított jelentős ágazatnak, ennek ellenére itt is szerveztek termelőszövetkezeteket.
1949 október elején jelent meg a Szolnok Megyei Néplap első lapszáma, amely 1952-ben vált napilappá.
70 évvel ezelőtt,
Munkában a szolnoki rendőr őrs 1954 januárjában - Ruttkay / Magyar Rendőr archívum
1954-ben nyílik meg a Damjanich János Múzeum eslő önálló kiállítása.
Damjanich János Múzeum
1954-ben indult a Jászkunság, a megye legrangosabb, Szolnokon szerkesztett folyóirata. Változó tartalommal és rendszerességgel a mai napig
megjelenik. Kiadója az első két évtizedben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete volt. Napjainkban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület jelenteti meg a szakmai kiadványt évkönyv formában.
1954-ben Szalma-cellulózgyár létesült a városban. Nyomós érvek szóltak amellett, hogy éppen Szolnokon építsék föl az első magyar szalmacellulóz-gyárat, és hogy elsősorban rizs-szalmát használjanak benne nyersanyagul. A Tisza magyar szakaszának Szolnok város a központja, kerek 100 kilométer közelségben a fővároshoz. E földrajzi helyzete mind a szállítás, mind agyár üzemi vízszükséglete szempontjából igen előnyös volt.
Élet és Tudomány 1954 / ADT
1954. április 3-án vette fel a Szolnok Megyei Könyvtár a szolnoki születésű tudós pap-költő, Verseghy Ferenc nevét.
Néplap archívum / Hungaricana
1954. május 9-én a budapesti Lokomotív elleni mérkőzésen avatták fel a szolnoki Damjanich uszoda 600 nézőt befogadó új lelátóját. A betonból épült nézőteret a fedett uszoda építésekor 1969-ben bontották le.
1954 őszén induló új évaddal lett saját társulata az 1949-ben államosított és 1951-ben elnevezett Szigligeti Színháznak. A II. világháború után Kecskeméttel és Békéscsabával volt közös színészgárdája a teátrumnak. Az emlékezetes, öt és fél óráig tartó Csárdáskirálynővel nyitotta meg az évadot, október 9-én. A színház első igazgatója Keres Emil, a későbbi Kossuth-díjas színművész volt.
Néplap archívum / Hungaricana
1954. október 19-én hunyt el Budapesten Csépai Dezső (1891-1959) mérnök.
1954. november 4-én leplezték le Gecse Árpád (1900-1999) domborművét Szolnok elfoglalásának 10. évfordulója alkalmából a megyei tanács épülete mögötti parkban, a kibombázott Szapáry Gyula-szobor helyén. A kőbe faragott jelenet azt az idealizált pillanatot örökítette meg, amikor a felrobbantott Tisza-hídnál partra szálló szovjet előőrsöt fogadja a város küldöttsége. A Felszabadulási emlékművet 1956 októberében döntötték le szolnoki középiskolások.
Digitális letét Guba András gyűjteményéből
65 évvel ezelőtt,
Néplap archívum / Hungaricana
1959. január 6-án hunyt el Szolnokon Winter András (1883-1959) gimnáziumi tanár, aki Szolnokon tanított 1920-tól nyugdíjba vonulásáig 1946-ig. I. világháborús naplója könyvalakban Szolnokon jelent meg.
Gyászértesítő - Verseghy Könytár Kisnyomtatvány tára
Szolnoki Autóbuszjáratok számozása és betűjelei - Verseghy Könyvtár Kisnomytatvány tára
1959. május 1. Szolnokon - Néplap archívum / Hungaricana
1959. június 13-án a szolnoki Szigligeti Színházból közvetítette a Magyar Televízió Guido Masanetz Hotel Nevada című nagyoperettjét.
Horváth József felvétele / Fortepan
1959. június 20-21. között a Szolnok megyei Főkapitányság szórakoztató rendőrségi lovas és kutyás sportbemutatót rendezett a Tiszaligetben.
1959. július 26. Fodrászbemutatót tartott a budapesti Állami Fodrászat a szolnoki Ságvári körúti új üzletében.
Verseghy Könyvtár Kisnyomtatvány-tára
Üzemi Szikra (1959)
Rákóczi Úti Iskola I. osztály 1959 őszén - Kádár Annamária magángyűjteménye
1959. november 20-án született Nyíracsádon Jurkovics János, aki 1984 és 1989 között a Szolnok Megyei Néplap újságírója volt, majd a MaHolnap (1989-1992) és a Telegráf (1992-1993) szerkesztője lett. 1993-tól az MTV Híradónak dolgozott. 2001-ben az MTV Szegedi Regionális Szerkesztőség vezetésére kapott felkérést. Publicisztikái melett szépírói érzékét is megmutatta tárcáiban és novelláiban. 2013. február 18-án hunyt el Szegeden.
60 évvel ezelőtt,
1964-ben adták át a 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Petőfi Sándor Építészeti és Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskola).
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1964-ben Várhelyi Lajos (1933–1999) kiváló táncművész kezdeményezésére született meg az ország amatőr néptáncosainak legjelentősebb fesztiválja.
1964 februárjában a Földművelésügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, az Agrártudományi Egyesület, a Szolnok megyei pártbizottság és a megyei tanács pénteken országos kukoricatermesztési tanácskozást rendezett Szolnokon.
1964-ben a Ságvári Endre óvoda ballagó csoportja. - Kern Pál magángyűjteménye
1964-ben adták át a Tiszaligeti Strandfürdőt. Szolnokon 88 üzem és vállalat kapott a tanácstól felhívást társadalmi munka végzésére a strand kialakításához. A kőolajfúrási üzem társadalmi munkásai 42 ezer forint értékben egy hidegvízű kutat fúrtak a strandfürdőhöz és vállalták a melegvíz bevezetésének földmunkáját is.
Szolnok Megyei Tanács Tervezőirodája felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Doleszál László felvétele - Képes Újság
1964. szeptember 19-én a városi tanács díszterme adott otthont a Szegedi Tanárképző Főiskola Szolnoki Tagozata ünnepélyes tanévnyitójának. Megnyitó beszédet Szurmay Ernő, a tagozat vezetője tartotta, aki meleg szavakkal köszönte meg mindazoknak a szerveknek, embereknek a munkáját, akik elősegítették a szolnoki főiskola létrejöttét. A szegedi intézmény üdvözletét Csukás István, a pedagógiai főiskola igazgatója tolmácsolta, majd a megye, a város vezetői nevében Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszöntötte az új felsőoktatási intézmény tanárait, dolgozóit és hallgatóit. Az első tanévben ötvenöt főiskolás, pedagógiai pályára készülő fiatal kezdte meg tanulmányait Szolnokon.
1964. szeptember 25-én a szolnoki Szigligeti Színház évadnyitó előadásán a Madáchcentenárium ünnepi nyitányaként Az ember tragédiáját mutatták be. A fiatal művészgárdát szerepeltetett Berényi Gábor rendező. Mivel évek óta nem játszották a szolnoki színpadon a darabot, ezért nemcsak Szolnokon, hanem az egész megyében rendkívül nagy az érdeklődés mutatkozott az előadásokra.
1964 októberében a XVIII. nyári olimpiai játékokon Tokióban aranyérmet szerzett magyar vízilabda válogatott csapat tagja volt a szolnoki dr. Boros Ottó és Kanizsa Tivadar.
1964 decemberében ünnepelte fennállásának 15 éves jubileumát a Szolnoki Dózsa Sportegyesület.
55 évvel ezelőtt,
1969 januárjában alakult meg a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus.
1969. március 15-én Kossuth tér 3. sz. alatti épület homlokzatán avattak emléktáblát a „Szolnoki Munkás” című újság megjelenésének jubileuma tiszteletére.
1969. április 11-én leégett a Centrum Áruháznak otthont adó Nerfeld-palota épülete.
Néplap archívum / Hungaricana
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1969 tavaszán szovjet küldöttség érekeztt hazánkba az MHSZ meghívására, akik Szolnokra is ellátogattak. A szolnoki látogatás városnézéssel kezdődött, melyen Vas Lajos őrnagy, az MHSZ Szolnok megyei titkára kísérte a vendégeket. Vendégeink elragadtatással nyilatkoztak az új lakótelepről. Gyomin altárbornagy érdeklődéssel tekintette meg ezután az ejtőernyősök és repülők bemutatóját. Elismeréssel nyilatkozott a Góbé repülőtípus technikai színvonaláról. Lantos Éva ejtőernyős különösen ügyes ugrásával hívta fel magára a figyelmet.
Nagy Z. László felvétele - Lobogó
1969. július 28-án került sor az új városközpont alapkövének letételére. Az ünnepségen Bondor József (1917-1981) építésügyi és városfejlesztési miniszter mondott beszédet. A városközpont néven jelölt építési tömb a Beloiannisz utca (ma: Baross utca), a Ságvári krt. (Boldog Sándor István), Ady Endre utca, Sallai I. utca (ma: Kápolna utca) által határolt területet foglalta magában. Bondor József beszédében Salgótarjánnal hasonlította össze Szolnokot dinamikus fejlődése, kis városmagja és terjeszkedési nehézségei szempontjából, bízva abban, hogy "A most induló rekonstrukció a korszerű esztétikus épületeivel a városközpont új intézmény rendszerével már a közeljövőben is igazolni fogja, hogy jó módszert követtünk és Szolnok példaként fog szolgálni más városaink építéséhez."
1969. október 29-30. Kádár János, az MSZMP KP első titkára Szolnok megyében tett látogatást. Találkozott Szolnok város vezetőivel, majd városnézésen vett részt. Ezt követően a Tiszamenti Vegyiművekbe vezetett az útja. Ebéd után a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett szolnoki járműjavító vállalatnál az üzem dolgozóival, több szocialista brigád vezetővel találkozott, majd részt vett és felszólalt az ottani munkásgyűlésen.
MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltár
1969 decemberében adták át az új papírfeldolgozó üzemet a Szolnoki Papírgyárban.
Mező Sándor felvétele - Zalai Hírlap / Hungaricana
Fények a Tiszán. Csík Ferenc felvétele- Verseghy Könyvtár Fotótára
50 évvel ezelőtt,
1974-ben kapott Munkácsy-díjat Szandai Sándor (1903-1978) szolnoki születésű szobrász, író.
1974-ben állították fel Laborcz Ferenc (1908-1971) alumíniumból készült alkotását a Verseghy park Kellner Gyula úti sarkán. Az Óvodások (Vonulók) című szoborkompozíció az egykori Zagyvaparti (Marx parki) Óvodával átellenben.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1974-ben kapott helyet Péter Zsuzsa szobrászművész bronz szobra az akkori Tallinn Körzeti Általános Iskola (ma Waldorf Óvoda és Iskola) udvarán.
1974-ben készült el Kamotsay István szobrászművész fémből és üvegből készült plasztikája, melyet az akkori Gépipari Szakközépiskola kollégiumának épülete (korábban ferences gimnázium, utóbb Szent Imre Művelődési Ház) előtt állítottak fel. A műszaki-technikai fejlődést szimbolizáló kompozíciót az 1990-es években eltávolították a helyéről.
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1974-ben készült el a Pelikán Szálló. Az épületet Koltai Endre tervezte, a belsőépítészeti megoldások Simon Judit nevéhez fűződnek.
Verseghy Könyvtár Képeslaptára
1974. április 17-én robbantották fel a Pfaff -féle indóházat, helyét munkaterületté alakították beillesztve az új állomás épületébe.
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1974. június 28-án a Magyar Televízió Színházi album című műsorában részletet mutattak be a szolnoki Szigligeti Színház Ben Johnson Volpone előadásából.
1974. július 28. - augusztus 11. A XII. Ejtőernyős Világbajnokságnak adott otthont Szolnok. Az ünnepélyes eményhirdetését a verseny színhelyén, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülőterén tartották. A versenyzőket, a rendezőket, a meghívott vendégeket és a közönséget Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a verseny fővédnöke köszöntötte.
Nagy Z. Imre felvétele - Lobogó
Dolezsál László felvétele - Képes Újság
1974. szeptember 8-9. között a megyeszékhely adott otthont a Jászság ’79 polgár védelmi bemutató és módszertani gyakorlatnak. Az eseményre mintegy 20 ezer ember mozgósításával, alapos előkészítéssel járóközös munka után került sor.
Eifert János felvétele - Lobogó
1974. szeptember 14-én adtak át a Zagyva-parti 75 személyes óvodát és az 1000 adagos konyhát. A kicsinyek az avatóünnepség után nagy örömmel vették birtokukba a vadonatúj játékokat.
Néplap archívum / Hungaricana
1974. szeptember 14. és 15-én "A paraszti társadalom és a paraszti kultúra a 18-20. században" témáról rendezett a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlést Szolnokon.
Néplap archívum / Hungaricana
1974. szeptember 27-én ünnepi állománygyűlést rendeztek a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, amelyen megemlékeztek a fegyveres erők napjáról és a főiskola 25 éves jubileumáról. Az ünnepségen a honvédelmi miniszter képviseletében megjelent Menyhárt András vezérőrnagy és Kutika Károly vezérőrnagy. Ott volt az ünnepséges Kilián György özvegye, Maria Reischmann. Az özvegy találkozott a 4581-as számú Kilián György Úttörőcsapat tagjaival és a Kilián György Úttörő Honvédelmi Zászlóalj küldötteivel is, akik irodalmi műsort mutattunk be.
Néplap archívum / Hungaricana
45 évvel ezelőtt,
1979-ben kezdődött meg az oktatás a fővárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett tagozatán Szolnokon.
1979-ben állították fel Szőllősy Enikő alkotását, a Kis herceget a szolnoki Fiúmei úti Általános Iskola udvarán.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár felvétele
1979-ben adták át a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ modern épületét a Hild téren. 40 hónapi sok gonddal járó építkezés után a műszaki átadás 1978 decemberében megtörtént, üzembe helyezési eljárását pedig 1979. április 20-án bonyolították le. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága és a Szolnok Megyei Tanács a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ új épületének ünnepélyes avatását 1979. június 20-án délelőttre tűzte ki, az avatóbeszéd megtartására pedig Pozsgay Imre, akkori kulturális minisztert kérték fel.
Verseghy Könyvtár Fotótára
1979-ben avatták fel Lajos József szobrászművész „Tiszai hajósok emlékműve” elnevezésű kő domborművét a Tisza-híd lábánál a Tisza parti sétányra néző pillérre.
1979-ben állították fel Czinder Antal (1937) szobrászművész Ülő fiú című kőszobrát az egykori KISZ-tábor (ma Turisztikai és Szabadidő Központ) előtt a Tiszaligetben.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1979. július 29-én nyílt meg Szolnokon az első fazekas triennálé. Az ország negyven fazekas népművészének kétszáznegyven alkotását láthatta a közönség a Szolnoki Galériánam. A bemutatott népművészeti tárgyak Szekszárdtól Karcagig, Mezőtúrtól Nádudvarig elevenítették fel a tájegységek jellegzetes fazekas hagyományait a mai fazekas népi iparművészek alkotó fantáziája, keze nyomán újragondolva.
Néplap archívum / Hungaricana
1979. augusztus 16-án adták át Szolnokon a Liget úti Kisegítő Iskola 12 tantermes új épületét. Az előző épülete, melyben 1962 óta működött az intézmény, szűknek bizonyult. A kétszintes, korszerű iskolában 14 tanterem és 4 napközis terem állt a tanulók rendelkezésére. A megszokottnál kisebbre méretezett osztálytermek megfeleltek az iskolában folyó csoportos oktatás követelményeinek. A négy szertár kibővített eszközkészlete pedig segítséget nyújtott a természettudományi ismeretek elsajátításához.
Verseghy Könyvtár Fotótára
1979. november 6-án 11 órakor adták át a szolnoki Skála Tiszavidék Szövetkezeti Áruházat. Ehhez kapcsolódóan két ruhabemutatón láthatták az üzlet árukészletét a szolnokiak. A szomszédos művelődési központban Kudlik Júlia vezette a műsort, amelyben a Skála együttes, Zalatnay Sarolta, Cserháti Zsuzsa és Máthé Péter is fellépett. Kitüntetéseket adtak át az áruház építésében, berendezésében kiemelkedő munkát végző szakembereknek. A kitüntetéseket Szlamineczky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke adta át.
A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Szigeti Károly, a Tiszavidék Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója és Hajdú Lajos, a karcagi KÁTISZ üzemvezetője. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesült Soós Lőrinc, a Skála áruház igazgatója, Sinkó Mihály, az ÁÉV kubikosa, Gulyás Kálmán, az ÁÉV gépkezelője és Nágy József, az ÁÉV fűtésszerelője.
Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár
1979. december 15-én Budapesten elhunyt Vidor Győző (1905-1979) szolnoki születésű pedagógus, író, esztéta, aki 1948-tól 1950-ig a Vallási és Közoktatási Minisztérium szakoktatási főigazgatója is volt.
40 évvel ezelőtt,
1984-ben vette fel a szolnoki ének-zene tagozatos általános iskola Kodály Zoltán nevét.
1984-ben jelent meg a Városi Tanács gondozásában a Szolnok képekben című helytörténeti kiadvány. A kötetet Kaposvári Gyula múzeumigazgató szerkesztette, a korabeli fényképeket Kardos Tamás készítette.
1984. június 9-10. között Szolnokon rendezték meg az Úttörő filmesek III. országos találkozóját. A Magyar Amatőrfilm és Video Szövetség, a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat, a Szolnok megyei Amatőr- és Dokumentumfilm Stúdió - a Magyar Úttörők Szövetsége, a Magyar Televízió Gyermekosztálya, a Népművelési Intézet és a Pajtás újság is támogatta a rendezvényt.
1984. augusztus 20. alkalmából adták át a megújult Kossuth téri szökőkutat.
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
Verseghy Könyvtár kisnyomtatvány-tára
35 évvel ezelőtt,
1989. április 2-án hunyt el Kemény László (1895-1989) a szolnoki Fiú Felsőkereskedelmi Iskolában (később: Vásárhelyi Pál Közgazdasági
Szakközépiskola) egykori igazgatója, aki a város közművelődésében is jelentős szerepet játszott. 1935-ben Kemény László és Pauka Tibor irányításával a fiúgimnáziummal együttműködve rendezték sajtó alá és jelentették meg Verseghy Ferenc Rikóti Mátyás című elbeszélő költeményét.
1989. április 22. és 23. között a város adott otthont a III. Kodály Zoltán Országos és Nemzetközi Kórustalálkozónak.
1989 májusában indult a MaHolnap, az első – 1992-ig létező – független hetilap, melynek alapító főszerkesztője Hortobágyi Zoltán volt.
1989. június 30-án állították vissza Szolnok megye korábbi nevét. A Megyei Tanács ülésén fogadta el azt a határozatot, amely a megye történelmi elnevezését Jász-Nagykun-Szolnok megyére változtatja.
1989 őszén adták át a sportcsarnokot a Széchenyi lakótelepen.
Németh István felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1989. október 23-án avatták fel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító kopjafát a Szent István téren. 1989 őszén lehetett először szabadon megemlékezni a forradalmi eseményekre. Szolnokon a Vártemplommal szembeni parkjában alakítottak ki ideiglenes emlékhelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. A helyi ellenzéki kerekasztal tagjai gyűjtést szerveztek és társadalmi munkában kopjafát és barikádot szimbolizáló bazaltkockákat, valamint lánctalpakat állítottak fel.
1989 őszén a Körösi úti római katolikus temetőben állítottak egy csonka antik oszlopot formázó emlékművet a temető dolgozói és a sírkőkészítő kisiparosok. A társadalmi munkában készült obeliszk a világháborúban elesett és a hadifogságból haza nem tért katonák, valamint a koncentrációs táborba hurcolt és a bombázások következtében elhunyt szolnokaik emléke előtt tiszteleg.
1989-ben alakult meg a szolnoki görög katolikus egyházközösség Jaczkó György parókus vezetésével.
30 évvel ezelőtt,
1994-ben Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata díjat alapított Kálmándi Mihály (1902-1982) gyermek- és belgyógyász nevével, aki az 1930-as évek végén került Szolnokra és közel negyven évig gyógyította a betegeket.
1994-ben jelent meg a Verseghy-bibliográfia, amelyet Rékasy Ildikó bibliográfus, a Verseghy Könyvtár munkatársa állított össze.
1994. május közepén, a Kanizsa Tivadar Sportjátékok keretében, avatták fel Kanizsa Tivadar (1933-1975) vízilabdázó olimpikon mellszobrát a róla elnevezett városi tanuszoda előtt.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1994. október 31-én a szolnoki Egyesített Szociális Intézmény Kaán Károly úti otthonának parkjában kegyeleti helyet alakítottak ki az idős lakók kérésére. A fafaragás Papp István tószegi mester munkája.
1994. november 2-án leplezték le Győrfi Sándor szobrászművész Magyar Golgota című kompozícióját, mely Szolnok 2. világháborúban elesett katonáinak és a világégés helyi áldozatainak állít emléket.
1994. november 14-én avatták fel a szolnoki Szigligeti Színház névadójának, Szigligeti Ede szobrát a teátrum melletti parkban. A drámaíró alakját Pogány Gábor Benő helyi szobrászművész formálta meg.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
25 évvel ezelőtt,
1999 márciusában a megyeháza Lengyel Légió utcai homlokzatán leplezték le a helyi lengyel kisebbségi önkormányzat által állított magyar-lengyel nyelvű emléktáblát a szolnoki ütközet 150. évfordulóján. A két nyelvű tábla felirata: '''AZ 1849. MÁRCIUS 5-I SZOLNOKI CSATÁBAN RÉSZT VETT LENGYEL LÉGIÓ HŐSEI EMLÉKÉRE'''
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
1999. március 15-én avatták fel új helyén Damjanich János honvédtábornok portréját a Damjanich János Múzeum épületében.
1999 tavaszán a Tisza 974 centiméteren tetőzött Szolnoknál.
1999. április 14-én, halálának 70. évfordulóján avattak emléktáblát Hild Viktor (1855-1929) hírlapíró, régész és levéltáros egykori lakóházának utcai homlokzatán.
1999. augusztus 20-án avatták fel Kaposvári Gyula (1916-1998) bronz portrédomborművét, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását a Damjanich János Múzeumban.
1999. szeptember 18-19. között szervezték meg először a Szolnoki Gulyásfesztivált.
Mészáros János felvétele - Néplap archívum
1999 decemberében avattak emléktáblát Botár Imre szolnoki pedagógus tiszteletére a Széchenyi-lakótelepen a nevét viselő háztömb egyik épületének falán.
20 évvel ezelőtt,
2004. január 22-én született Szolnoki Pantheon emléktábláinak ötlete dr. Szalóki István kezdeményezésére a Damjanich Múzeumban. A Szolnokért Egyesület által életre hívott köztéri mementók száma folyamatosan gyarapszik.
Damjanich János Múzeum összeállítása
2004-ben hunyt el Horváth Csaba (1930–2004) egyetemi tanár, akadémikus. Szolnokon született, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban kitűnő képzést kapott. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán végzett. 1956-ban előbb Németországban, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Bostonban a világhírű Harvardon, később a Yale Egyetemen vezető beosztásban dolgozott, többek között a Hold kutatásában is részt vett. Munkássága forradalmi hatással volt a biológiai, kémiai kutatásokra, a biotechnológiai ipar fejlődésére.
2004 májusában ballagott el a hatosztályos gimnáziumi osztály a Széchenyi István Gimnázimban, akik emléktáblát állítottak az 1991-ben indult középiskolai képzésnek.
2004 májusában avatták fel a múzeumalapító dr. Balogh Béla (1890-1947) szobrát a Damjanich János Múzeum épülete előtt.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
2004. június 27-én avattak emléktáblát a Szolnoki Cukorgyár bejárati épületénél az 1944-ben ide hurcolt, majd náci haláltáborokba deportált zsidók emlékére.
2004. szeptember 15-én hunyt el Tálas László (1935-2004), a Damjanich János Múzeum igazgatója. Nevéhez kötődik a Damjanich Múzeum épületének rekonstrukciója 1996-ban. Az intézmény az első „Év Múzeuma” díjat igazgatósága alatt kapta meg. 1995-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetéssel ismerték el munkásságát, Szolnok Város Ezüst Pelikán díjának kitüntetettje.
15 évvel ezelőtt,
2009-ben a szolnoki születésű Kátay Endre (1926-1999) színművész egykori lakóháza falán az épület új tulajdonosa, Balogh Ferenc kezdeményezésére emelt emléktáblát a Generációk Együtt Egyesület és az Alcsi Városrész Védő és Szépítő Egyesület a Jászai-díjas művész halálának 10. évfordulóján.
2009-ben állították fel a tiszai halászcsaládot ábrázoló szoborkompozíciót az Eötvös tér - Thököly út - Ady Endre út kereszteződésében kialakított körforgalomban. A szoborpár Sándor Attila székelyudvarhelyi fafaragó alkotása.
2009. január 10-én egykori alma matere emeltek emléktáblát Szegő Gábor (1895-1985) világhírű matematikus tiszteletére a Verseghy Gimnáziumban. Szegő Szolnokon a Magyar Királyi Állami Gimnáziumban érettségizett 1912-ben. A dombormű Szabó Imrefia Béla alkotása.
2009. március 13-án került sor Dr. Bacsó Nándor (1904-1974) szolnoki születésű éghajlatkutató, egyetemi tanár emléktáblájának ünnepélyes átadására. A márványtáblát annak a Mária úti lakóháznak a falán avatták fel, amelynek a helyén korábban az országosan ismert meteorológus szülőháza állt.
2009. április 30-án Kissné Tóth Lenke (1909-1982) pedagógus és költő születésének 100. évfordulója alkalmából két emléktáblát is állítottak szülővárosában.
Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
10 évvel ezelőtt,
2014 februárjában emlékkövet állítottak Lükő Zsolt (1978-2008) posztumusz hadnagy tiszteletére a szolnoki Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopterbázison.
2014. április 4-én avatták fel a Szőlővivők című ivókutat Szandaszőlősön a Lengyel Antal téren.
Pogány Gábor Benő alkotása
2014 májusában leleplezték Pintér Gyula (1852-1955) császári és királyi főkonzul emléktábláját a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Magyar Honvédség szolnoki székhelyű Békefenntartó Kiképző Központjában.
2014. június 29-én a szolnoki zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát az Ausztriába hurcolt áldozatok emléke előtt tisztelegve a egykori zsinagóga (ma Szolnoki Galéria) falán.
2014. szeptember 1-jén, a Város Napján avatták fel a Belvárosi Nagytemplom előtti téren a szolnoki születésű szalézi szerzetes, Boldog Sándor István szobrát.
Veres Nóra felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
2014. szeptember 16-án Himfy Ferenc (1914-2001) plébános születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a szolnoki Szent József Templomban (Jézus Szíve Plébánia), ahol 1970 és 1995 között Himfy Ferenc lelkipásztori feladatait ellátta.
2014. augusztus 30-án leplezték le Szabó György szobrászművész C.V. című köztéri szobrát a Hild téren az újonnan átadott Aba-Novák Agóra épülete előtt.
2014 novemberében kapott emléktáblát Szolnok első polgármesterének, Hubay Ferenc (1817-1890) tiszteletére a Damjanich János Múzeum panteonjában.
2014. november 11-én a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület megalapításának 80. évfordulója alkalmából emelt emléktáblát az egylet két jogutódja: a Damjanich János Múzeum és a Verseghy Ferenc Könyvtár.
Horváth Zsuzsanna felvétele - Verseghy Könyvtár Fotótára
2014. november 21-én avattak emléktáblát Fényes Adolf (1867-1945) festőművész tiszteletére a Magiszter Alapítványi Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában.
5 évvel ezelőtt,
2019. augusztus 30-án hunyt el Kalydy Sándor (1932-2019) pedagógus, aki 1957-től 1992-ig a szandaszőlősi általános iskola igazgatója volt.
2019 augusztusában emléktáblát állítottak a szolnoki zsinagóga építésének 120. évfordulója alkalmából. Az épültetet előterében elhelyezett dombormű Szabó Imrefia Béla alkotása. Berman Dávid, a szolnoki zsidó hitközség elnöke és dr. Horváth László múzeumigazgató leplezte le a domborművet.
2019. augusztus 31-én leplezték le Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festőművész emléktábláját Szolnokon a nevét viselő városi kulturális központ falán. Az eseményre a szolnoki kötődésű festőművész születésének 125. évfordulója alkalmából került sor.
Forrás:
Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10.) Szolnok, 2007
Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből. Szolnok, 2000
Szolnok könyve. Szolnok, 2011
Néplap archívum
Verseghy Könyvtár Kisnyomtatványtára